(növ.) a. m. babéranyag, l. Babérfa.
(növ.), l. Babérfélék.
(laurosztearinsav), különféle magvak olajában (babérbogyóban, pichurimbabban, kókuszdióban stb.) előforduló, a zsírsavak csoportjába tartozó egyolaju sav. Képlete C12H24O2. Előállítása a babérolajból kapott kristályos laurosztearinból történik, melyet kálilúggal főznek, amidőn a L.-nak káliumsója képződik. Az igy kapott oldatból konyhasóval leválasztott L.-askáliumot sósavval bontják el és a keletkezett L.-at hígított borszeszben oldják és többször átkristályosítják. Érdekes, hogy a L.-nak jelenlétét a kókuszdió olajában először Görgey Arthur (l. o.) mutatta ki, akinek értekezése: Ueber die festen, flüchtigen, fetten Säuren des Cocusnussöles a Liebig-féle Annalen der Chemie und Pharmacie 1848-iki évfolyamában jelent meg. Ő állította először elő a laurinsavas etilt és ő határozta meg pontosan a sav sajátságait. A L. híg borszeszből selyemfényü tűalaku kristályokban válik ki; fs.-a (20 °-on) 0,883; op.-a 43,6-45 °. Vizben teljesen oldhatatlan, de igen könnyen oldódik erős borszeszben vagy éterben és ez az oldat savanyu kémhatásu. Fp. 100 mm. nyomás alatt 225 °; közönséges nyomás alatt azonban forrásig hevítve elbomlik. A L. egyalju sav, mely a bázisokkal sót képez és a karbonátokat pezsgés közben bontja el. Sói közül az alkali sók vizben oldhatók, a többiek azonban vagy éppen nem, vagy csak kis mértékben oldódnak vizben.
1. hegytömeg Attika K-i végében; magassága a 650 m.-t sehol sem mulja fölül; DK-en a szép Sunium-fokban végződik. Bányái egykoron sok ezüstöt szolgáltattak, de Augustus korában művelésükkel felhagytak. 1864. azonban a Mines de Laurium nevü francia társaság újból művelés alá fogta és most a francián kivül egy görög társaság is alakult. - 2. L., község (Ergastiria) Attika és Beocia görög nomoszban, 45 km.-nyire Athéntól, vasút mellett, (1889) 11 356 lak., kohókkal, jó kikötővel.
(ejtsd: loriszton) Sándor Jakab Bernard Law marquis, francia tábornok, szül. Pondichéryben 1768 febr. 1., megh. Párisban 1828 jun. 10., Law János dédunokaöccse. Korán lépett a francia hadseregbe, s már 1795. emelkedett tüzérezredesi rangra. Brumaire 18. után az első konzul a törzskarban alkalmazta, 1801. pedig hadsegéddé és dandárnokká nevezte ki. 1805. Velence és Dalmácia megszállásával bizták meg, mely alkalommal Raguzában egy nálánál erősebb osztrák hadosztályt vert vissza, a tilsiti béke után pedig Velence főkormányzójává neveztetett ki. 1808. Spanyolországban, 1809. Wagramnál harcolt, 1811. rendkivüli küldetésben Szmolenszktől kezdve a visszavonuló francia hadseregnek utóvédjét vezényelte. 1813 telén az V. hadtestet szervezte Magdeburgban, melynek élén az 1813-iki hadjáratot végig harcolta. A lipcsei csata folyamában az Elster-híd korai szétrobbantása következtében az ellenség kezeibe került s Berlinbe vitetett. A restauráció után visszatért Franciaországba, letette a hűségi esküt, mire az egyik testőrcsapat kapitányává nevezték ki. A száznapos uralom alatt visszavonult jószágaira, de XVIII. Lajos visszatérte után újra a testőrség parancsnoka, 1820. pedig a királyi ház minisztere és marsal lett. 1823. a spanyol expedicióban mint a második tartalék-hadtest parancsnoka működött.
(növ.), l. Borostyánmeggy.
a laurinsavak gliceridje, l. Babérfa.
L. (növ.), l. Babérfa. - L. Camphora, l. Kámforfa. - L. Cassia Ait., l. Kasszia-cimet.
(Laurvig), város és Jarlsberg és L. járás székhelye Kristiania norvég tartományban, a L.-fjord K-i partján, a Laagen torkolata közelében, vasút mellett, (1891) 10 993 lak., látogatott tengeri fürdőkkel, jelentékeny fa- és vasérc-kivitellel. Helyén állott a IX. sz.-ban a Skiringosal nevü pogány templom és Haarfager Harald palotája. 11/2 km.-nyire van Frederiksvaern tengerészeti állomás, tengerész-akadémiával.
(lat.) a. m. dicséret; cum laude, dicséretesen (vizsgáknál).