(franc., ejtsd: lavman) a. m. klistér (l. o.).
l. Levendula.
község Como olasz tartományban, a Lago Maggiore K-i partján, vasút mellett, (1881) 2710 lak., agyagáru- és kalapkészítéssel. 1859-ben erődítményeit a piemontiak lerombolták.
(ejtsd: laverny) Léonce Lajos Gábor, francia politikus és közgazdaság iró, szül. Bergeracon 1809 jan. 24., megh. Versaillesban 1880 jan. 20. Az 1848. forradalom alatt kezdett nemzetgazdasági tanulmányokat s 1850-1852. Versaillesban adott elő, mint a mezőgazdasági intézet tanára. 1871-ben a nemzetgyülés tagjává lett, hol hevesen küzdött Thiers köztársasága ellen s később az orleanista párt töredékeiből egy L.-csoportot alkotott, melynek célja a konzervativ köztársaság volt (1875 februári alkotmány). 1875. szenátorrá választották s a következő évben újra megkezdte előadásait Versaillesban. Munkái: Essai sur l'économie rurale de l'Angleterre (1854, 5. kiadás 1882, magyarra ford. Beksics Gusztáv, Az angol mezőgazdaság, Budapest 1885); L'agriculture et la population 1855-56 (1865, 2. kiad.); Économie rurale de la France depuis 1789 (1870, 4. kiad.); La question de banques és Discussions sur les banques d'émission (1864); Les économistes français du XVIII. siecle (1870) stb.
a sötétség római istennője, a tolvajok védője. A porta lavernalisnál oltára volt.
György Lajos Frigyes, német építész, szül. Uslarban 1789 dec. 17., megh. Hannoverában 1864 ápr. 30. Casselben és Göttingában tanult, majd Francia- és Olaszországban képezte magát tovább. Tervei szerint készült a hannoverai dísztér, a Waterloo-oszlop (1832) és az udvari szinház (1852). L. építette Ernő Ágost király és Friderika mauzoleumát is Herrenhausenben (1842-46) az ott levő pálmaházzal; építészeti stilusában a szigoru klasszicizmusnak hódolt. Nevét egy általa feltalált építészeti rendszer is ismertté tette, melyet főleg a hídépítésnél használnak.
(ejtsd: lávé-morkl), falu és fürdő Waadt svájci kantonban, a Rhône jobbpartján, 371 lak. A falutól 5 km.-nyire van a fürdő, meleg (36°) kénes vizzel, amelyet reumatikus bajokban és a görvély ellen használnak. V. ö. Gsell-Fells, Kurorte d. Schweiz (1892).
a. m. fazékkő (l. o.).
spanyol város, l. Labiana.
(ejtsd: lavizsrí) Károly Martial Allemand, francia bibornok, a rabszolga-elenes mozgalom vezetője, szül. Bayonneban 1825 okt. 31., megh. Algeriában 1892 nov. 26. Teologiai tanulmányainak befejezte után pappá szentelték és csakhamar hittudományi doktori oklevelet nyert és a párisi egyetemen az egyháztörténelem tanára lett. Nemsokára Rómába hívták, ahol fontosabb állásokat töltött be és Uditore della Rota volt Franciaország számára. 1863. nancyi püspök, 1867. algeri érsek. Mint ilyen nagy buzgalmat fejtett ki a ker. egyház szervezése és a benszülöttek között való elterjesztése körül. A Peres blancs (fehér atyák) misszionáriusok alapítója. 1881. karthagói érsek lett. 1888. Európában utazást tett, hogy adományokat gyüjtsön, a kormányokat rábirja és egyesületeket alapítson a rabszolgakereskedés megszüntetésére, amiben nagy eredményeket ért el. Az általános európai mozgalom keresztülvitelében azonban halála akadályozta meg. L. korábban royalista érzelmü volt, de 1890. a köztársaság mellett nyilatkozott, sőt Rómában is járt a pápánál a francia köztársasági kormány érdekében. Szülővárosában emlékszobrot állítottak neki. Művei: Exposé des erreurs doctrinales du jansénisme (1858); Histoire abrégée de l'Église (6. kiad. 1864); Oeuvres choisies (1884, 2 kötet).