1. Lélekzőszervek.
(lat. ultimogenitura), ellentéte az elsőszülöttségnek (primogenitura), amidőn t. i. az elsőbbség, p. a hitbizományi örökösödés nem az idősebb ág első, hanem annak utolsó szülöttjét illeti. Éppen igy a koraörökségnél a szeniorátusnak ellentéte a juniorátus, amely szerint az örkösödés azt illeti, aki a hitbizomány alapítójától származó családban a legifjabb.
olyan zárt tér, melyből a levegőt valami úton teljesen eltávolították. Ilyen tér keletkezik az u. n. Torricelli-féle kisérletnél, amelynél körülbelül egy méter hosszu, az egyik végén zárt üvegcsövet egészen megtöltenek tiszta kénesővel, a cső nyitott végét elzárják s igy kénesőt tartalmazó edénybe állítják. Ha a csövet függélyes helyzetbe hozzák, ugy hogy a zárt vég fölül legyen, a nyitott vég pedig alul a kénesővel közlekedjék, akkor a kéneső a csőben körülbelül 760 mm. magasságban függve marad (l. Légsúlymérő) s a kéneső fölött L. marad, az u. n. Torricelli-féle ür. Ez azonban csak akkor valóban légüres, ha a cső föltétlenül tiszta, a kéneső pedig vegyileg tiszított és levegőtől teljesen ment. Ilyen a hőmérőkben, légsúlymérőkben levő kéneső, melyből kifőzés által hajtják ki a levegőt. Ezen műszerekben tehát szintén van L. Légszivattyu segélyével L. nem állítható elő, habár az újabb kénesős légszivattyuk rendkivül nagyfoku ritkítást engednek elérni. L. Geissler-féle csövek.
szivattyuknál a vizoszlop egyenetlen lökéseinek kiegyenlítésére való készülék. A szívócsöveken alkalmazott vakuum-L.-öt rendesen a szivattyuhengerrel azonos ürtartalmu, a nyomócsövekre szerelt nyomó-L.-öt pedig fokozott vizsugár előállítása céljából, a hengerürtartalom 8-10-szeresével szokták készíteni. Magasra menő vezetékeken közepütt is alkalmaznak szellentyüvel ellátott L.-öt, melynek célja egyrészt a felső nyomást felfogni s az alul fekvő gépet ezáltal tehermentesíteni, másrészt pedig a nyomás fokozása.
(bány.), ha valamely széles és hosszu vágatot üde levegővel akarunk ellátni, a vágatot egész hosszában deszkafallal ketté osztjuk, s ezzel kényszerítjük a levegőt, hogy a deszkafal egyik oldalán a vágat végeig menjen és ott megfordulván, a deszkafal másik oldalán kivonuljon.
l. Lélekzés.
(növ., canalis aëreus, meatus pneumaticus, nedvcsövek, légjárós szövetek, légcsatorna, légtartó) általában levegővel telt utak vagy csövek a növények belsejében, a bélben, különösen levegővel telt sejtközökből alakult csatornák, kivált a mocsári meg a vizi növények szárában, levelében és gyökerében, de sok pázsitféléében, sásfélében, a surló füvekében, szittyóéban, nősziromféléében, amaryllideáéban és liliomfélében is v. a szárazföldi növények között. Némelykor vékonyabb vagy vastagabb keresztfal rekeszekre osztja, p. némely szittyó szárában.
vagy léghuzam, az a káros befolyás, amely hűvösebb levegőáramlatnak testünkre behatásából származik, főleg, ha az egy határozott irányban s nagyobb hőmérsékleti különbözettel történik. A L. föltételei leginkább épületekben vannak megadva, ha egymással átellenes ablakok vagy ajtók nyittatnak ki. A L. egyik főokozója a megfázásnak, meghülésnek s régebben a legtöbb betegség okát benne keresték, ma már csak a nátha, az izomcsúzok néhány alakja, fejfájás és az arcidegbénulás szerepelnek mint L. által okozott bajok, nem lehetetlen azonban, hogy a «cúg» mint elősegítő tényező más betegségek kifejlődésére is hathat s igy méltán óvakodunk tőle. A L. hatásának magyarázata még nem tökéletes, ismerjük ugyan a hűvös levegőáramlatnak befolyását a bőrfelületre, amely ott az erek tágasságára pillanat alatt összehúzólag hat, de még nem tudni, hol van az összekötő kapocs ezen érbeidegzési változat s a hurut és gyulladás között, annyival is inkább, mert az érszűkülés inkább a szervezet védekezésének s nem a kóros folyamat kiindulásának tekintendő. A L. elől óvakodhatunk, ha jól záró ablak s ajtóval látjuk el szobánkat s egymással átellenes nyilásokat nem nyitunk ki egyszerre. L. által okozott betegségek gyógyítása a csúzos bajokéval esik össze, meleg fürdők, izzasztók a főszerek, mig az arcideg bénulásának kezelése a fentiebbeken kivül még villamozásból is áll.
(musca), a csillagászatban Hevelius által 1690. bevezetett csillagkép a déli égen. A kereszt csillagkép közvetlen déli szomszédságában fekszik és mintegy 75 csillagból áll, melyek közül csak 4 szabad szemmel is látható. - L. az állattanban, l. Kétszárnyuak. - L. a lövővegyvereken, l. Célgomb.
(növ., Dionaca L., Vénus légyfogója), a harmatfűfélék fajakszakadt génusza. A D. muscipula L. (D. corymbosa Rafin) Florida és Karolina tavaiban termő apró többnyári növény, levele a töve körül csoportosodik, szélesen szegett levélnyelve van, lemeze pedig kétkaréju és a főere irányában összecsapható, a széle pillás. Nyugvó, azaz érintetlen állapotban a lemez nyiltan szétterül, de ha valami rá esik vagy bogárka oda repül, ingerlékenységénél fogva hirtelen összecsukódik. Ha a test, melyet p. ráejtettünk, odhatatlan kavicsdarab, a levéllemez nem sokára szétnyilik. Ha ellenben bogárkát fogott, akkor a lemez addig zárva marad, amig a bogár ingerli, vagyis amig meg nem döglik; ezután lassacskán szétnyilik. Ebből azt következtetik, hogy a L. bogárral táplálkozik (l. Bogárfogó növények). Szára 15-20 cm. magas, sátorozó virágzata fehér. Toktermése egyrekeszü, sokmagu. Nálunk csak hőhajlékban, nedves mohán, üvegharang alatt ápolják.