Budapest határához tartozó völgylapály, mely a budai hegység két csoportja, u. m. a Hármashatárhegy és a János-hegy csoportja köt elterül; hegyektől övezett kies völgy, mely a fővárosi lakosság legkedveltebb nyaralóhelyi közé tartozik. A nyaralók nagy száma mellett itt van az országos elmekórház, van továbbá iskola, posta- és táviróhivatal.
1. Belga királysági érdemrend, melyet 1832 jul. 11. Lipót király négy osztályban alapított: nagykeresztesek, parancsnokok, tisztek, lovagok. 1838 dec. 25. a rend még egy új osztállyal,a főtisztekével bővült. A rend jelenlegi alaját az 1839 máj. 16-iki rendelet állapította meg. Jelvénye: fehérzománcu nyolcágu kerszt, arany szegéllyel és golyókkal, középpajzsa kerek, fekete, benne koronás arany lépdelő oroszlán, körülötte arany szegélyü vörös karikagyűrü, «L'union fait la force» jelmondattal. Hátlapján L. R. monogramm. A kereszt sarkain zöld babér- és cserkoszoru húzódik át. A kereszt koronán függ. - 2. Osztrák érdemrend (képét l. a Rendjelek mellékletén), melyet I. Ferenc császár 1808 jan. 8. alapított, Ludovika osztrák-modenai hercegnővel való házassága napján, atyjának, II. Lipót császárnak emlékére. Katonai és polgári kiváló érdemek jutalmára adományoztatik. Három osztálya van: nagykereszt, parancsnok- és lovagkereszt, melyek rangban a Szt. István-rend megfelelő osztályai után jönnek. A rend szabályait 1808 jul. 14. nyerte, változást szenvedtek ezek 1818 január 2. és 7., 1860 január 12., 23. és február 23. Jelvénye: arany szegélyü, fehér szélü, sötétvörös kereszt; középpajzsa kerek, vörös, rajta F(franciscus) I(mperator) A(ustriae) arany monogramm, körülötte arany szegélyü, fehér karikában: «Integritati et merito» arany fölirat. Hátlapján arany tölgykoszorun belül, fehér alapon: «Opes regum corda subditorum» arany fölirat. A kerszt fölött biborral bélelt arany császári korona. A hadi ékítmény halványzöld babérkoszoru, mely a koronát övezi körül, ha pedig a rend birtokosa a hadi jelvényü kereszt birása után a rend magasabb osztályát nyeri, a babérkoszoru a kereszt karjain vonul át. Szalagja biborvörös, fehér széllel. A nagykeresztesek a jelvényt 10 cm. széles szalagon jobbvállon át a baloldalon, a II. oszt. 5 cm. szélességben nyakban, a III. oszt. 3,75 cm. szélességben gomblyukban viselik. Az I. oszt. azonkivül balmellén egy ezüst, gyémántozott csillagot hord, rajta a rendjelkereszt előlapja, korona nélkül, középpajzsa körül gyémántozott karikagyűrü. A hadi ékítmény a csillag sarkain vonul át, ha azonban a csillagot polágri érdemekért nyeri egy, a hadi ékítményb biró lovag, a hadi ékítmény a csillagon fekvő kereszt karjain átvonul. A rend nyaklánca aranyból van, tagjait fölváltva tölgykoszoru és F(ranz) L(eopold) betük képezik, fölöttük a császári korona. A rendnek külön egyenruhája volt: vörös bársony kabát, térdnadrág, arany csattos cipő és fehér tollu, aranyzsinóros barettum. Öve fehér selyem, arany rojtokkal, kardja arany markolatu, gombján F. I. A. 1808. Palástja fehér bársonyból, arany csipkéjü fehér batiszt gallér. Ez öltözetet azonban már évek óta nem hordják. Az I. osztállyal az belső titkos tanácsosi rang jár, a II. osztállyal az örökös bárói, a III. osztállyal az örökös lovagi méltóság járt. Utóbbi határozat azonban 1884 ju. 14. óta megszünt.
magyar kir. herceg, osztrák főherceg, szül. Alt-Bunzlauban 1863 okt. 15-én, mint Károly Szalvátor főherceg legidőseb fia. 1878. mint hadnagy belépett a 77. gyalogezredbe; 1883. átlépett a tüzérséghez, 1887. pedig ismét visszatért a gyalogsághoz.1894. a herceg Lobkovitz 13. sz. hadtest tüzérezredhez helyezték át, ezredesi és parancsnoki minőségben. 1889. okt. 24. egybekelt Blanka bourboni hercegnővel. Gyermekeik: 1. Mária Dolores, szül. 1891 máj. 5.; é2. Mária Immaculata, szül. 1892 szeptember 9.; 3. Margit, szül. 1894 május 8. és 4. Rajner Károly Lipót szül. 1895 nov. 21.
1. (Rikva, Hikva) tó Közép-Afrikában (D. sz. 8°); a Tanganyika-tótól a Liamba-hegyek választják el; mintegy 100 km. hosszu és 25-30 km. széles. A Kavu táplálja. 1880. Thomson J. fedezte föl. - 2. L. a Kongo-államban, a D. sz. 1° 40´ és 3° közt; hossza 110, szélessége 330-40 km. Lefolyása az Uabuma, amely a Kuangóval egyesülve folyik a Kongóba. A közelében fekvő Mantumba tóval együtt. 1882. Stanley fedezte föl és II. Lipót belga királyról nevezte el.
Galgóchoz tartozó hajdani nevezetes erősség, Nyitra vármegye galgóci j.-ban, a Vág jobbpartján. Galgóccal rézsútosan szemben, egészen a lapályon. L. erősséget I. Lipót király Érsekújvár eleste után 1665. az olasz Palma nuova mintájára építette, hogy a Vágvonalnak további fedezetéül szolgáljon. Thököly és Rákóczi hadai hasztalanul ostromolták s ez utóbbiak 1705. verességgel vonultak vissza. 1849 febr. 2. Simunics császári tábornok Ordódy magyar tábornoktól elfoglalta. Nagy jelentősége kedvezőtlen fekvésénél fogva sohasem volt. Jelenleg állami fegyintézetül szolgál. Van vasúti állomása (Galgóc-L.), posta- és táviróhivatala és postakarékpénztára.
[ÁBRA] Lipótvár a XVII. században.
osztrák főherceg, II. Ferdinánd fia szül. Grazban, 1614 jan. 6., megh. Bécsben 1662 nov. 20. Papnak nevelték és ifju létére nyerte el a strassburgi püspökséget, melyhez még a passaui, olmützi, halberstadti és 1955. a boroszlói püspöki méltóságot és birtokokat is kapta. 1642. a német rendnek lett nagymestere. 1640. része volt a svédek kiveretésében Csehországból és Szászországba nyomulván, a Weserig szorítá vissza Baner tábornokot. 1641. Regensburgból űzte ki a svédeket, 1642 nov. 2. azonban Torstensontól Breitenfeldnél nagy vereséget szenvedett. Erre a fővezényletről lemondott, de 1645. újra a császári hadak élére állott és kiűzte a svédeket Morvaországból és Frankoniából: mire 1647. mint császári helytartó Németalföldre vonult, hol a franciákkal csatázott. 1648. azonban Condéval szemben Lensnél (aug. 20.) kudarcot vallott. Visszavonulása után lemondott mind a helytartóságról, mind a fővezényletről és Bécsbe tért vissza. V. ö. Opel, Die Wahl des Erzh. L. W. zum Bischof von Halberstadt (Halle 1891).
kisközség Baranya vmegye baranyavári j.-ban. (1891) 1067 német és szerb lakossal.
politikai község Szerém vmegye s j.-ban, (1891) 1163 horvát-szerb lakossal.
az ugyanily nevü járás székhelye Kijev (ettől) 171 km.-nyire orosz kormányzóságban, a Szob és vasút mellett, (1893) 7610 lak., hamuzsírkésztéssel és szeszégetéssel.
János, 1364-75. váci püspök, 1369. királyi kincstartó, s az Olaszországba küldött követség feje. 1376-78. esztergomi érsek. Mihály és Ráfáel testvéreivel együtt kapja 1373. a Tótországba (Zágráb vmegyébe?) eső Lipovec várat. V. ö. Schemat. Cleri (Vác 1873, 6.); Hazai okmánytár (VII., 413).