a legrégibb magyar hegyvidéki egyesület: alakuló közgyülését 1873 aug. 10. tartotta Ó-Tátrafüreden. Célja a Kárpátok és különösen a Magas-Tátra feltárása és hozzáférhetővé tétele, azok ismeretének lehető széles körben való terjesztése és beutazhatásuk könnyítése. Eszközei: közlekedési utak és elszállásolási helyek, menedékházak előállítása és javítása; a kalauz- és bérkocsiügy szabályozásánál s ellenőrzésénél való közbenjárás; társas összejövetelek, kirándulások és felolvasások rendezése; tudományos és művészeti kiadványok, természettudományi, néprajzi és turisztikai gyüjtemények létesítése; hasoncélu vagy az egyesület érdekei előmozdítására ható vállalatok morális támogatása. Az egyesület áll központból és osztályokból. Jelenleg központi székhelye Igló 1600 taggal; osztályai: Keleti-Kárpátok osztálya 480 taggal, iglói osztály 80 taggal, liptói osztály 60 taggal, sziléziai osztály 500 taggal, gölnicvölgyi osztály 80 taggal, zólyomvármegyei osztály 70 taggal, aldunai osztály 80 taggal, egri Bükk-osztály 150 taggal. Az egyesület tagjai rendesek, alapítók v. tiszteletbeliek. Az alapító tagok egyszer és mindenkorra legalább 30 frtot, a rendes tagok évenként 2 frtot fizetnek. Menedékházakra és épitésekre kiadott a központ: 32000 frtot, az osztályok mintegy 20000 frtot. Évkönyve eddig XXII. évfolyamban jelent meg magyar és német nyelven. egyéb kiadványai: Kollbenheyer Tátrakalauza, Puyer Hugo Bibliotheca Carpathica-ja, Dénes Ferenc Útikalauza, Kolbenheyer Tátratérképe és egyéb az egyesület megbizásából készült turista kiadványok, melyek között nevezetesen az 1895. megjelent és Szontágh Miklós dr. által szerkesztett nagy terjedelmü: Kalauz a Magas-Tátrán és vidékén keresztül cimű mű, domborművü térképek, festmények, fényképek, toll- és tusrajzok készíttetése által igyekezett hegyvidékünk ismeretét terjeszteni. egyik maradandó alkotása a Kárpátmuzeum Poprádon, melynek 1886. külön diszes épület emeltetett. Érdekes és többnyire nagybecsü tárgyainak száma meghaladja már a 15000-et és értéke 35000 frt. Kulturális célokra kiadott az egyesület központja 20 év alatt körülbelül 40000 frtot, az osztályok mintegy 7000 forintot. A mintegy 250 bel- és külföldi tudományos és turista társulattal és intézettel folytatott csereviszony folytán, valamint adományok útján (Ordódy István) könyvtára jelentékenyen felszaporodott. Az egyesület részt vett több külföldi geografikus és turisztikai kiállításon (1875. Páris, 1881. Velence, 1892. Grenoble) és mindenütt elismerő oklevelet nyert; az 1885-iki magyar országos kiállításon kitünő és közhasznu munkáért a nagy éremdíjat nyerte; részt vesz az 1896-iki milleniumi kiállításon is. Az egyesület alaptőkéje 8832 frtot tesz ki. Az egyesület védnöke Károly Lajos főherceg.
Magvát képezi a Budapesti könyvnyomdászok betegsegélyző egylete, melyet 1861. egy meghiusult ármozgalom után a nyomdatulajdonosok és segédek közös hozzájárulással alapítottak, s mely 1863 elején megkezdte működését. 1865. alakult a Budapesti könyvnyomdászok önképző egylete, melyet 1876. az előbbihez kapcsoltak. 1885-ig együttesen működtek, amikor is az országban addig fennállott összes ilynemü egyesületek csatlakozásra szólíttattak fel s ettől kezdve az összes magyarországi könyvnyomdászok és betüöntők a fönnebbi cím alatt fővárosi központi vezetés alatt intézik segélyezési és egyéb ügyeiket. Az egyesület betegség esetén segélyt, halálozáskor temetési költséget, s a hátramaradott özvegynek végkielégítést, az árváknak pedig 15 éves korukig rendes havi segélyt nyujt. Elaggott vagy egyébként munkaképtelen tagjainak 10 évi tagság után rendes heti segélyt ad. Ezenkivül a saját hibájuk nélkül munkából kilépetteknek hetenkinti munkanélküli segélyt. Az önképzés céljából több ezer kötetre menő könyvtárt tart fönn, s időnkénti nyelvtani, gyorsirászati és egyéb tanfolyamokat, valamint felolvasásokat rendez. 1869-től 1894-ig saját kiadásu heti közlönye is volt. A tagok száma 1894 végén 1640-re, az egylet összes vagyona ugyanez időben 124966 frt 23 krra rúgott.
Budapesten 1889-ben alakult meg Hunfalvy Pál elnöklete alatt Herrmann Antal kezdeményezéséből és főkép az ő buzgóságának eredményéül. Védnökül Józseff herceget választotta. Hunfalvy Pál elhunyta után Herman Ottó lett a társaság elnöke, azután Kuún Géza gróf, ki jelenleg is az. Tagjainak száma kezdetben 400 volt, majd 500-ra emelkedett; jelenleg 400-nál több. Az első alapszabályok szerint e társaság célja volt: «a magyar állam és a történelmi Magyarország mai és egykori részeinek tanulmányozása, valamint kölcsönös megismerkedés útján a hazában élő népek közt testvéries egyetértésnek és az együvé tartozás érzetének ápolása». Az alapszabályok 1895. lényegesen módosíttattak, s az egyesület címe is megváltozott s jelenleg: Magyar néprajzi társaság. Az Etnographia, 1894 óta a nemzeti múzeumnak is értesítője, kéthavi füzetekben jelenik meg, szerkesztője dr. Munkácsi Bernát ügyvivő alelnök, kinek nagy érdemei vannak a társaság regenerálásában azon válság után, melybe a Hunfalvy halála utáni korszakban jutott. Az alapító tagok 50 forintot fizetnek, az évi tagdíj 3 forint.
emlékét a következő napokon ünnepeli az egyház: Jan. 2. A szerémségi vértanuk (szt. Maximian, Acatius, Timotheus, Artax, Vida, Acutus és Eugenda), Jan. 15. Szt. Pál remete ereklyéinek ünnepe, Rege a mária-nostrai Nagy Lajos-féle hársfáról. Jan. 17. Boldog Csáky Károly, megh. Győrött 1336. Eltemetve u. o. Jan. 20. Boldog Özséb, kanonok, majd mint a pálosok alapítója, pilis-szt.-kereszti remete. Jan. 23. 1632. Alamizsnás szt. János ereklyéit Pozsonyban helyezik el. Jan. 27. Magyar szt. Margit, Febr. 4. 1650. A sarani (esztergom) csoda, midőn a csecsemő a keresztelésnél ismételve kiáltja: Deo gratias! (Zsivkovics, Szentek Élete. I. 207). Febr. 10. Magyarországi szt. Pál vértanu s 90 társa. Febr. 22. Szt. Neit vértanu teste Rozsnyón (a Diocletian idejéből). Febr. 23. Boldog (francia) János, a magyarországi szt. ferenc szerzettartomány első főnöke, megh. 1287. Febr. 23. Szt. Szirén, kertész, szerémi vértanu, megh. 303. Ugyanez nap Szerémségben még 72 vértanu. Febr. 27. Boldog Báthory László, szerzetes, a biblia fordítója, megh. 1456. Febr. 28. Hedvig, Lengyelország királynéja, megh. 1399. Márc. 4. Szt. Kázmér, lengyel herceg, ki Mátyás ellenében magyar király akart lenni 1471. Márc. 6. Boldog Ágnes, klarissza; árpádházbeli, szül. Prágában 1205. (III. Béla unokája), megh. 1282. Márc. 6. Boldog Jolánta (Ilona), magyar eredetü özvegy, lengyel királyné, IV. Béla leánya, Boleszló neje, megh. 1298. Márc. 6. Boldog Erzsébet, V. István leánya, megh. 1285. Márc. 9. 884. Szt. Methód találkozása a magyarok fővezérével. Márc. 20. Boldog Csáky Mór, dömés, megh. 1336. Győrött. Márc. 25. Szt. Ireneus, szeremi püspök, megh. 304. Ápr. 11. Az Attilát megintő I. Nagy Leó pápa, 452. Ápr. 11. Szt. domnius, vértanu, salonai püspök. Ápr. 19. IX. Szt. Leo, I. András magyar király s III. Henrik német császár kibékítője, 1052. Ápr. 20. Szt. Theotim, a magyarországi hunnok térítője. Ápr. 23. Szt. Adalbert, vértanu, hazánk egyik védőszentje. Ápr. 28. Szt. Özséb, püspök, Pollio lector és Tiball polgár vértanu halála Cibaléban (Vinkovce), Diokletán idejében megh. 304. Máj. 1. Szkalkai szt. benedek, XI. sz. Máj. 2. Szt. Viboráta szűz, kit Svájcban a magyarok öltek meg 925.; továbbá szt. Szádok, magyar dömés, vértanu, XIII. sz. Máj. 6. Boldog Erzsébet szűz, III. Endre leánya. Máj. 7. Boldog Gizella, első magyar királyné. Máj. 13. Boldog Antal, magyar eredetü ferences, XIV. sz. Máj. 30. Szt. István jobbjának föltaláltatása. Jun. 4. Szt. Quirnus (Kerény), sziszeki püspök (megh. 305.). Jun. 10. Szt. Margit, skót királyné, az Árpád család rokona, szt. Ede angol király és Ágotha, Gizella magyar királyné unokahugának leánya, Malcolm skót király neje, szül. 1046., megh. 1093.; továbbá B. Dominici János bibornok, pápai követ, megh. Budán 1420. Jun. 27. Szt. László király, megh. 1095. Jul. 17. Zoerard Endre, zoborhegyi és szkalkai remete. XI. sz. megh. 1009. Jul. 24. Szt. Kinga, IV. Béla leánya, 1224-92., Szemérmes Boleszló szűz neje. Aug. 19. Szt. Lajos, toulousei püspök, II. Károly nápolyi király s Mária (V. István magyar király leányának) fia szül. 1274., megh. 1293. Aug. 20. Szt. István király, megh. 1038 aug. 15. Szept. 24. Szt. Gellért, csanádi püspök, szül. 993. megh. 1046. Okt. 8. Boldog (Eschandell?) Máté vértanu, dömés. Okt. 13. Szt. Kálmán, vértanu Ausztriában, Magyarország felé tett útjában. Okt. 17. Szt. Hedvig özvegy. Magyar szt. Erzsébet nagynénje (Merani Gertrud növére), lengel hercegnő. Okt. 23. Kapisztrán szt. János, hitvalló, szül. 1386. megh. 1457. Nov. 5. Szt. Imre herceg, megh. 1031. Nov. 11. Szt. Márton toursi püspök (élt a IV. sz.-ban) Nov. 19. Szt. Erzsébet, 1207-1231. Dec. 10. 1294. A loretói ház átvitele Tersatóból. V. ö. Rosty Kálmán S. J., Magyar Szentek legendái (Kalocsa 1889).
Célja: hazánk bármely felekezetü, nemzetiségü és fokozatu óvodáiban és népoktatási intézeteiben működött óvók, óvónők, tanítók, tanítónők tanárok, továbbá tanfelügyelők és tanfelügyelőségi hivatalnokok hátramaradott árváinak nevelésére vagyoni alapot gyüjteni: a gyüjtött alap erejéhez képest árvaházakat állítani, vagy az árvák neveléséről más módon gondoskodni; az alapított árvaházakra és általában az árvák nevelésére felügyelni. Az egyesületnek Budapesten, az Alkotás-utcában, 40000 forintot érő árvaháza van s mintegy 100000 forint tőkepénze, melynek kamataiból évenként 20-25 árvát tart és neveltet.
Ily cím alatt az 1890 aug. Budapesten tartott IV. egyetemes tanítógyülés a tanítókat közösen érdeklő ügyek intézésére állandó bizottságot alakított, mely az egyetemes tanítói gyülések s általában a magyarországi tanítók megbizott közege. A bizottság kormányilag jóváhagyott alapszabályai értelmében 50 budapesti s 50 vidéki rendes tagból áll. A Budapesten létező országos tanítóegyesületek elnökei vagy ezek helyettesei a bizottságnak hivatalból tagjai. Ügyeit háromféle ülésen intézi el: az igazgatótanácsi, a rendes bizottsági és a nyári nagygyülésen. Munkakörébe tartozik: az egyetemes tanítógyülések határozatainak végrehajtása s új egyetemes tanítógyülésnek előkészítése; a hazai tanítóegyesületek s különösen a népoktatásügy terén működő országos jellegü testületek és egyesületek között társadalmi összeköttetés létesitése; a tanítókat általában érdeklő anyagi, pedagogiai s társadalmi ügyek felkarolása, a népoktatást és népnevelést érdeklő törvényhozási és hatósági intézkedések megvitatása s a hasonló irányu társadalmi mozgalmak felkarolása és irányítása; a magyarországi néptanítok közös ügyeinek és a magyar népoktatásügy érdekeinek képviselése s lehető előmozdítása, tekintet nélkül a hatósági, nemzetiségi és felekezeti különbségekre.
a Magyarországban fennálló torna-, vívó- és részben atléta-egyesületek nagyobb részének közreműködésével 1885 jun. 29. megalakult és a magyar kormány által is jóváhagyott egyesületi szövetség. A szövetségnek alapszabályszerü célja (7. §) az, «hogy a magyar tornászat ügyét minden irányban előmozdítsa s ez által a nemzet erkölcsi és anyagi erejét annak egyeseiben művelje». A szövetség szervezete áll: a közgyülésből, amely három évenkint lehetőleg az ország más-más városaiban szövetségi disztornázással kapcsolatosan tartatik meg. A közgyülés választja meg 3 évre a szövetség elnökét alelnökét és pénztárnokát, valamint a 12 tagból álló igazgató-bizottságot is, határoz a 3 évre szóló költségvetés és zárszámadás felett, megállapítja a legközelebbi közgyülés helyét és idejét. Az igazgató-bizottság, mely állandóan Budapesten székel, a folyó közigazgatást vezeti s a szövetségi járulékoknak az egyes egyesületek közötti arányos felosztását és beszedését eszközli, felveszi a belépésre jelentkező egyleteket stb. A szövetség eddig már négy ízben mutatta be a magyar tornászok ügyességét és pedig 1885. az akkori országos kiállítás alkalmával Budapesten, 1886. Aradon, 1891. ismét Budapesten és 1894. Szegeden. A szövetségbe eredetileg 16 egylet lépett be, a szövetségi egyletek száma jelenleg már 36. A szövetség hivatalos közlönye az 1883 óta fennálló Tornaügy c. szaklap.
mely Budapest 1881. Matolay Elek, Zsinger Mihály, Mauer János s többek kezdeményezésére keletkezett. Célja az iskolai és egyletei tornázás ügyének emelése, a tornatanítók társadalmi tömörülése s azok érdekeinek előmozdítása. Vannak tiszteleti, alapító, pártoló és rendes tagjai. Az évi tagsági díj 3 frt. A tagok száma jelenleg 128.
A panszlavisztikus üzelmek miatt 1875. kormányilag szétoszlatott «Matica slovenska» óta a hazai tót népnek nem lévén semmiféle irodalmi társulata, 1884 végén több országos képviselő és felvidéki főispán összeállott és az előlegesen elkészített M. szabálytervezetét elfogadták. A megalakulás körül legtöbb buzgóságot fejtett ki báró Radvánszky Béla zólyomi főispán, Zsilinszky Mihály orsz. képviselő és Grünwald Béla orsz. képviselő. Az alakuló közgyülés 1885 febr. 14. tartatott, mely alkalommal a tisztviselők és választmány megválasztásán kivül kérelem intéztetett a belügyminiszterhez, hogy a «Matica» vagyonát engedje át ezen új tót egyesületnek, melynek célja: a magyarországi tótajku lakosság szellemi és erkölcsi szinvonalának emelése irodalmi eszközök által és pedig magyar hazafias szellemben. A választmány tagjai sorában számos országgyülési képviselőt, alispánt stb. találunk. Alapító tagjainak száma 1887. 23, rendes tag 377, pártoló 2285. Alapítványi tőke (1887) 1275 frt, érintetlen; évi tagsági díj rendes tagok után 1131 frt; évi tagsági díj pártoló tagok után 2285 frt; «Maticai» segély 5000 frt; összesen 8416 frt. Kiadott kalendáriumokat; iratott eredeti műveket, lefordította Arany Toldiját és Jókai Magyarország történetét a nép számára. Kiadott képes kis tót lapot Vlast a Svet (Haza és Világ) cím alatt 4 ezer példányban, elhatározta egy népszerü Egészségtan és Gazdasági Káté, továbbá a müveltebb osztály számára Magyarország történelmének kiadását.
gróf Széchenyi István szálló igéje. Eredeti formájában, a Hitel (1830) c. könyv végső sora, s igy hangzik: «Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: - lesz! V. ö. Tóth B. Szájrul szájra.