Magyar pálmafa

(növ.), a jegenye-nyárfa, l. Nyárfa.

Magyar papirjáradék

Ez az 5%-kal kamatozó állampapir az 1880. IX. t.-c. alapján bocsátatott ki először attól kezdve pedig majdnem évenkint kisebb-nagyobb összegeket bocsátottak ki, mig végre az 1892. XXI. t.-c. a M. bevonását, illetőleg 4%-os koronajáradékra való konvertálását rendelte el. A M. kibocsátása által fedezte az államkincstár az állami költségvetési hiányokat 1882 óta évenkint, amig csak a hiány el nem tünt a költségvetésből; ezzel szerezte be a közös államadósságok törlesztésére fizetendő járulékot a budapest-zomonyi vasút építési költségeit, a magyar államvasutak és vasművek üzemi tőkéje kiegészítésére megkivántató összegeket és ezzel fedezte a póthiteleket. A kibocsátás sorrendjét illetőleg 1881. az első 13 millió frt 75-78%-os árfolyamon, további 1 millió 78%-on, továbbá 13 millió 79,8%-on, 12-97 millió 80%-on, 12 millió 84%-on adatott el. 1882-ben 83-85%, 1883. 85-87% és 1884. már 92,50% volt a kibocsátási árfolyam és ettől kezdve egyszer sem csökkent 90% alá. 1892., amikor az 1892. XXI. t.-c. az 50%-os államadóssági kötvények konverzióját elrendelte, e törvény szerint 358487000 frt M. volt forgalomban, melyek névértéken váltattak be és 4%-os koronajáradék-kötvények kibocsátásával fedeztettek.

Magyarpatak

kisközség Szilágy vármegye krasznai j-ban, (1891) 1412 tót lakossal.

Magyar Politika

politikai napilap, szerkesztette és Kiadta Kecskeméthy Aurél; megjelent hetenként hatszor nagy íven 1872 jan. 1-től 1875 jun. 13-ig Pesten; ekkor a Kelet Népe-be olvadt.

Magyar protestáns irodalmi társaság

címen egyesült a hazai ev. ref. és ág. hitv. egyháznak számos tagja 1888. oly célból, hogy a hazai protestáns tudományos irodalomnak és pedig első sorban a protestáns egyháztörténelemnek művelését, továbbá a nép között az erkölcsi s vallásos irányu olvasmányok terjesztését és egyházközségi könyvtárak létrejöttét előmozdítsák. A rendes tagok legalább öt éven át 6 forint, a pártoló tagok legalább 3 éven át 3 frt évi díjat fizetnek; pártfogókul azok tekintetnek, kik legalább 500 forint, alapítóknak, kik legalább 100 frt, segélyezőknek, kik 100 forintnál kisebb összeget fizetnek vagy kötelezvényen biztosítanak a társaság céljaira. Az igazgató választmány 20 fővárosi és 30 vidéki tagból áll. A társaság kiadványai egyelőre: a) időszaki folyóirat; b) vallásos és erkölcsi irányu népes tartalmu olvasmányok. Az időszaki folyóirat Protestáns Szemle cím alatt jelenik meg évenként 10 füzetben összesen 40 ív terjedelemben, melyet minden rendes és pártoló tag díjtalanul kap; egyháztörténelmi emlékek és monográfiák, melyek a rendes tagok könyvilletményét képezik, évenként 25-35 ív terjedelemben adatnak ki. Népies olvasmányok az utóbbi pár évben Koszoru cím alatt adatnak ki, 1895 végéig XX füzet jelent meg. Az összes tagok száma mintegy 1300, ezek évdíjaiból és az 54000 frtnyi készpénzben és kötelezvényeken tett alapítványokból a társaság évi jövedelme és kiadása 8-9000 forint.

Magyar puszta

(növ.), l. Nagy-Alföld növényzete.

Magyar renaissance

l. Díszítés, Építészet és Magyar szobrászat.

Magyar rubin

a. m. nemes gránát.

Magyar Sajtó

politikai napilap; Török János 1855 jun. 15. alapította és szerkesztette Bécsben; 1857 jan. 6-tól Pesten Heckenast Gusztáv kiadásában jelent meg és szerkesztette Hajnik Károly, 1862 márc. 13-tól Jókai Mór, 1863 jan. 1-től Vajda János, jul. 1-től Pákh Albert, 1865 ápr. 1-től Hajnik Károly 1865 dec. 11-ig, mikor a lap a Magyar Világba olvadt. Megjelent hetenkint hatszor nagy íven (1859 ápr. 1-től kisebb alakban hatszor, 1865 ápr. 1-től ismét nagy íven, azonban hetenként csak kétszer.

Magyar sárgafa

(növ.) 1. Fisettfa és Szömörce.


Kezdőlap

˙