Mahá-bhárata

(szanszkrit) a. m. a. nagy Bihárata, hires ind eposz, a világirodalom egyik legnevezetesebb költeménye. Terjedelme óriási: 100000 verssort, azaz slokát foglal magában. Valóságos verses enciklopediája a jó kormányzáshoz szükséges ismereteknek. Tekintélye az ind világban igen nagy. Századok óta törvénykönyv jellege van. Mint szent iratot a hivők épülésére a templomokban olvassák és magyarázzák. Tárgya két királyi család, a kuruk és a panduk háboruja. Keletkezésének idejét az ind kronologia hiányossága miatt lehetetlen csak hozzávetőleg is megállapítani. Valószinüleg a Kr. e. II. században már megvolt a költemény történeti része, mely idővel óriássá nőtt ki. Bühler kutatásai szerint az V. és X. sz. ind irói a jelenlegi alakjában és terjedelmében ismerték a M.-t. Vjászának, egy mesés ind bölcsnek tulajdonítja az ind rege a nagy eposz megirását. Ez állításnak azonban nincs történelmi alapja. Az eposz fő cselekménye körül számtalan epizod csoportosul. Az óriási eposz eredeti szövegét a bengali Asiatic Society adta ki először. M. by Veda Vyasa Rishi Ed. and collated with the best mssc. by Nimaichandra Siromani, Ramagovinda and Ramahari Nyaya Panchanan (Kalkutta 1834-39, 4. köt.). Nilakantha szanszkrit kommentárával együtt Mahabharata (sanskrit text) with the commentary of Nilakantha (Bombay 1863, és újabb lenyomata 1890., 18 folió köt.). Németre csak egyes részleteket fordítottak Bopp, Rückert, Kosegarten és mások. Az eposz nevezetesebb epizodjainak jó forditását adja Holtzmann Indische Sagen (Stuttgart 1854, 2 köt.). Francia nyelven Burnouf, Pavie, Sadous tolmácsolták az egyes szebb regéket. Az egész eposznak lefordítására vállalkozott Fauche, ki a M. nyolc könyvét tiz kötetben franciára fordította: Le M. traduit compl etement pour la premiere fois du Sanscrit en Français (Paris 1863-70), halála miatt befejezetlen fordítása azonban igen felületes, hibás munka. Angolra egyes részeit fordították Muir: Original-Sanskrit texts on the origin and history of the people of India (London 1872, 3. kiad. 1884, 5 köt.); Griffith, a Rámajana angol fordítója, Specimens of old indian poetry (u. o. 1852); Edwin Arnold Indian poetry (u. o. 1884-85-86); Indian idylls (u. o. 1883); Bhagavatgita or the celestial song (u. o. 1885). A nagy eposz prózai angol fordítását adja az ind Protap-Csandra Roj Mahabharata translated into Englisch Prose and published by Protap-Chundra Roy (Kalkutta 1883). Olaszra Kerbaker és Gatti fordították a M. három legismertebb részét, a Nala és Damajantit, a Bhagavad Gitát és a Szavitrit: Storia di Nala e Damajanti, racconto classico indiano, Versione dal sanscritto in ottava rima di M. Kerbaker (Torino 1875, II. 1884); Savitri trad. in ital. Premessovi uno studio sul mito di Savitri-Alcesti (Nápoly 1875); Bhagavad-Gita trad. Dal Sancrito con note e introd. per. Gatti (u. o. 1859). Magyarra Fiók Károly fordította le a Nala és Szavitri epizodot.

Mahádéva

(szanszkrit) a. m. nagy isten. Tudra, Siva v. Visnu, Nőmemü i végzettel mohádévi a. m. nagy istennő, Párváti v. Laksmi. Igy hivták az ind királyok első hárem-hölgyét.

Magaha

a. m. Izabella-sziget (l. o.).

Magahoni-fa

(növ. Swietenia L.), a meliaceák forrótartományi fája. A Sw. mahagoni L. meg a Sw. multijuga Schede 25-32 méter magas és 2 m.-nyi vastag fa; párosan szárnyalt levele fényes, télizöld; apró virága fehéres. Hazája a Ny.-indiai szigetek és Közép-Amerika. Fájával nevezetes kereskedést űznek, de a faj szerint gyakran másféle szokott lenni. Az arenasi M.-t Punta Arenasból (Chile) szállítják. Rendesen kemény, nehéz, sűrű, finom, könnyen simítható, eleinte barnás sárgapiros, később sötétbarna, végre csaknem fekete, selyemfényü tükörrostjából meg a sok likacstól mintegy vonalzott, gyakran csíkolt v. lángosrajzu. Ezért a M. fája a legfinomabb és legkedveltebb. A féreg nem bántja, drágább butort és hajót csinálnak belőle. Kérgével a kininfa kérgét hamisítják, de hideglelés ellen is jó, közönségesen amarantkéregnek (cortex ligni Mahagoni) nevezik. A Sw. Senegalensis Dene (Khava Senegalensis Guill. et. Perott.) Senegambia meg a Zöldfok fája, e század elejétől fogva afrikai M., madeirai M. vagy Kailcedra-fa néven, barnavörös fájával szintén kereskednek, a butort vonják be vele, mikroszkópium-szekrényt, mérleget és finom súlymértéket stb. csinálnak belőle. Kérge nagyon keserü, kinin közé vegyítik. A Sw. chloroxylon Roxb. v. Chloroxylon Swietenia DC. kelet-indiai. A kereskedelemnek himálajai atlasz- v. selyemfája belőle való. Az újhollandi v. gyarmat-M. (white M.), melyet Új-Déli-Walesből hoznak kereskedésbe, ismeretlenebb Eucalyptus-fajokból való, a basztard-M. az E. botryoides Sm. fája. Fehér M., l. Akassufa.

Mahagoni-pác

lazurfesték páca, mellyel az illető fának a mahagoni-fa szinét kölcsönözhetni. Ilyen p. a szatinoberből készített olajlazur, vagy a szaffranin néven forgalomba hozott kátrányfesték, avagy Lima-pirosfa vizben hamuzsirral főzve.

Mahákáli

Durga (l. o.) ind istennő másik neve.

Mahaleb-meggyfa

(növ.), a Prunus mahaleb, a mandolafélék családjába tartozó fa, különösen hazánkban. Dél-Európában, keleten és Kis-Ázsiában honos; a hires keleti illatos pipaszár lesz belőle; a török drága pénzért árulja.

Mahamahopádhája Mahesacsandra

Nyájaratna, ind szanszkrit tudós, szül. Narit (Bengalia) nevü helyiségben 1836 febr. 22. Eleinte Csuramani hires pandittól tanult, később Kalkutta és Benáreszben, az indek szent városában fejezte be a hindu bölcsészetet és csillagászatot is magukban foglaló tanulmányait. 1864. Cowell angol szanszkritista ajánlatára segédtanári állást nyert a kalkuttai szanszkrit-egyetemnél. Jelenleg ennek a szanszkrit-kollégiumnak v. egyetemnek az igazgatója. Akadémiánk 1889. választotta kültagjává. Főbb művei: Kâvya Prakása With Explanatory and Illustrative Notes by Mahesa Chandra Nyayaratna (Kalkutta 1866); Mimánsá Darsana. With tehe commentary of Svara Svámi ed, by Pandita Mahesachandra Nyáyaratna (u. o. 1863-83, 19 füzet); Taittiriya Sanhita of the Black Jajur Veda with the commentary of Madhava Achartya (u. o. 1860-92, 36 füzet); Brief notes of the modern Nyáya system of philosophy (u. o. 1891).

Maha-Mjat-Mamii

v. Arakán-templom, l. Amarapura.

Mahanadi

836 km. hosszu folyó Elő-India K-i részében. Az É. sz. 20° 10' alatt Raipurtól 120 km-nyire ered; 64 km. hosszu hegyszorosban áttöri a K-i Ghatst; Kattak alatt két főágra oszlik, amelyek ismét többfelé ágaznak és ugy ömlenek a Bengál-öbölbe. Magas vízállás idején néha 67000 m3 vizet önt másodpercenként a tengerbe. Vízkörnyéke 113400 km2. Mellékfolyói a Maniari, Laltigar, Dsonk, Haszdu, Mand és Kelu.


Kezdőlap

˙