(arab) a. m. a jó útra vezérelt; igy nevezik a mohammedánok hite szerint az idők beteljesedésekor megjelenő megváltót, «aki a világot igazsággal tölti el, miután igazságtalansággal volt tele». A M. eszméjének, melynek kifejtésére persa befolyások nagy hatással voltak, keletkezését elősegítette a jámbor mohammedán hivek érzülete az általuk istentelennek tartott Omájjádok uralkodása alatt. Majd az eszkatologia rendszerének egy nevezetes mozzanatává válik a M.-ról szóló tan. Azt hiszik, hogy Fátima ivadékaiból való. A M. neve a próféta nevével egyezik (Muhammed b'Abdalláh), mint a prófétára, ugy ő reá is külső ismertető jel által lehet ismerni. Megjelenését a Daddsál (Antikrisztus) előtünése és Krisztus földrejövetele előzi meg. Az iszlám történetében rajongó világjavítók vagy szándékos csalók gyakran használták a M. szerepét a létező viszonyok felforgatására célzó mozgalmak élesztésére. Az Almohádok (l. Almoravídok) birodalmát a M.-ként fellépő Muhammed b. Tumart alapította. Legutolszor századunk nyolcvanas éveiben lépett elő a Szudánban egy M.; az angol-egyiptomi kormány ellen viselt háboruval kezdte meg az utolsó, céljaiban az iszlám világ újjáalkotására irányuló törekvéseit.
a Seychelles (l. o.) szigetek legnagyobbika.
város Mauritius szigetén (l. o.).
Német-Kelet-Afrika egy vidéke a Ruaba-, Rufidsi-, Ulanga- és Uhehe-hegyek közt, igen termékeny talajjal.
l. Mahamahopádhája Mahesacsandra.
község Zágráb vmegye károlyvárosi j.-ban, (1891) 1158 horvát lakossal.
város, l. Malberg.
Gusztáv, német zenész, szül. a csehországi Kalistban 1860 jun. 7. A bécsi konzervatoriumon tanult, német szinpadokon karnagy lett, 1888 őszétől 1891 tavaszáig a m. kir. operaház igazgatója volt, azóta Pollini hamburgi igazgató karnagya. Magyarul ő hozatta szinre először a többek közt Wagner Rikárd Nibelung gyűrüjét és Mascagni Parasztbecsületét. Nem közönséges tehetségről tanuskodik óriási méretü C-moll szimfoniája. Kiegészítette és szinpadra alkalmazta Weber K. M. A három Pinto c. hátrahagyott vig dalművét, mely 1888. került szinre a bécsi udv. operában. 1896. válni készül Hamburgtól.
Jakab, német költő és filologus, szül. Baselben 1828 dec. 14. Tanulmányait szülővárosában, továbbá Göttingában és Berlinben végezte; 1862. a baseli egyetemen a klasszika-filologia magántanára, 1875-ben pedig rendes tanára lett. Költői munkái közül ismeretesebbek a Mathilde (1854) és Erdbeben zu Basel (1856) cimü epikus költeményei, különösen pedig a baseli tájszólásban irt kedves versei: Rhigmuomel (1856). Irt még sok novellát, valamint vigjátékokat is. Tudományos művei: Sebastian Castellio (életrajz, 1862); Wesen u. Geschichte des Lustspiels (1862); Angelus Politianus (művelődéstörténelmi kép a renaissance korából, 1864); Varroniona (1865); Die Schlange im Mythus u. Cultus der classischen Völker (1867); Richard Bentley (1868); Der Oedipus Coloneus des Sophokles (1868); Geschichte der antiken Literatur (1880, 2. kötet); Zur Kritik lat, Texte (1886); Euripides (1880); Aeschylos (1885); Griechische Lyriker (1889); Römische Lyriker (1886) stb.
vagy mahmil (arab), szószerint; a teherhordó állat hátára helyezett és podgyászt tartalmazó láda. Igy nevezik a mohammedán világban azt a nagy ünnepélyességek között minden évben a mekkai zarándok-karavánnal Kairóból teve hátán Mekkába küldött piramisalaku faszekrényt, melyet diszes himzésü fekete szőnyeggel födnek be. E szőnyeg aztán a ka'bának egy évre takaróul szolgál, mig a következő évben újabb M. váltja föl. A szekrénybe két korán-példányt szoktak elhelyezni. Kairóban nagy ünnepséggel indítják útnak a M. tevét. A M.-t hordó tevét, amint Mekkába érve szent feladatának eleget tett, soha többé teherhordásra vagy egyéb munkára nem használják. A M.-lal kapcsolatos ünnepélyekről és szokásokról v. ö. Lane, An account of the manners and custons of the modern Egyiptians (London 1871, 5. kiadás, 2 köt.); Goldziher, az Ausland 1874. évfolyamában; Ebers, Aegypten in Bild und Wort (2 köt.).