(ejtsd: men) Bourbon Lajos Ágost, M. hercege, XIV. Lajosnak természetes fia Montespan asszonytól, szül. Versaillesban 1670 március 31., megh. 1736 máj. 14. Mint a király kedveltjét már három éves korában törvényesítették, mire Maintenon asszony gondoskodott neveléséről. Később megkapta a M. hercege címet és Languedoc kormányzójává tették, mely állásban Bourbon-Condé Anna Lujza Bénédictát (a Nagy Condé unokáját) vette nőül. Később Montpensier hercegnő a Dombes hercegséget és az Eu grófságot hagyományozta neki. A király 1714. királyi hercegi rangra emelte, végrendeletében pedig a trónörökösnek, XV. Lajosnak nevelésével megbizta és a régensség tagjává nevezte ki M.-t. Fülöp, Orleans hercege azonban semmisnek nyilvánította XIV. Lajosnak intézkedéseit, mire M. a régi udvari párttal és Cellamare spanyol követtel szövetkezve, összeesküvést szőtt a régens ellen. De Dubois miniszter fölfedezte az összeesküvést és erre a régens M. hercegét Doullens várába, nejét pedig előbb Dijonba, később Châlonsba zárta. Később M. kibékült a régenssel, visszakapta méltóságait és Sceauxban telepedett le nejével, ahol házuk a művelt társaság gyülekező helyévé lőn.
(ejtsd: mén) Henrik Jakab Sumner sir, angol jogtudós, szül. Caversham Groveban 1822., megh. Cambridgeben 1888 febr. 4. Cambridgeben jogot tanult s aztán 1844-62. tanárkodott; ekkor az indiai kormányzóság tagja lett, majd Indiába utazott, hol számos reformtörvényt hozott. 1869. visszatért Angliába s az oxfordi egyetemen a jog tanára, 1871. az indiai államtanács tagja lett; 1878. a cambridgei Trinity Hall megválasztotta masterjévé. Művei: Ancient law; its connection with the early history of society, and its relation to modern ideas (9. kiad. 1883); Lectures on the early history of institutions (magy. is: A jog öskora, ford. Pulszky Ágost, Budapest 1875); Early law and custom (1884); Popular government (1885) stb.
(ejtsd: men dö biran) Ferenc Péter Gauthier, francia filozofus, szül. Bergeracban 1766 nov. 29., megh. 1824 jul. 16. Tanulmányai befejeztével XVI. Lajos testőrségében szolgált, a forradalom alatt falusi birtokán élt s itt a magány avatta a magába mélyedt, elmélkedő férfiut filozofussá. A császárság alatt Bergerac alprefetje lett, a restauráció idejében az államtanács és a képviselőház tagja, melyben a quesztori méltóságot viselte. Élete folyamán kevés műve jelent meg nyomtatásban, mindössze egy értekezése a szokás hatásáról 1802-ben, mely akadémiai díjat nyert, egy értekezése Laromiguléreről és Leibniz filozofiájáról. Legnevezetesebb művei kéziratban maradtak meg és számos viszontagság után Cousin, Naville és Marc Debrit kiadásában jelentek meg, 1834., 1841. és 1859. A francia spiritualisztikus iskola (Cousin, Royer-Collard) az elsők közé sorozta M.-t. Filozofiai fejlődésében három korszakot különböztetni meg. Kezdetben szenzualista; Bacon, Locke és Condillac számára a tudomány megalapítói és határvetői; a szokásról irt művében még ezen az állásponton van. 1805. irt értekezésben elhagyja a szenzualizmust. Már előbb megkülönböztetett sok szenvedő és cselekvő elemet a gondolkodásban, ez a gondolat különböző, Párisban, Berlinben és Kopenhágában megjutalmazott művekben mindinkább fejlődik, és egy nagy műben: Értekezés a lélektan alapjáról összefoglaló kifejezést nyer. Itt a szerző különbséget tesz az érzéki és intellektuális élet közt; az érzékivel nem fér meg az öntudat; ez föltétele az intellektuális életnek. Az erkölcsi élet vizsgálatától a filozofus isten fogalmában jut el; az akarat istennel való egyesülésében találja legfőbb erejét. M. filozofiája sajátos, igen benső miszticizmusban végződik. Ez a fázisa nem talált bevégzett kifejezést. Az Anthropologia, melyben ez álláspontját kifejti, nem befejezett mű, irása közben halt meg a szerző.
(ejtsd: men e loár), département Franciaországban. Mayenne, Sarthe, Indre-et-Loire, Vienne, Deux-Sévres, Vendée, Loire-Inférieure és Ille-et-Vilaine közt 7120 km2 területtel, (1891) 518589, 1 km2-re 71 lak. Felülete nagyobbára sík; a Loiretól D-re fekvő felében a la Gardeban (210 m.) éri el a legnagyobb magasságát. Ény-i része nagyobbára őskőzetekből, DK-i része pedig tercier korszakbeli kőzetekből áll. Összes vizei a Loireba folynak, a legnagyobbak: a Maine, a Thouet, az Authion, a Lazon és a Sévre Nantaise. Éghajlata egészséges. Földje termékeny. 1892. 160000 ha.-on 2,5 millió hl. búza, 130000 hl. rozs, 270000 hl. árpa és 900000 hl. zab termett. A borszüret 10 évi átlagban 644623, 1892. 331185 hl.; ezenkivül termesztenek kendert és lent és nagy mennyiségben kitűnő gyümölcsöt. Nagy kiterjedésü legelők és rétek (902 km2) mozdítják elő az állat-, különösen a ló- (51250 db.), szarvasmarha- (331535 db.) és juhtenyésztést. A legfőbb ásványországi termék Angers közelében a pala; a Loire és Layon völgyében van egy kis széntelepe (30000 t. évi termeléssel); Saint-Barthélemyben szürke márvány-bányája. Ásványvizforrásokat találni Martigné-Briand Chemillé és Luigné mellett. Az ipar vitorlavászon-, vászon-, pamutszövéssel és fonással, kelmefestéssel, papír- és bőrgyártással foglalkozik. A kereskedelmi forgalom főcikkei; háziállatok, gabona, bab, gyümölcs, gyapju, kender, len, szarvasmarha, pala és iparcikkek. Járásai: Angers, Baugé, Cholet, Saumur és Segré. Fővárosa Angers (l. o.). 1790. Anjou tartományból hasították ki.
régi német tartomány a Majna alsó része körül, amely most a bajorországi Alsó-Frank, a hesseni Starkenburg- és a porosz Cassel-kerültek közt van megosztva.
(ejtsd: menlend), 1. M. a. m. Pomona (l. o.), - 2. M., a Shetland-szigetek (l. o.) legnagyobbika 20821 lak., Lerwich (l. o.) fővárossal.
másként manióták, Mani görög tartomány harcias és zabolátlan lakói, kik mint a középkori Ezeriták és Melingok utódai, századokon át folytattak bérces hazájukban szívós védelmi harcokat hol a törökök, hol a velenceiek és újabb időkben a görög királyság ellen. Ők maguk büszkén a régi spártaiak sarjainak vallják magukat; tényleg azonban nemcsak görög, hanem szláv vér is kering ereikben. Sem a törökök, sem a velenceiek (1687-1718) nem voltak képesek ezt a szabadságszerető népet leigázni. A görög szabadságharc idején részt vettek ugyan Mauromichalis Petros vezérlete alatt a török iga lerázásában, de a görög kormány fenhatóságáról hallani sem akartak. Kapo d'Istria (l. o.) elnök nem birt velük, de I. Ottó király alatt (1834) a görög csapatok benyomultak hegyeik közé és hódolatra szorították őket. Jelenleg a M. népe 46000 főből áll.
(ang., ejtsd: ménprajz), valakinek szabadlábra helyezése személyes kezesség mellett.
l. Mantenedores.
(ejtsd: mentnon), város Eure-et-Loire francia départementban, 17 km.-nyire Chartrestől, az Eure és vasút mellett, 1885 lak., a Noailles hercegi család tulajdonát tevő kastéllyal és parkkal. A kastély termeiben számos művészi és M. marquisnőre emlékeztető tárgyat őriznek.