l. Mária hava.
l. Fagyos szentek.
l. Németország.
(lat.), régi elnevezése a kezdő- v. nagybetüknek (literae majusculae), ellentétben a kisbetükkel (literae minusculae). A legrégibb latin kéziratokon és az Augustus császár idejéből származó kőfeliratokon csakis nagybetük láthatók, melyek rendesen egyenlő magasságuak. A M. kényelmetlen és esetlen volta vezette a középkort minusculák, vagyis kis kezdőbetük használatára, mely által a M. használata főkép a szavak kezdőbetüjére szorittatott, mely által a későbbi középkorban egyes szavakat, különösen pedig a tulajdonneveket ily módon tüntették ki, mely szokás azután a nyomdászatban is megmaradt. A könyvnyomdászatban jelenleg a M. és minuszkula közötti megkülönböztetést általánosan versel v. kurrent elnevezéssel jelölik.
l. Maus.
l. Májbetegségek.
(növ., Papaver L.), a róla nevezett családnak egy- vagy többnyári, kopasz vagy sertés, gyakran dresszinü, fehértejü füve, 26 faja (hazánkban 8), az óvilágnak mérsékelt és szubtropikus, Amerikának és Ausztráliának extratropikus vidékén terem. Levele váltakozó, többnyire karéjos v. szabdalt. Virága a szár v. ág tetején magános, kétlevelü kelyhe lefeslő, szirma 4, jókora nagy, himje sok; termése, a mákfej (codia), korsó- v. bunkóforma, tojásdad v. csaknem gömbölyded, belsejében 4-20 magsarjasztó léce van, a tetején a pajzsforma, nyeletlen bibe koronaképen díszlik, alatta többnyire likacsok támadnak, hogy rajtok a mák sok magva kiszóródhasson. A kerti mák (P. somnijerum L.) egynyáréltü, 1/2 - 1 1/2 m. magas, kopasz, deresszinü, levele kopasz, hosszas, az alsó szabdalt, nyeles, a felső szárölelő, nagyfogu vagy épszélü. A mákfej gömbölyü v. tojásdad, kopasz. Azt vélik, hogy a Hyeri-szigeteken, Korzikán, Cipruson és Peloponnezusban honos sertés mák (P. setigerum DC.) termesztésbeli fajtája. Majd a virágjam majd a magva kedvéért sokat termesztenek. Virága szine a fehértől a pirosig nagyon változik. Van fehérmagvu mák (var.album DC.) is. A nagyfejü és zárttermésü (P. officinale Gm.) fajtán kivül van likaccsal nyiló, valamivel kisebb mákfej is. Ezeknek a magva kékesfekete v. szürke. A mák mérges gazdasági és officinális növény. A mákszemet tésztás eledelhez használjuk (mákos patkó), de olajat (l. Mákolaj) is ütnek belőle, s mivel jó szárad, az olajfestők kedvelik. Keleten a mákfejet késsel meghasogatják, mire tej áramlik ki belőle. Ez a levegőn megkeményedik s áfiom, laudanum, meconium vagy opium néven egyike a legrégibb, leghathatósabb orvosságnak. A mohammedánok, mert nekik a bor tilos, izgató s részegítő tulajdonságánál fogva, mint felviditó és gondűző szert élvezik, de az egészségnek nagyon árt. Az éretlen és megszáritott mákfej is officinális. Tartalma 0,25% morfium, 0,15% narkotin, azért a gyermeknek adni, hogy jobban aludjon, egyáltalában nem tanácsos. Az érett mákfejben a morfium 2%-ra emelkedik. A fehér mag is officinális; tartalma körülbelül 50% kövér olaj, 12% protein, 23% pektinanyag, de narkotikus anyag nincs benne. A máknak akármelyik faja kertbe illik, leggyakoribb itt a pipacs (l. o.) meg a kerti mák; kár, hogy virága hamar lehull. Mindegyiknek nagyon változik a szine, gyakran teljesedik, a szirma sallangos is lesz. A török mák (P. orientale L.) kaukázusi, 1 m. magas, sertés szárán csak egy virága van, levele szárnyalt, mindkétfelől sertés. Tokja sima, kopasz. Virága lángszinü, a tövén gyakran barna keresztje van, átmérője 8-13. Nagy, csillogó és piros virágjáért kedvelt a P. bracteatum Lindl. Azsia É-i részéről. Ez valamint a török mák többnyári, magról vetve csak másodévre virit.
A mák mindenütt termelhető, ahol az őszi gabona megterem. Legjobb előveteménye trágyázott kapás, here, kevésbbé megfelelők a gabonafélék, utána igen jó helye van a búzának. A M. magja nagyon apró, azért a talajt alája jó porhanyóra kell elkészíteni. Legjobb munka őszi szántás, tavasszal boronálás vagy grubberolás. Istállótrágyát jobb az elővetemény alá adni; ha friss trágyába vetjük, ugy azt ősszel kell alászántani. Mesterséges trágyafélék közül a szuperfoszfát és a chilisalétrom jöhet figyelembe. Korai vetést kíván, lehetőleg már márciusban. Vetik szórva és sorba, az utóbbi eljárás jobb, a sortávol 30-40 cm. Vetőmagszükséglet 2-4 kg. A szórt vetést sekélyen kell aláboronálni. A vetés kikelte után kapálni kell, amint 4 levele van a M.-nak, meg kell egyezni, ugy hogy a növények 15-20 cm.-re legyenek egymástól. Ezenkivül még 1-2-szer megkapálják s azután feltöltik. Aratása jul. végén, aug. elején következik be. A nyilttoku M.-ot levágják s a fejek tartalmát a szántóföldön leterített ponyvára kirázzák. A zárttokut learatják, kévékben utóérni hagyják és azután kicsépelik. Termése kataszt. holdanként 3-6 q-ra tehető.
A mákon eddig csak kevés parazita ismeretes, s a tapasztalatok szerint ezek sem tesznek nagyobbmérvü kárt. A Peronospora arborescens De By. nevü gomba a száron és a leveleken halavány, később elszáradó foltokat okoz; a levelek alsó lapján fehéres, később sárgás szint öltő bevonat mutatkozik; ellene a bordeausi lével (l. o.) való permetezés ajánlható. A Dendryphium penicillatum Fr. nevü gomba a száron és a leveleken sötétbarna, majdnem fekete, egyre nagyobbodó foltokat okoz. Végül igen gyakori a mákfejeken az azek kormosságát okozó Cladosporium herbarum Link nevü gomba is.
az állhatatos akarelfajulása, karrikaturája. M. jogi értelemben a peres félnek a kitűzött tárgyalásról való elmaradása. Aki a biróság előtt az idézés dacára a kitűzött határidőn tul két óráig meg nem jelenik, az ellen a biróság makacssági itéletet hoz (in contumaciam), vagyis a megjelent fél kérelme értelmében határoz,ha ugyan az előterjesztett okiratok a kérelmet kellően igazolják. M. nevelési értelemben, l. Dac.
nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vmegye pesti alsó j.-ban, a Csepel-szigeten, (1891) 1641 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
az útburkolás egy módjának a neve. Mac Adam J. L., Amerikából származott mérnök e század első negyedében 1820 körül a zúzott kőutak előállítása tekintetében Angliában egészen új elvek szerint kezdett eljárni. Mindenekelőtt kimondotta azt, hogy a szilárd felülettel épített, tehát a zúzott kőutakon is, a járművek kerekei csak a felületet koptatják s ennél fogva ha ez a felület jól van elkészitve és jól van fentartva, az út alapzata sohasem rongálódhatik meg. Hogy pedig az útfelület jó, egyöntetü és vizet át nem eresztő legyen, erre az szükséges, hogy az út anyagának befogadására szolgáló ágyazat száraz és mindenben idegen testtől mentes legyen. Mac Adam azt állította, hogy az ő módszere szerint készülő utaknak nincs szükségük külön alépítményre, hanem elegendő az, hogy az útágyra, mely 25-30 cm. vastagságu, a zúzott kő 7-10 cm. vastagságu rétegekben felhordatik, rétegenkint kocsikkal lejáratik s a kellő domborodásu útfelület 3-5 cm. vastagon poronddal behúzatik. A zúzott kő alsó rétege a szivárgó árok állandó vizszine felett legalább is 8 cm-re álljon. Mac Adám a zúzott kő keménységi fokára nem volt tekintettel, hanem fő követelményül azt állította fel, hogy az egyes zúzott kődarabok teljesen egyenlő nagyságuak legyenek s e nagyság maximuma az ő nézete szerint az 5 cm.-t meg nem haladhatja. Szerinte az egyenlő nagyságu kövekben van meg a helyben maradás tulajdonsága, mig ha egy-egy nagyobb kő kerül közéjük, ezt a kocsikerekek csakhamar kimozdítják helyéből és ez által az úttest elveszti összefüggését. Mac Adam módszere nem volt egészen ismeretlen már az ő korában sem, mert Európa több hegyvidékén, ahol apró görgeteg kövek képződnek, hasonló rendszerü utakat állítottak elő. A M.-utak v. alapzatnélküliek (s a szakférfiak csakis ezeket nevezik valódi M.-utaknak) v. alapzatosak; az előbbieket 15-20 cm. vastag zúzott kőből ma már többnyire csak könnyebb közlekedésre szánt utakra használják, vagy pedig oly utcákban készitik, ahol az a később ráfektetendő kockaburkolatnak alapjául fog szolgálni. Az alapzatos M.-nál előbb az útágyba 15-20 cm. vastagságu nehéz köveket raknak be, ezeket egymás között szorosan kiékelik és azután boritják be zúzott kővel, ezt rétegenként hngerelik, s a felületre 3-6 cm. vastag porondot húzva, ezt ismét behengerelik. Újabb időben használatba jött nálunk az u. n. aszfalt- M. is, melynek városi utakon szép egyenletes, de még sem csúszós felületénél fogva jövője van.