Makai

1. Emil (Fischer), iró, szül. Makón 1871 nov. 17. Szülővárosában tanult s 1884. belépett a budapesti zsidó szemináriumba; teologiai tanulmányaival kapcsolatosan az egyetemen böcsészetet is hallgatott. Még gimnázista korában jelent meg első verskötete. Vallásos Énekek (Budapest 1888, mely részben forditott részben eredeti imákat, zsoltárokat, vallásos dalokat tartalmazott. Ugyanez időtájt adta közre Absalon bibliai drámáját meg A komédiások ifjusági regényét. Zsidó költők cimű (Budapest 1891) műfordításait (Halévi, Maniello, Gabirol stb.). Az Enekek éneke, lirai történet öt képben (Budapest 1892 megjelenése után már sűrün jelentek meg eredeti versei és műfordításai. 1892. elhagyta a szemináriumot s a Pesti Napló szerkesztőségébe lépett; ugyanekkor rendes dolgozótársa volt a Hétnek és a Magyar Szalonnak, 1894 óta pedig a Fővárosi Lapok segédszerkesztője. Újabban sokat fordít franciából (Toto és Tata, Brigitta stb.) a népszinház számára is.

2. M. R. János (nyirő), nyomdász, 1619-1621. vezette az ifj. Heltai Gáspár halála után szüneteleő kolozsvári nyomdát. Ez idő alatt jelentek meg a következő nagyobb művek, u. m.: Enyedi Györgynek az Ó és Vy Testamentombeli helyeknek Magyarazattyok (1619). Ugyanez új cimlappal (1620), továbbá Melotai Nyilas Soma Agendájának 1620. és 1621. kiadásai. Ez utóbbi évben Heltai Anna vette át a nyomda vezetését.

Makako

(állat), l. Inuus.

Makalaka

a matabeleknek alávetett délafrikai becsuantörzs, mely kiváltkép a Matabel birodalom D.-i részén található; előfordul még a Zambesi mindkét partján, a Viktoria zuhatagokon felül a Margit-tó D-i részének vidékén. Egyes hordák a Ngami-tó partján nyugati Bamangvatóban is laknak. M. országnak különösen azon részt nevezik, mely a Molopo v. Metoppoi-hegyektől egészen a K-i Bamangvató határa és a Limpopo között terjed el. V. ö. Mauch, Beisen im Innern von Südafrika (Gotha 1874).

Makalle

kis vár É-i Abissziniában, Tigre országban, a hegyek között. Nagy nevezetességre vergődött a legutóbbi olasz-afrikai háboruban (1896) Galliano őrnagy hősi védelme révén; az ostromlott olasz vezér a szoai és tigréi csapataok minden támadását visszaverte, s ezért az olasz király alezredessé léptette elő, a néet császár pedig katonai rendjellel tüntette ki; midőn végre nem tarthatta magát tovább, szabad elvonulás föltétele mellett föladta a várat Meneliknek.

Makáma

(arab) a. m. tartózkodás, összejövetel, gyülekezet; aztán különösen szellemes férfiak gyülekezései, mely alkalommal művészi stilben rögtönzött szellemes előadásokkal mulattak. Később az e fajta elbeszélések rendszeres ciklus alakjában jelennek meg, melynek valamely szellemes kalandor viselt dolgai képezik a középpontját. Az elbeszélésekben valódi versekkel tarkítva a prózai rimelést alkalmazzák, elmés ötleteket, szójátékokat és egyéb stil-mesterségeket egészen az erőltetésig halmoznak. Badi' al-Zamán al-Hamadâni (megh. 1008.) volt az első, ki Makámát címen ilyen elbeszélésekből alkotott összefüggő sorozatot (kiadva Stambulban 1298. hidsra, Bejrutban 1889.). A M. műfajt a legmagasabb tökéletességre emelte Hariri (l. o.); utána is, a legújabb időkig, midőn Nászif al-Jázidsi bejruti keresztény arab tudós egy kötet M.-ot adott ki (1856), a Keleten folyton akadtak művelői nemcsak az arabok közt, hanem a szir, perzsa, török, urdu stb. irodalmakban is. A középkori zsidó irodalomban is meghonosodott a M. műfaj; Harírít Al-Charizi és kortársa, Immanuel Rómi utánozták. A magyar irodalom Arany Jánostól bir humoros makámát, s igen talpraesett M.-ák jelentek meg a Borsszem Jankó első évfolyamaiban (a 60-as évek végén).

Makao

(Macao, Cidade do Santo Nome de Dios de Macau, Ama-ngao), portugál várostelep a Kuang-tung khinai tartomány D-i partján, 104 km.-nyire Kantontól, a Kanton folyótorkolat Ny-i oldalán, egy halmos félszigeten, amelyet keskeny földnyelv köt össze Höng-san szigettel, 13 km2 területtel, (1887) 67030 lak., akik közt 4500 portugál. A telep, amelyet egykoron a khinai birtokoktól fal választott el, M. városból meg Monga, Patane és Lapa kis rongyos falukból áll. Egykor Goához tartozott, 1844 óta Timorral együtt külön kormányzóságot alkot. M. város a kormányzó, kat. püspök székhelye, festői fekvésü; a khinai és portugál városrészből áll; ez utóbbi körülbelül 100 m. magas halmokon rendesen épült; külseje valami estremadurai városhoz hasonlít. Épületei közt a kiválóbbak: a Szt. Pál-székesegyház, amelyet 1835. tűz pusztított el, a Szt. József-, Szt. Antal-stb. templom, a kórház stb. A Praia Grande a legnagyobb tere. A város mellett egy magaslaton van egy barlang, amelyben állítólag Camőes megirta a Lusiadát; a költőnek itt emléket is állítottak. Kikötője sekély és a nagyobb hajók a várostól távol kénytelenek horgonyozni. Kantonnal és Mexikóval rendes hajóösszeköttetésben áll. Kereskedelmi forgalma mintegy 17 millió forint. A kiviteli cikkek: tea (1,7 millió forint); azután selyem, ánizs, kasziaolaj, indigó; a bevitelé: opium, só, puskapor, pamutszövetek és petroleum. 1557-től kezdve, midőn a portugálok M.-t alapították, az angol-khinai háboruig a város a kelet-ázsiai kereskedelemnek középpontja volt. Vitoria alapítása a Hong-kongon és a khinai kikötők megnyitása jelentőségét nagyon alászállította. V. ö. Bjiker, Memoria sobre o estabelecimento de Macau (Lissa-bon 1879).

Makao

felette kedvelt s igen elterjedt hazárdjáték. A kártyajátékot a francia 52 lapos kártyával játszák, egy bankadó és két játszóval. A kárnyák értéke: a figuráké 0-val egyenlő, a többieké pedig a reájuk rajzolt szemek mennyiségével egyenlő. A 10 egység szintén értéktelen mennyiségnek vétetik. Kártyaleosztás előtt kijelentik a játszók a bank erejéig terjedhető «tét»-mennyiséget. Bankár leoszt egyesével vagy egyszerre két-két kártyát mindenkinek. Megnézve sajátját, ha abban «kis sláger» vagyis 8, avagy «nagysláger»-ja vagyis 9 egysége van, azokat felborítja s megnézi a játszókét is; kinek ezek közül ugyanannyija van, tétjének felét, kinek kevesebbje van, egész tétjét veszíti, kinek nagyobb slágerje van, nyeri. Ha nincs a bankárnak slágerje, ugyszintén a játszók egyikének sem, ugy jogában áll még egy lapot a kettőhöz venni, s az igy elért mennyiség figyelembe vételével nyer az, akinek többje van.

Makár

(Macarius), 1142-46. esztergomi érsek; egy másik M. IV. István idejében pécsi püspök s egy harmadik II. András idejében (1291) bán volt.

Makár

(Macarius), 1. ifj. szent, apát, szül. Alexandriában. 40 éves korában keresztelkedett meg, utóbb pappá szenteltetett. Az ariánok egy időben üldözték. Megh. majdnem 100 éves korában 395 vagy 404 táján. Emléknapja jan. 2. - 2. M. idősb, egyiptomi, szent, apát, szül. Felső-Egyiptomban 301 táján. Férfi korában a világtól visszavonult Pappá szenteltetett. Valeus császár őt, több más remetével együtt, egy szigetre száműzte. 60 éven át a pusztában élt, 90 éves korában 390. meghalt, 50 homiliát s egyéb mistico-asceticus irányu munkát irt. Emléknapja jan. 15.

Makár

(állat, Scomber Cuv.), a tüskeparás halak rendjének egyik neme megnyult, többé-kevésbbé összenyomott, farka felé vékonyodó testtel, igen kis pikkelyekkel, hátán ketté vált hátúszóval, a mellen nyugvó hátulsó evezőpárral. Egyik faja a közönséges M. (Sc. scombrus L.), mely 50 cm. hosszura és 1 kg. nehézre is megnő; háta élénk kék, aranyfényü, sötét harántsávokkal tarkázott, hasa ezüstfehér. Az Északi- és Keleti-tenger mélyebb helyeit lakja, de otthonos az Atlanti-oceánban s a Földközi-tengerben is. Tavasszal vagy nyáron a heringhez hasonlóan nagy csapataokban keresi fel a partokat s itt ívik. Ragadozó állat és kisebb halakkal táplálkozik. Igen nagy mennyiségben halásszák. Húsa igen ízletes. A rómaiak egy ideig rothadni hagyták s csak azután készítették meg.


Kezdőlap

˙