Makó

Pál (kerek-gedei), fizikus és matematikus, szül. Jász-Apáthiban 1723 jul. 9., megh. Budán 1793 aug. 19. A jezsuita szerzetbe lépett és a papi pályán magas hivatalokat ért el; előbb szt. margiti apát, majd pedig kanonok lett a váci püspökségnél. A tanári pályán is szorgalmasan működött: Nagyszombatban a logika és metafizika, a bécsi egyetemen, később pedig a bécsi Theresianumban a mennyiségtan és természettan tanára volt. Budán az akadémia-tanács ülnöke és a bölcsészeti kar igazgatója lett. M. kir. tanácsos volt. Munkái közül a következő cimüeket emlitjük: Compendiaria physicae institutio (u. o. 1764); Diss, de figura telluris (1767); Calculi differentialis et integralis institutio (Bécs 1764); Sätze aus den Gleichgewicht der Körper, der Maschimenlehre u. dem Wasserban; Elementa matheseos purae (Buda 1768); Elementa geometriae purae (u. o. 1778); A mennykőnek mivoltáról s eltávoztatásáról való bölcselkedés. Magyarázta Révai Miklós (Pozsony és Kassa 1781).

Mákó

(Meken), kisközség Kolozs vmegye nádasmenti j.-ban. (1891) 1227 magyar lak., vasúti megállóhely.

Makojisce dolnje

község Varasd vmegye novimarofi j.-ban. (1891) 1255 horvát lak.

Mákolaj

(növ., oleum papaveris), kövér olaj, a mák magvából sajtolják, még pedig ha hidegen préselik, 33%, ha melegen, körülbelül 50% lesz belőle. Halványsárga, higan folyó, kellemes ízü és szagu: fajsúlya 0,922-0,925, -20°-nál vastag fehér masszává keményedik, levegőn megszárad, 25 rész hideg és 6 rész forró alkoholban feloldódik, lassabban ég el, mint más kövér olaj. Nevezetesebb alkotó része a glicerid és lenolajsav. Nagyon kemény fehér szappan lesz belőle. Gyakran ételolajnak, firnászba, festékbe stb. használják, de drágább olajat is szoktak vele hamisítani. M. friss állapotában bóditó, valamint a sajtolásából maradó, opiumszagu lepénye is narkotikus hatásu.

Makololo

délafrikai nép, mely a betsuanok (l. o.) nagy családjában tartozik. 1824. Szebituana fönökük leigázta a Vaal folyótól É-ra lakó barotse, bafoka és matabele törzseket, de halála után, a belső viszályoktól és ragályos betegségektől megtizedelt M.-kat a barotse törzs csaknem teljesen kiirtotta. A nagyon leolvadt és jelentéktelen nép most M.-földön lakik; ez a törzs kisérte el Livingstonét hazautazásában Afrika belsejéből a tengerpartig.

Makololok-földje

Szebituane által a jelen század közepén alapított ország a felső Zambézi környékén, amely 1851 után apró törzsfejedelemségekre oszlott. Midőn 1888. Portugália magának el akarta foglalni, Anglia korábban szerzett jogaira hivatkozva, ez ellen erősen tiltakozott. Ennek dacára Portugália 1889. kiküldött egy expediciót elfoglalására. Ekkor 1889 szept. 21. Johnston angol konzul M.-t brit protektorátusnak nyilvánította és határaiul a Rus-folyót, a Milandsihegyeket, a Sirva-tó K-i partjait, a Szombahegyeket és Leszungvét és a Sirét jelölte ki. Az angol konzul proklamációja dacára Serpa Pinto 1889. a M.-t megtámadta, megszállotta és az angol lobogókat a benszülöttektől elszedte. Erre az angol kormány 1890 jan. 11. ultimátumot küldött Portugáliába és ezt kényszerítette Serpa Pinto visszahivására és 1891. arra, hogy a M.-t brit koronagyarmatnak elismerje. 1892. az időközben a Kongo-államig kiterjesztett brit birtokokat hivatalosan elnevezték British Central-Africa-nak, amely két részből áll; a protektorátusból (a Nyassa-vidék és a M.) és a brit hatalmi körből.

Mákony

l. Opium.

Mákos csík

l. Mácsik.

Makov

az ugyanily nevü járásszékhelye Lomsa orosz-lengyel kormányzóságban, homokos sikságon, az Orzic mellett, (1893) 6698 lak., sör- és mézsörgyártással. Szélkesegyházát, hagyomány szerint, 1200. alapították.

Makovica

Sáros vmegye egyik járása (székhelye Felső-Sztvidnik), mely nevét M. váráról (a zborói várról) vette; e vár hajdan egy nagy uradalom főhelye volt s róla nevezték Sáros vmegye Ény-i részét M.-nak. L. Zboró.


Kezdőlap

˙