(gör.), a kristálytanban a rombos és háromhajlásu rendszerbeli kristályok melléktengelyeinek nagyobbika.
(gör.), l. Dóma.
(gör.), a nyelvnek megnagyobbodása, tultengése, ami oly fokot érhet el, hogy a szájüregben el nem férvén, a fogakat kifelé nyomja és az ajkak között kilóg (a nyelv előesése, prolapsus linguae, glossocele). Lehet veleszületett, máskor kevéssel a születés után a legelső gyermekkorban fejlődik, gyakran kretineknél.
(gör.), a kőzettanban a kőzetvizsgálat amaz eljárása, melyet mikroszkóp segítsége nélkül végzünk, párosulva mindazon észleletekkel, melyeket az illető kőzetre vonatkozólag künn a természetben tettünk. Kiterjed pedig az enemü vizsgálat a kőzetnek szabad szemmel, legfőlebb pedig kézi nagyítóval megállapítható szerkezetére, ásványösszetételére, a tömöttségére, épségére.
(gör.), a koponyának kóros megnagyobbodása feltételezve vagy vizfej vagy az agy tultengése által (kefalonia). A koponya ürén belüli az u. n. intrakranialis nyomás ez esetekben jelentékenyen felfokozott miálta a varratok és kutacsok tágulnak s a lapos koponyacsontok erősen kidomborodnak; első sorban azért a koponyatető tágul leginkább; a homlok is kidomborodik, ugy hogy ferdén előre hajolhat; a szemüreg csontos felső fala lefelé domborodik, mi a szemeket kidülleszti; a halántékcsont pikkelye ferde helyzetüvé lesz s a fülek lefelé irányulnak: a nyakszirttáj erősen hátfelé domborodik.
és mikrokozmos (gör.) a. m. a nagyvilág és a kisvilág; a XVI. sz.-ban uralkodott különösen Paracelsustól kifejtett az a nézet, mely a nagyvilágot mint emberi szervezetet (makrokozmosz) és viszont az embert mint kisvilágot (mikrokozmosz) tekintette és ezzel a felfogással azt a hitet kapcsolták össze, hogy a kisvilág életének mozgásai teljesen megfelelnek a nagyvilág élete mozgásainak, miből aztán kifejlődött az a balhit, hogy a csillagok mozgásai az egyes emberek sorsával összefüggnek. L. Asztrologia.
l. Megalopia.
l. Pinakoid.
l. Piramis.
Lacép, (állat), a tüskeparáshalak rendjének Labirinthici családjába tartozó halnem, melynek egyetlen faja a M.viridi-auratus. Lacép., hazája Khina; csak szelidített állapotban ismeretes, himjének úszói nagyobbak és ragyogóbb szinüek, mint nőstényének; újabb időben Európába is eljutott és kis aquariumokban gyakran látható, mint azoknak dísze; apróbb vízi állatokkal táplálkozik; a nőstény petéit a himtől készített habfészekbe rakja s a him azokat gondosan őrzi.