a borjupörkölthöz hasonlóan készített étel, a süldő malac húsából.
(La Maladeta, Monts Maudits), a Pireneusok egyik hegycsoportja Kataloniában; a déli láncban a Valle de Aranból emelkedik ki. 3 csúcsa a Pic de la M. (3312 m.), a Pic du Milieu (3356) és a Pic d'Anethou (3404 m.); ez utóbbi a Pireneusok legmagasabb csúcsa. Az É-i részen van az 1600 m. széles M. és a 4300 m. Néthouglecser. Az előbbiből ered az Esera.
(lat.) a. m. rosszhiszem.
1. Spanyolország egyik tartománya a Földközi-tenger, Cadiz, Sevilla, Cordova és Granada közt, 7349 km2 területtel, (1887) 519377, 1 km2-re 71 lak. Felülete nagyon hegyes; legmagasabb hegylánc a Sierra Tejeda, vagyis Ppelada (2135 m.), amelynek folytatása a khaotikus Torcal de Antequera. A Guadalborce mély völgyén tul emelkedik a Sierra de Tolox, amelyből Ny-ra a Ronda-hegyek, Dny-ra a Sierra Bermeja és K-re a Mijas nevü parti lánc nyulik ki. Mindezen hegyek gazdagok ólom- réz-, vas-ércekben, grafitban és nikolban, amiket azonban nem igen bányásznak. Az ásványviz-források közül is csak keveset használnak föl. A Guadalborce és Guadiaro a folyói. A magasabb hegyeket kivéve, az éghajlat mindenütt nagyon meleg, a talaj pedig igen termékeny; különösen M., Torre del Mar, Torrox, Frigiliana, Alcantara stb. körül. A főtermékeket a déli gyümölcsökön kivül a szőllő, alfa, cukornád és banána. 15 járásra van fölosztva.
2. M. (Malaca), az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely a Földközi-tenger félköralaku öble és vasút mellett, a Guadalhorce torkolatánál, a Gibralfaro lábánál, amelyet erősség koronáz, (1887) 134016 lak., vasöntéssel, több cukorgyárral, pamut-fonással, gép-, hordó-, szappan-gyártással, olajprésekkel és szeszégetéssel. M. fontosságát azonban főképen kereskedelmének köszönheti. Kikötőjét újabban 2 nagy molo épitésével javitják. A kivitel főcikkei: (1891) gyümölcsök, különösen citrom (1934 t.), olaj (10573 t.), mazsola-szőllő (3699 t.), ólom (44655 t.) és bor (63713 hl., (1892) 137210 hl., (1891) 107982 hl.); bevitelé; nyers pamut (1587 t.), donga (260987 db.), szén (39264 t.), cement tégla, gabona stb. A hajók száma, amelyek a kikötőben 1893. megérkeztek 2057, 1,21 millió t. tartalommal. Marseille, Tanger, Oran, Hamburg, Colon-Aspinwall, valamint a nagyobb spanyol kikötőkkel rendes hajóösszeköttetés áll fenn. M. nagyobb része az arab városok mintájára szűk és kanyargós részekből áll, ilyen a Calle Nueva a legjelentékenyebb árutárakkal. A Ny-i újabb részeiben ellenben egyenes, modern utcákat találni; ezek közül a legszebb az, amelyet Marques de Lariosról neveztek el. A kiválóbb épületek: a renaissance-ízlésben épült székesegyház; belsejében gazdagon díszített de los Sautos Martinesről elnevezett templom; a püspöki palota; a Cervantes-szinház; a 11000 ember befogadására alkalmas bikaviadaloknak szánt cirkusz. A Riego-teret Torrijos generális szobra ékesíti. Az arabok idejéből fenmaradt az Alcaraba nevü citadella és az Atarazanas nevü arzenál fehér márvány kapuja. Gyönyörü környékén Alora, Alhaurin Grande és Carracatra nevü helységek M. lakóinak nyeralói. Magának a városnak is egészséges az éghajlata; az évi középhőmérséklet 19,9°, a télé 14,1°, a nyáré 25,5°. M.-t a feniciaiak alapították; már a rómaiak idejében virágzó kereskedő város volt. A népvándorlás korában aláhanyatlott; 711. az arabok kezébe került és ekkor új lendületnek indult. 1487. került ismét a keresztények hatalmába. 1884. egy földrengés több épületét döntötte romba.
a Sherry-vel egyetemben világhirü bor. Legfőbb szőllőfajta a Pedro Jimenez, ebből készül a malagaaszu-szőllő is. A M.-ok különböző íze és zamatja onnan származik,hogy hozzá meghatározott menniyésgü Vino maestrót, vagy Vino tiernót tesznek. Ezek aszu-szőllőből készülnek, melyet némi vizzel és 17% szesszel kevernek. A sötét szinü M.-hoz ezenkivül Aropét és Colort is tesznek. Ezek a malagá-mustnak nyilt tüzön 1/3-ra való befőzése által készülnek, az első keserü ízü, barna szinü és szörp sűrüségü. A M. új korában sötétsárga likőrszerü, később barnás szinü lesz, igen szeszes és zamatos. Palackban száz évig is eltartható. Vörös bor Malagában nem terem, amit ezen a néven hoznak kereskedésbe, az többnyire Alicante-bor. A forgalomban kétféle M.-t különböztetnek meg: Malaga secco-t, mely nem édes és igen erős és a Dry-Maderiához hasonlít; továbbá a Malaga dulce, mely édes fehér bor s Malaga-sect névvel is illetik.
v. malagas, Madagaszkár (l. o.) lakói.
Károly, olasz régiségbuvár és történetiró, szül. Ravennában 1855 aug. 5. Bolognában jogot tanult, de már korán örömest foglalkozott a diplomatikával, s azután egész életét történelmi kutatásokra szentelte. Különösen Bologna régi levéltárait tanulmányozta, s onnan merített dolgozatai közül a legfontosabbak: Lettere inedite di nomini illustri Bolognesi (Bologna 1875); Der Aufenthalt des Coppernicus in Bologna (Thorn 1880); Cristina di Svezia in Bologna (Pisa 1881); Galileo Galilei e l'Universita di Bologna (Firenze 1881); Acta Nationis Germanicae Universitatis Bononiensis (Berlin 1887); Monografie storiche sullo studio Bolognese (Bologna 1889), mely utóbbiban M. felsorolja azon magyar ifjakat is, akik a középkorban Bologna egyetemét látogatták.
A Bors-part (l. o.) másik neve.
(Nylapore), Madrasban a Fort St Georgetól mitegy 5 km. távolságra levő hely, melyet a Tamás keresztények laknak. Máskép St. Thomasnak is nevezik.
(Mala, Malanta), a Salamon-szigetek egyike, amelyet Izabella-szigettől az Indispensable-szoros választ el. Területe 6200, a keskeny szoros által elválasztott Maramaszikit, azután Ramos, Gower, Ulana szigeteket is hozzászámítva 6380 km2. A belsejét takaró hegyláncban a Kolurat-csúcs a legmagasabb (1304 m.). Szupiűania a legjobb kikötője.