Ezek a nyelvek rendkivül messzeágazó nyelvtörzset alkotnak, amely a Csendes-oceán egész szigetvilágán el van terjedve és a Husvét-szigettől a keletafrikai Madagaszkár szigetik ér. Müller Frigyes osztályozása nyomán három csoportot különböztetünk meg, u. m. a maláj, melanéziai és a polinéziai nyelveket. Nyelvtanát és hangrendszerét tekintve ezen nyelvtörzs három csoportja Müller szerint fokozatos fejlődést mutat; a polinéziai nyelvek nem ismerik a g, d, b hangokat, minden szavuk magánhangzóval végződik és minden nyelvtani viszonyt csak lazán kapcsolt partikulákkal fejeznek ki; a melanéziai nyelveknek néhány kettős mássalhangzón kivül csak hat v. hét mássalhangzójuk van, melyeket a szók végén is alkalmazhatnak és vannak előlkapcsolt birtokosnévmásaik; a maláj nyelveknek gazdagon kifejlett mássalhangzó rendszerük van és egy csomó előragjuk ugyszintén néhány utóragjuk és belsőragjuk a nyelvtani viszonyok kifejezésére. Mindenesetre ezen nyelvek is, épp ugy mint a melanéziainak egy fölismerhetetlenül vegyült törzstipustól, a pápuától vannak befolyásolva és módosítva. A maláj nyelvek egynémelyike, még pedig a szorosabb értelemben vett maláj és a jávai (l. még Maláj nyelv és Jávai nyelv) a szanszkritból igen sok szót vesz át. Whitmee foglalkozott a polinéziai nyelvek összehasonlító szótárának kiadásával, ugyancsak ő Pratt könyvének (Samoan grammar, London 1878) új kiadásáról is gondoskodott.
a. m. Malakka (l. o.).
l. Molokánok.
próféta, Aggeus és Zakariás prófétákkal egy időben a zsidóknak a babiloni fogságból való kiszabadulása, a jeruzsálemi templom felépítése után, Kr. e. az V. sz. közepén élt. Jövendölési iratában az előfordult visszaélések ellen kelt ki. A messiás kettős eljöveteléről jövendölt Emléknapja jan. 14.
(Malaka, Maláji-félsziget), 1. keskeny, hosszu félsziget, Hátsó-India folytatása; az É. sz. 13° 31'-tól a Romania-fokig nyulik. K-en a Sziami-öböl és Khinai-tenger, Ny-on az Indiai-oceán és a M.-szoros határolja. Legkeskenyebb része (70 km.) a Kra-szoros. Területe 212000 km2, körülbelül 1 millió lak. Partjai nagyobbára laposak; közelükben sok az apró sziget. Belsejét Ény-ról DK-re, a félsziget irányát követő hegyláncok takarják, mint a Luang, Bidor. Mindezen hegyláncok paleozói képződmények; a középsőben emelkedik legmagasabb csúcsa, a Gunong Riam (2450 méter). A folyók nagyobbára a hegyláncok irányát követik és ezért aránylag igen hosszuak, legjelentékenyebb a Perak és Bernam, amelyek alsó részökben 125-300 km.-nyi hosszuságban hajózhatók is, mig a többiek csak a föld öntözésére szolgálnak. Az éghajlat forró és nedves; a partokon pedig sok helyen egészségtelen. A növényzet leginkább a Szunda-szigetekéhez (l. o.) hasonlít, de Hátsó-India sajátos növényzetének szintén vannak képviselői. Az elős állatok fajainak száma 65; a nagyobbak az elefánt, tigris, szarvasok, vaddisznók stb. A kígyók, teknősbékák és krokodilusok számosak, szintugy a gyíkok is. A sziget ásványországi termékei közül a legjelentékenyebb a cinnérc, amelyet csaknem mindenütt csekély mélységben, de főképen Mergui angol gyarmatban és Perak-államban találni; ez utóbbiban a Capitan China nevü bánya mintegy 20000 munkást foglalkoztat és több mint 2600000 frank értékü ércet szolgáltat. A rizsen kivül cukornádat, pamutot, dohányt, borsot, kókuszdiót, néhol jó gyümölcsöt, kakaót és kávét is termesztenek. A félsziget belsejében negritok és civilizálatlan malájok számos törzsben, az É-i részen sziámiak, a D-i részen civilizált malájok, a partokon khinaiak, hinduk, arabok és európaiak élnek. A félsziget É-i része Sziam királysághoz tartozik, belsejében sok a független törzs. Az angolok birtokait Straits Settlements (l. o.) néven ismerik. V. ö. Straits Branch of Royal Asiatic Society (Szingapur 1877-től kezdve); Montano, Voyage aux îles Philippines et en Malaisie (Páris 1886); Bird Izabella, The golden Chersonese (London 1883); Keane, Eastern geography (u. o. 1887). - 2. M., a Strits-Settlementshez tartozó angol gyarmat a M.-félsziget Ny-i partján, a Linggi- és Keszang-folyók közt, 1657 km2 területtel, (1891) 90133 lak., M. fővárossal. - 3. M., város az ugyanily nevü angol gyarmaton, M.-szoros partján, az É. sz. 2° 11' 24" alatt, 20000 lak., akik közt sok a portugáli. Kikötője mélyebb járatu hajók befogadására nem alkalmas; ennek dacára forgalma, különösen mezőgazdasgi termékekben elég élénk és meghaladja a 40 millió frankot. A M.-folyó által két részre osztott és egy hid által összekötött város már a VIII. sz.-ban is fennállott. 1511. a portugálok elfoglalták és ekkor nagyon virágzott. 1641. a hollandok és 1824. végleg az angolok keritették hatalmukba.
a Malakka-félsziget és Szumátra közt ÉNy-DK-i irányban elnyuló 778 km. hosszu tengerszoros; legkeskenyebb része 55 km. széles. A hevesebb áramlatok és változó szelek miatt benne a hajózás nehézségekkel küzd.
(ásv.), az augit egy változata.
(gör.), a lágytestü állatokról szóló tan, amelynek művelői a malakologusok. Ilyenek hazánkban a néhaz Hazay Gy., Bielz E. A., Brancsik K. és Kimakovié N.
Szebasztopol D-i oldalának főbástyája, melyet 1855. Pélissier rohammal megostromolt; ezért a M. hercege címet kapta.
(állat), a lágytestü állatok állatkörének megjelölésére alkalmazott régebbi kifejezés.