a. m. Malalas (l. o.).
(ejtsd: malzerb), város Loiret francia départementban, az Essonne és vasút mellett, 1885 lak., gőzfűrészmalommal; M. egykori kastélyával, amelyet XIII. Lajos építtetett.
Chrétien Vilmos de Lamoignon, francia miniszter és tudós, szül. Párisban 1721 dec. 6., lefejeztetett u. o. 1794 ápr. 22. Jogot végzett és parlamenti tanácsos lett, 1750. pedig az adóügyi kamarának elnökévé tették, mely állásban igazságszeretete által tünt ki. Midőn 1771. nyilvánosan közzétett röpiratban a parlament jogait védelmezte és az országos rendek egybehivását merte követelni: a boszus XV. Lajos őt letette és birtokára száműzte. 1774. azonban az új király, XVI. Lajos, visszahivta és a belügyi miniszteri tárcával megbizta, mely állásban M. Turgot pénzügyminiszterrel vállvetve több korszerü és méltányos reform keresztülvitelén fáradozott. A kiváltságaikban sértett nemesek azonban annyi ármányt szőttek M. és társa ellen, hogy mindakettő 1776 máj. 12. állásától megvált. A most következő évtizedet M. természetrajzi tanulmányoknak szentelte. A forradalom alatt egyik védője volt XVI. Lajosnak. Midőn a konvent Lajost mégis halálra itélte, M. 1793 jan. 13., életét kockára téve, a konventben termett és égre földre kérte a képviselőket, hogy az itéletet annak végrehajtása előtt a nép elé terjesszék. Lajos lefejeztetése után M. megtörve falusi birtokára vonult vissza és a közügyektől teljesen távoltartotta magát. 1793 dec. egész családjával elfogták és összeesküvés ürügye alatt halálra itélték. XVIII. Lajos 1826. az igazságügyi palotában szobrot emelt M. emlékének és az egyik boulevard az ő nevét viseli. M. sokágu irói tevékenységet fejtett ki és számos jogi, természettudományi meg politikai munkát irt. Külön említendők emlékiratai (Mémoires pour Louis XVI) és a Memoires sur la librairie et la liberté de la presse (Páris 1809). Vegyes művei (Oeuvres cholsies) 1809. jelentek meg. Életét megirták Dubois (3. kiad. Páris 1806), Gaillard (u. o. 1806), Bolssy d'Anglas (1818, 2 köt).és Dupin (1841). V. ö. Vignaux, Mémoires sur Lamolgnon de M. (Páris 1874).
(ejtsd: mellet) Edward Boldwin sir, angol diplomata, szül. Hágában 1837 okt. 10., mint M. Sándor Károly angol diplomatának fia. Etonban és Oxfordban nevelkedett és 1854. atyja oldalán kezdé diplomáciai pályáját. Követségi titkár volt Brüsszelben, Rio de Janeiróban, Washington-, Lisabon-, Konstantinápoly- és Párisban, ahol a kommün napjait is átélte, 1871. áthelyezték Pekingbe, 1873. Athénbe, 1875. még Rómába. 1876-79. a portán működött követ minőségében, 1879-81. pedig Egyiptomban szerepelt mint főkonzul és érdemei fejében lovagi rangra emelték. 1883. Brüsszelbe ment, 1884. pedig Ampthill helyébe Berlinbe, ahol 1895 aug.-ig működött mint nagykövet. Szűkebb körben zeneszerző tehetségének is adta jelét, újabban két dalművet irt.
(Mallet) Kolozs Ferenc, francia tábornok, szül. Döleban (Franche Comté) 1754 jun. 28., agyonlőtték 1812 okt. 29. A forradalom kitörése után belépett a hadseregbe és 1799-1807-ig a Rajna mellékén és Olaszországban küzdött. Napoleon császár nem jó szemmel nézte a vitéz dandárnokot, amiért ezt köztársasági érzelmeit nem titkolta. Ez okból 1807. letette és négy évig fogva tartotta. M. azonban a fogságban sem szünt meg az önkény jellegét öltött császárság ellen izgatni és a fogházban összeesküvést szőtt, melynek tagjai Lafont abbé, Guidal és Lafon tábornokok az 1812. orosz hadjárat idejében a császárság megbuktatásához fogtak. M. az okt. 22. és 23. közötti éjjel Lafont-nal börtönéből elszökött és több párisi kaszárnyában felkelésre iparkodott rábeszélni a katonákat. De ez a terv nem sikerült; Hullin parancsnok őket elfogatta és másnap ama két tábornokkal együtt a hadi törvényszék itélete alapján főbe lövette.
(Mileter) János, orvos, szül. Iglón 1691., megh. 1755 márc. 8. Jenában és Lejdában végezte tanulmányait és utóbbi helyen Nagy Péter cárral is megismerkedett, aki nála természetrajzi gyüjteményt rendelt; 1717. visszatért a Szepességre, ahol Jubomirski lengyel herceg (az elzálogosított szepesi városok kapitánya) házi orvosává tette. M. több munkát is irt, ilyen: De morbo Tsömör Hungaris endemio (Lejda 1714); kéziratainak legnagyobb része lappang. V. ö. Melzer, Bographien berühmter Zipser (Kassa 1833, 172. old.).
Benevento (l. o.) régi latin neve.
(lat.) a. m. rosszakaró; malevolentia, ellenségesség, gyülölség.
megköveteli, hogy valamely ABC háromszögbe három oly kört irjunk bele, mely közül mindegyik a másik kettőt és a háromszögnek két oldalát érinti. E feladatot először (az 1807. meghalt) Malfatti olasz matematikus oldotta meg oly módon, hogy a megszerkesztendő körök radusait kiszámította.
Madagaszkár lakosai.