Károly, filologus, szül. Alsó-Lövőn (Vas) 1848 márc. 5., megh. Harasztin 1885 jun. 25. Gimnáziumi tanulmányait Pécsett végezte; azután a ciszterciek tanítórendjébe lépett; két évi noviciatus után ugyan a rendből kilépett, de hű maradt a tanítói pályához. Elment Budapestre, hol az egyetemet elvégezte és a tanárképző intézet tagja lett. 1872-73. már mint a gyakorló iskolának tagja működütt. Az 1872-73. év második felében a budai gimnáziumhoz került mint helyettes tanár, 1873. az új-aradi főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak. 1874. a budai gimnáziumhoz, 1875. a tanárképző gyakorló iskolához jutott. Itt irta Bartal Antal közreműködésével Latin nyelvtanát, melyhez Olvasó- és Gyakorlókönyv járult. Kiadta továbbá Sallustius műveit. Liviusnak XXI. és XXII. könyvét (jegyzetek kiséretében) és végre Horatiusnak a szövegét. 1883-84. a Tanáregyesületi Közlönyt szerkesztette, egy évvel később a pozsonyi főgimnázium igazgatója lett. V. ö. Pirchala Imre cikkét a Tanáregyesületi Közlönyben 1885-86. 4. szám.
kikötőhely és Malmöhus svéd län fővárosa a Sund és vasút mellett, 27 km.-nyire Kopenhágától, (1892) 49891 lak., mekanikai műhelyekkel, fémöntőkkel, dohány-, hajó-, bőr-, tükör-, szappan-, cukor-, kártya-, kocsi- és kesztyügyártással, pamut- és lenfonással és szövéssel, amely különböző iparágak (1891) 15 millió korona értékü árut termeltek 90 gyárban. A kereskedelem rendkivül élénk. M. a régi, csatorna által körülfogott városból, a K-i és D-i külvárosból és e kettő között fekvő, Rörsjöstaden nevü városrészből áll. Jelentékenyebb épületei: a Péter-templom 1319-ből, Svédország egyik legnagyobb és legszebb gót temploma; régi 1434-ből való tornyos kastély, amelyet 1805 óta börtönül használnak; a városháza a nagy Knut-teremmel. Régi kőfalai le vannak rombolva. M.-nak van technikai és hajósiskolája és gazdagon jvadalmazott őrültek háza. A XIII. sz.-ban Malmhaughe néven említik. A XVI. sz.-ig a Sund partján a legélénkebb forgalu hely volt. 1658. Schonennel együtt Svédországhoz került. 1848 aug. 26-án Németország és Dánia közt fegyverszünet jött itt létre. 1872. itt halt meg XV. Károly.
svéd tartomány, vagyis län a Kattegat, Christianstad (amellyel együtt régen Schonent alkotta), a Balti-tenger és a Sund között, 4784 km2 (101 km2 viz) területtel, (1892) 371736, 1 km2-re 78 lak. Felülete lapály, amelyből itt-ott dombok emelkednek ki. Legnagyobb folyója a Kallinge, legnagyobb tava a Ringsjö. Szenet Heisingborgnál bányásznak. A talaj igen termékeny; 71%-a szántó, 5%-a rét és 10%-a erdő, 13 járásra és 8 városra van fölosztva. A főváros Malmö.
1. Bernát Elis, svéd költő és irodalomtörténet iró, szül. Nerikeben 1816 márc. 14. megh. Upsalában 1865 jun. 21. Upsalában tanult, melynek egyetemén 1843. az esztetika magántanára, 1858. az esztetika és irodalomtörténet rendes tanára lett; 1849 óta tagja volt a svéd akadémiának is. Költeményeit (Dikter, Stockholm 1889; Ariadne, u. o. 1838) kiváló formai tökély jellemzi; mint esztetikus Hegelt követi. Főműve: Svenska vitterhetens historia (8 köt., Örebro 1866-69).
2. M. János Ágost, svéd festő, szül. Nestra Nyben (Keleti Gotland) 1829 aug. 14. Eleinte a stockholmi akadémián, majd Düsseldorfban tanult, később pedig Couturenek volt tanítványa Párisban, Olaszországban is járt. 1867 óta pedig a stockholmi akadémia tanára. Többnyire az északi mondakörökből vett bájos, méla hangulatu képeket festett, újabban kedves gyermekképeket is. Legismertebb festmnyei: Heimer király és Aslög (1859); Ragner fiai megtudják atyjuk halálát; Vikingek eltemetik halottaikat; Ingeborg megtudja Hjalmár halálát; a Bravallacsata; Tündérek játéka. 1868. kitűnő illusztrációkat készített Tegnér Frithjof mondájához.
3. M. Károly Gusztáv, svéd hisztorikus az előbbi testvére, szül. 1822. nov. 2. Szintén Upsalában tanult, hol 1848. a történelem magántanára, 1858. adjunktus, 1877. pedig rendes tanára lett. 1878-80. közoktatásügyi miniszter volt, s midőn lemondott, ismét elfoglalta katedráját, melyet 1882. a birodalmi levéltáros állásával cserélt föl; 1878 óta a svéd akadémiának is tagja. Főmunkái: Sveriges politiska historia frĺn Carl XII. död till statshvälfningen 1772 (6 köt., új kiad. Stockholm 1893 s köv.); Bidrag till Svenska Pommerns historia 1630-53 (Lund 1892).
v. málnaszeder (növ., boldogasszony csipkéja, Idaeobatus Focke, Rubus Idaeus L.), tulajdonképen piros gyümölcsü szederfaj; gyümölcsszemeinek csoportja a virágtengelyéről szépen sérülés nélkül leválik. Sima v. tüskés bokor, levele szárnyalt, a felsőbb hármas, a visszája szép ezüst szinü. Virága fehér. Hegyvidéken, a havasok völgyeiben bőven terem. Jó izü és kellemes szagu. Gyümölcse (baccae Rubi Idaei) kedvéért kertbe is ültetik v. a hegyen gyüjtik; apró finom szőrü, kertben néha sárga v. fehér. Tartalma kiváltképen alma- és citromsav. Pontosabb részei:
Mint gyümölcs sokféle alakban és módon elkészítve használatos. A málnaecet, málnaszörp (acetum és syrupus Rubi Idaei) és málna-viz kellemes ital, a málna-fagylalt is kedvelt. Málnaszesz is van belőle, mely a gyomrot melegítő és görcsöt oszlató ital hirében áll. Kövér, laza és enyha földet, védett verőfényes helyet kiván, hajtásairól vagy magról szaporítják. Hat esztendőként újjal szokás felszerélni. Bő trágyázás és szorgalmas öntözés a termést jelentékenyen gyarapítja. Az újabb (fekete málna az európai málnának az amerikai Rubus occidentalisszal L. való kereszteződéséből keletkezett, de kevés az értéke. L. Szeder. Algyümölcs.
(ásv.), l. Mangánpát.
(Malinec), nagyközség Nógrád vmegye losonci j.-ban, (1891) 5319 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral; a hozzátartozó Hámor, Farkasvölgy, Csertyáz és lÁtka telepeken üveggyárak vannak, melyekben több mint 200 munkás dolgozik, az évi termelés mintegy 300000 frt értékre rúg. Van itt kis fürdő is.
kisközség Háromszék vmegye sepsi j.-ban (1891) 773 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A községtől negyedórányira fekszik az ilyen nevü fürdő (584 m. tengerfeletti magasságban), melynek égvényes vasas savanyuvizét vérhiányos és csúzos betegek sikerrel használják; ivóforrásai és emésztő és légző szervek bajaiban is jó szolgálatot tesznek. A fürdővendégek számára 120 lakószoba áll rendelkezésre. Fürdői közül a Herkulesfürdő legnevezetesebb, melynek medencéjét az előtörő szénsavbuborékok állandó mozgásban tartják. M. lakói kőipart űznek.
l. Málna és Gyümölcsszirupok.
szláv földrajzi nevekben a. m. kis, például Malorosszija a. m. Kis-Oroszország (l. o.)