(Minihoff, Münihoff, Menioff), kisközség Sopron vmegye felső-pulyai j.-ban, (1891) 1055 horvát lakossal.
l. Malmok és Molnár.
a legkeresettebb gyári hulladék-takarmányok. A malmok kétféle hulladékot hoznak forgalomba, u. m. korpát és takarmánylisztet (l. o.).
l. Malmosdi.
malomtartási jog, a földesúri regálék kisebb királyi haszonvételek sorába tartozik s máig is fennáll, a gőzmalmokra (l. o.) vonatkozó korlátozással. Nem gőz-, de más erővel dolgozó malmoknál a malomtartás iránt a M. tulajdonossal egyezségre kell jutni; ha a malomépítésre, malomüzletre telepengedély, illetőleg iparigazolvány adatott volna az illetékes iparhatóság által, ez a malomregáléjogot nem sértheti. A M. mint regálénak kártalanítás nélküli megszüntetése iránt, 1870. törvényjavaslatot nyujtott be a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter, de az tárgyalás alá nem vétetett. A gőzmalmok szabaddá tételével egyébiránt a malomregálé gazdasági jelentőségét meglehetősen elvesztette, mert a szélmalmok, száraz malmok, sőt a vizi v. hajómalmok is rohamosan fogynak Magyarországon, holott a gőzmalmok száma gyorsan emelkedik. A malom v. molnár ipar-jogot, mely a vizi malomjoggal össze nem zavarandó, az általános ipartörvény (1884. XVII. t.-c.) szabályozza; a vizi malmok létesítése és fentartása, ezenkivül különös szabályozás tárgya, vizépítészeti, illetőleg folyamrendőri szempontokból is. Több speciális kormányrendelt adatott ki a vizi malmokra; legnevezetesebbek az 1867 szept. 16., 1868 márc. 14. és nov. 17., 1872 ápr. 3., 1873 okt. 17., 1875 jul. 14. kelt közlekedési miniszteri rendeletek és főleg az 1888. évi 33447. sz. közlekedési miniszteri rendelet. L. még Hajómalom.
a trachitnak erősen quarcitos módosulata, mely rendesen oly kemény, hogy M.-nek jól használható. Nálunk Geletneken (Garamvölgy), Sárospatakon és Beregszász vidékén, Csicsón (Deés mellett), Garam-Berzencén, Budán, Kapnikbányán bányásszák. M.-porfirnak mondanak oly quarc-porfirt (l. o.), mely erősen likacsos és rendesen quarccal van kitöltve.
A műörléshez legkeresettebbek a francia La-Ferté édesvizi quarc M.-vek, amelyekkel azonban a sárospataki ilyennemü kövek versenyeznek, amennyiben a malmokban a kőjáratok alsó nyugvóköve gyakran sárospataki, a felső kő pedig francia. Ezeket a köveket kisebb tömbök alakjában (morceaux, carreaux, panneaux) szállítják a M.-gyárakba. A francia köveket eredetileg La-Ferté sous Jouarreban fejtették, de az egész világnak ezen kövekben való nagy szükségletét ez a bánya egyedül nem képes fedezni s ennélfogva hasonló minőségű francia köveket La-Ferté elnevezésalatt La-Margay, Epernon Noyent le Kotroir és Vernotból exportálnak. Ezekből a kisebb kőtömbökből összeállítják hazai M.-gyáraink a M.-vek őrlő felületét, mig a kőnek az őrlőfelület és a kő nyilása közötti részét, a kő mellét olcsóbb kövekből, s vgre az őrlőfelület alatti, illetőleg a felette levő részét kőtörmelékekből építik össze, s kőtőanyagul cementet használva, a kőtestben összefoglaló vaspántokat is alkalmaznak, a külső hengeres részt pedig vas abroncsokkal körülveszik s az őrlőfelülettel ellenkező véglapját a M.-nek gipsszel kiöntik. A molnárok ekként azon helyzetben vannak, hogy a nagyértékü M.-vek őrlőfelületének rétegvastagságáról személyesen meggyőződhetnek, sőt a kőtömböket is az összeépítés előtt összeválogathatják. A természetes kőanyagon kivül u. n. műköveket is gyártanak, amelyeknek szabadalmazott mesterséges anyagáról az illető M.-gyártók kiváló keménységet, tökletesen egyenletes likacsosságot és kiváló ellenállóképességet hirdetnek. Malmainkban ezen műkövek még nem hódítottak tért. Az 1. ábra az összeműködő két M.-nek részeit hosszmetszetben tünteti fel. a1 a felső kő nyilása, a2 az alsó kő nyilása, b a kőnek öblös része az u. n. kőmell s c a síkfelületü vizszintes őrlőfelület. A kőmell az őrleménynek jó behúzását s némileg annak fokozatos felaprózását eszközli s a tulajdonképeni őrlőfelületek közötti megtorlódásának elejét veszi. Az őrleményt a centrifugális erő tereli kifelé, amelynek azonban a kiterelő hatását az őrleménynek a kövek közötti súrlódása csökkenti. A kőnyilásnak oly nagynak kell lennie, hogy a nyilás szélén a centrifugális erő már kellőkélpen nagyobb legyen az őrleményt visszatartó súrlódásnál, mert különben a kövek az őrleményt nem húzzák jól be s eltömődések és torlódások keletkeznek.
[ÁBRA] 1. ábra. A malomkő hosszanti metszete.
Ebből kiindulva oly M.-veket is készítenek, amelyeknél a kő nyilása egészen az aránylag keskeny őrlőfelületig terjed. Az őrlemény útja a kövek között hosszu tekervényes volna, ha azt az alkalmazott kőbarázdák folyton meg nem szakítva fokozatosan kifelé nem tolnák, amit a barázdák által okozott hűtő légáramlat szinte elősegít, már pedig ezen a hosszu úton egyrészt a korparészek nagymértékben porrá morzsoltatnának s az őrlemény nagymértékben felhevülne. A kőbarázdák azonkivül a közöttük alkalmazott csákányvágásokkal egyetemben az őrleményrészekre bizonyos mértékben nyirólag is hatnak, s ezáltal a felaprózásban közreműködnek. A kőbarázdák legszokottabb derékszögü háromszög keresztmetszet alakját a 2. ábra mutatja.
[ÁBRA] 2. ábra. A malomkő-barázdák kereszetmetszete.
A az alsó-, B a felső forgókövön levő barázda, amelyekhez képest a felső kőnek a C-vel jelölt nyil irányában, vagyis ugy kell forognia,, hogy barázdái a mélyebb oldalukkal előre járjanak. A kőbarázdák számos alakja közül a 3. ábra egyenes, a 4. ábra ellenben köríves barázdákat mutatnak; a főbarázdák, b mellékbarázdák, amely utóbbiak a főbarázdákkal az r sugaru körhöz érintőleg futnak, v. pedig a főbarázdákkal párhuzamosak. A barázdák közötti őrlőfelület-részeken vannak az u. n. csákányvágások. Az alsó és a felső kőnek barázdái alakra és irányra nézve tökéletesen egyenlők, miáltal az őrlőfelülettel egymásra borított két kőnek a bárázdái egymást a kétszeres hajlásszög alatt metszik. Ez a 8 metszési szög forgás közben a kövek külső kerülete felé a barázdáknak alakjai szerint nagyobbak, állandó v. pedig kisebbedik, amely körülmény a barázdák hatására befolyással van. (A kőbarázdák hatására, szerkezeteire és méreteire vonatkozó elméleti fejtegetéseket v. ö. Kick F., Die Mehlfabrikatorion c. művével.) A fentebbi ábrákban a barázdáknak vastagabb vonallal jelölt oldalai a barázdáknak mély oldalait képezik s ehhez képest a nyilak a felső kőnek a forgási irányát jelölik.
[ÁBRA] 3. ábra. Egyenes malomkő barázdák.
A M.-nek forgási irányát tehát a kőbarázdák helyzete szabja meg ésviszont a barázdáknak a helyzete a kőnek forgási irányától függ. A molnárok a M.-veknek a barázdákkal és csákányvágásokkal való kikészítését kőélesítésnek nevezik. Ezzel a munkával nagyobb malmokban külön munkások, az u. n. kővágók, kőélesítők foglalkoznak s ahhoz kézi szerszámokat (buzogányok, vágók, vésők, csákányok) használnak. Vannak kőélesítő-gépek is. l. még Malmok.
[ÁBRA] 4. ábra. Kőríves malomkő-barázdák.
l. Malomkő.
l. Malomjog.
(Uj-), kisközség Győr vmegye sokoróaljai j.-ban, (1891) 1341 magyar lakossal.
(Riu de mora), kisközség Hunyad vármegye hátszegi j.-ban, (1891) 950 oláh lak. Határában vannak Kolcvárnak, a Kendeffy-család ősi várának romjai. A várat a mult századik lakták. Alatta egy görög szertartásu kolostor állott, melyet II. József szüntetett meg. A zárdatemplom romjainak csinos freskói több a Kendeffyekre vonatkozó feliratot s régi vadászatk emlékét őrzik. Hiresek a M.-i medvevadászatok s a zergevadászatok, melyeken Rudolf trónörökös is részt vett 1881 aug. 1-6. közt.