Malton

(ejtsd: maltn) New-, város York (ettől 30 km.-nyire) angol grófságban, a Derwentés vasút mellett, (1891) lak., éléng gabonakereskedéssel; anglo-normann templommal; igen régi erőd romjaival. A rómaiak idején Camelodanum volt a neve.

Maltonsav

a. m. glukonsav ((l. o.).

Maltóz

(Maltose), maltóz-cukor. A szénhidrátok csoportjába tartozó és közvetlenül erjedni képes cukorféleség. Képlete C12H22O11+H2O. A M. dextrin mellett képződik akkor, ha a keményitőre 50-60° között a diasztáz hat (szesz- és sörgyártásnál). Ugy készítik, hogy vizzel szétfőzött keményítőt 60°-on malátával elcukrosítják, az igy kapott folyadékot felforralás után átszűrik, szörp sűrüségüre bepárologtatják és a szörpből a M.-t tömény borszesszek vonják ki. A borszeszes oldatnak elpárologtatása után a M. többnyire kemény, finom tűalaku kristályos tömeg, mely vizben, borszeszben oldódik. 100°-ra hevítve kristályvizét elveszti. Sajátságai a szőllőcukoréhoz nagyon hasonlók, mert a M., éppen mint amaz, az élesztő hatására közvetlenül erjed és ekkor főleg széndioxid és borszesz képződik belőle. A fehling-féle oldatot (lúgos rézoldat) redukálja, de nem olyan erélyesen, mint a szőllőcukor. (150 sr. M. annyi rézoldatot redukál, mint 100 sr. szőllőcukor.) Higított kénsavval főzve teljesen átalakul szőllőcukorrá, salétromból pedig cukorsavvá. A M. a szesz- és sörgyártásnál fontos szerepet játszik.

Maltraiter

(franc., ejtsd: maltreté) a. m. rosszul bánni, gyötörni.

Maltzahn

Helmuth báró, porosz államférfiu, szül. Gülzben (Pomeránia) 1840 jan. 6. Jogot végzett és azután a közigazgatási pályán szolgált 1866-ig, a midőn birtokára vonult vissza. 1871. az anklami kerületben a birodalmi gyülésbe választották, hol a konzervativ-párt padjain foglalt helyet és pénzügyi viták alkalmával szokott leginkább felszólalni. 1888. szept. 14. a birodalmi kincstári hivatal államtitkárává nevezték ki és ebben az állásban vitte keresztül a cukoradó reformját. 1893 aug. 12. lemondott állásáról.

Maltzan

Henrik Károly Eckardt Hellmuth, német utazó, szül. Drezdában 1826 szept. 2., megh. Pisában 1874 febr. 23. Útleirásai: Drei Jahre im Nordwesten von Afrika (Lipcse 1863., 4 köt., új kiad. 1868); Meine Wallfahrt nach Mekka (1865, 2 köt.); Reise in Tunis und Tripolis (1870); Reise nach Südarabien (Braunschweig 1872).

Malum

(lat.) a. m. baj, betegség. M. postü, l. Izületi betegség.

Malum

(növ.) a. m. alma; Malus, almafa (l. o.).

Malus

(ejtsd: malüsz) István Lajos, francia fizikus, szül. Párisban 1775 jun. 23., megh. u. o. 1812 febr. 23. Igen gondos nevelésben részesült, különösen a matematikában és a régi klasszikus irodalomban. 17 éves korában hadmérnöki iskolába lépett. 1796. mint hadnagy lépett a Genie Corpsba és ezentul a Sambre-Meuse-hadtestben szolgált és azzal az altenkirchi ütközetben is résztvett. Később, mint kapitány, résztvett az egyiptomi hadjáratban. 1806-8. a strassburgi erődítmények aligazgatója volt, ezután pedig alezredes és az École Polytechnique-on examinátor volt. Ettől fogva ismét optikai vízsgálatokkal foglalkozott és különösen a kettős törésü kristályok optikai tulajdonságait vizsgálta. 1808. fölfedezte a reflexió-okozta polarizációt. M. a különböző anyagok sarkítási szögét különbözőnek találta. Ő mondta ki általánosan azon tételt, hogy minden polarizációnál két polarizált sugár keletkezik, melyeknek polarizációsíkjai egymásra merőlegesek. M. a párisi akadémia tagja volt és a londoni Royal Societytől Rumford-érmet kapott. Nevezetesebb munkái: Sur une propriété de la lumiére réfléchie par les corps diaphanes (Bull. Soc. Philom. I. köt. 16. sz. 1809); Sur les phénoménes, qui dépendent des formes des molécules de la lumiére (u. o. I. köt. 1809); Mémoire sur la lumiére (u. o. XII. köt. 42. sz. 1811); Sur de nouv. phénom. d'optique (u. o. 45. sz. 1811 jun.); Mém, sur les phénoménes, qui accompagnent la réflexion et la réfraction dela lumiére (u. o. 47. sz. 1811); Sur une propriété des forces répulsives, qui agissent sur la lumiére répétiteur (u. o. III. 1818); Sur l'axe de réfraction des cristaux et des substances organisées (Journ. des phys, 73. köt. 1811); Mém. sur l'optique (Journ. École polyt VII. köt. 1808); sur la mesure de pouvoir réfringent des corps opaques (u. o. VIII. 1809); Traité d'optique analytique (Mém. Sav. étr. II. 1811); Théorie de la double réfraction de la lumiére daus les substances cristallines (u. o.).

Maluzsina

kisközség Liptó vmegye liptóújvári j.-ban (1891) 204 tót lakossal, nagy műfürésszel; vidékén rézbányák voltak.


Kezdőlap

˙