(Elephas primigenius Blumb.), szőrrel fedett elefánt. Testalkatára nézve legközelebb áll a ma élő indiai elefánthoz. A fogazata metszőfogakból és zápfogakból állt. A felső két metszőfog agyarrá alakult át és (képét l. Diluvium melléklet) erős ívben visszafelé hajlik. Egy ilyen agyar 10-15 láb hosszu és 250 font nehéz is lehet. A kereskedelem révén forgalomba hozott elefántcsont legnagyobb része a szibériai M. agyaraiból ered. Az alsó állkapocsban nincs metszőfog. Az előzápfogak teljesen hiányoznak. Zápfog minden állkapocsban 3-3 van, amelyek közül azonban rendesen csak 1-1 volt használatban, ritkábban 2-2; csak mikor a használatban levő fog kopik, akkor kezd hátulról előre tolódni a második és lassan az elsőnek a helyére lép. A M.-nál tehát a zápfogak nem függélyes irányban nőttek, mint más állatnál, hanem vizszintes irányban. A zápfogak keskeny foglemezekből állanak, amelyek cement-anyagba vannak beágyazva. Ezen foglemezek harántul állnak; a számuk 5 és 27 között változik. A M. teljes fogazata többnyire 14 fogból áll. A mult században Szibériában több M.-leletre akadtak. Adams találta a Jeges-tenger partján a Lena folyó torkolatánál az eddig ismert legépebb példányt 1806. A M. kétszer olyan súlyos volt, mint a mai szőrnélküli elefántok, nagyságára nézve pedig a mai elefántot egy harmaddal ulta felül. A M.-ok az első ember kortársai voltak a földön, amint ezt azon elefántcsont-lemez igazolja, melyet a madebinei barlanban találtak Franciaországban, mert erre egy M. van karcolva. Ez kőeszközökkel ellátott népre utal, amely még vadászta v. helyesebben mondva fogta a M.-ot, miként manapság szokták az elefántokat a vad népek vermekben fogni. A régi khinaiak csak földalatti M.-okat ismertek, amelyek ha megmozdultak, földrengést idéztek elő. Szibériában álló helyzetben találják őket, ami arra vall hogy ott éltek és a mocsaras talajba süppedve pusztultak el. A M.-leletek p. Magyarországon arra vallanak, hogy akkor, midőn ők hazánk területén éltek, itt hidegebb volt az éghajlat, mint manapság, arra vall a M.-nak nagy szőrbundája; Szibériának az éghajlata viszont valamivel egyhébb lehetett, mert különben nem termett volna elegendő növényi eledel a M. számára, de viszont nem volt annyira enyhe, mint D.-Ázsiában, mert akkor nem fgyhattak volna bele a talajba. A M. Skandinávia és Finnország kivételével egész Európának a diluviumában előfordul. Ezenkivül É-Amerikában, É.-Afrikában és É-Ázsiában élt a Baikal- és Kaspi-tóig V. ö. Krenner J. L., A mammuth (Budapest 1874).
(Mammoth Cave), földünk legnagyobb barlangja Kentudky északamerikai államban, a Green-river völgyében. Tavaival (Holt-tó, Lethe tó), folyóival, (Styx, Echo) hosszu folyosóival, nagy sziklatermeivel (Mammoth-Dome 50 m. magas), speciális állataival valóságos földalatti világ. A kanyargásokat is beleszámítva, a földalatti üreg hossza közel 300 km. és az ürnek köbtartalma több mint 12 milliárd m3. V. ö. Forwood, The Mammoth Cave (1870).
(növ.), l. Wellingtonia.
az É.-amerikai Egyesült-Államokban használatos nagyszemü lőpor neve, melyet a hatvanas években gyártottak először.
a Madeira (l. o.) egyik forrásfolyója.
(növ., bábaszőllő, varjubogyó, tőzegbogyó, de igy a vele együtt növő Vaccinium oxycoccost is nevezik, l. Fenyvesbogyó, Empetrum L.), a róla nevezett család fajaszakadt, apró cserjéje (E. migrum L.). Az É-i földgömb hideg vidékein, erdőben és lápon, Európa közép és déli tájain, valamint hazánkban is csak magasabb hegyeken nő s a tőzeg alkotásához is hozzájárul. Gyümölcsével festenek, még pedig timsóval vegyítve tartós cseresznyepirosra. Az ingovány körül foglalására ültetni is célszerü.
(növ., Empetraceae), kétes helyzetü kétszikü növénycsalád, gyakran a kutyatejfélék mellé helyezik. Örökzöld, erikatermetü aprócserjék, levelök tűalaku, apró virágjok a levél tövéből fakad, kétlaki, hármastagu; a termő 6-9 rekeszü, a gyümölcs csonthéjas bogyó. Három génuszának csak 4 faja van Európa és Észak-Amerika északi és havasi vidékein. V. ö. De Candolle, Prodromus (16. köt.).
(Mambre), Mózes (I. 14, 13) szerint egy az Emorreus törzsből való fejedelem neve; később helynév, amelytől a tölgyeket (vagy terebintusokat) is M.-nek hivták. Különben liget Hebron mellett, hol Ábrahám lakott; közelében Machpela-barlang, a patriárkák temetkező helye. Ábrahám állítólagos tölgyfáit József szerint 1 km.-nyire É-ra Hebrontól (a IV. sz.-ban 3 km.-nyire É-ra, a mai er-Rame mellett), a XVI. sz. óta 2 1/2 km.-nyire Ény-ra a Hebrontól mutogatták. Az utolsó tölgyet 1889. egy vihar döntötte ki.
Abdalláh al-, Hárún al-rasid abbaszida khalifa fia, 813-833. uralkodott; arról hires, hogy a racionalista vallásiránynak és a filozofiának kedvezett; uralkodása alatt a mu'taziliták (l. o.) nagy pártolásnak örvendtek.
a franc. mademoiselle (l. o.) rövidítése; eredetileg a. m. kisasszony; később gúnyos értelmet nyert s most már, ezen alakjában, sértő kifejezés.