La- (ejtsd: mancsa), Cervantes Don Quichote-jából ismeretes vidéke Spanyolországnak; a Sierra Morena és Moutes de Toldo közt K-nek a Cuencai-hegyekig és a Sierra de Alcarazig nyulik. Hossza K-ről Ny-nak 300, közepes szélessége 185 km. A La M. magában foglalja az egész Ciudad Real tartományt, Toledo K-i, Cuenca Dny-i és Albacete Ény-i, továbbá Guadalajara egy kis részét. A La M. részint fátlan fensík, amelyen termékeny területek sós pusztákkal váltakoznak, részint kopár dombvidék; rajta megkülönböztetik a felső M.-t, amely Villarubia de los Ojostól Belmontéig és Alcarazig nyulik, meg az alsó M.-t amattól Dny-ra, amely a Campos de Calatrava és Montielt foglalja magában. Az éghajlat nagy szélsőségeket mutat és esőhiányban szenved. Folyóvizei a felső Guadiana, Tajo és Jucar, amelyeket öntözésre sehol sem használnak; ezek mellékvizei nyáron ki-kiszáradnak. A lakosság nagyon gyér és aránylag kevés helységben szegényesen él, mivel a föld nagyobbára néhány nagybirtokos kezében van. Kitünő borok teremnek Ciudad-Real, Valdapenas és Manzanares körül, sok gabona az Ocana járásban, sok sáfrán Albaceteben. Hires a kéneső-bányászat Almaden és Almadenejos körül.
La- (ejtsd: la mans), 1. az Atlanti-oceán része. Anglia és Franciaország közt. D'Ouessant sziget és a Calaisi-szoros közt terül el; hossza 550 km.; szélessége K-felé kevesbedik: bejáratánál 180, Gris Nez és Dungeness között pedig csak 42. Parjai ugy Angol-, mint Franciaország felől ugyanazon közetekből állanak. Armorica és Cotentin őskőzeteinek, a gránitnak, a szilur- és devonkorszakbeli képződményeknek megfelelnek a Cornwallisi partok; ezeket követik mindkét parton a jura-, kréta- és tercier-képződmények. Tengeri fürdők, élénk forgalmu kikötők és erősségek nagy számmal vannak mindkét parton; a személy- és áruforgalom rendkivül nagy. A nagyobb flyók,amelyek táplálják: a Liane, Somme, a Szajna, az Orne, az Arguenon és Guer a francia földről; a Rother, az Anton, az Ex, a Tamet és Fal az angol földről. A M. közepes mélysége 86 m.; legmélyebb helye a Grande Fosse Aurignytől Ény-ra 132 m.; a Hartfleor-fok és Wight-sziget közt azonban csak 36,5 m. A tenger áradása és apadása a legnagyobb mértékben a Mont-Saint-Michel-öbölben érezhető, ahol a kettő közti ellentét 12,3 m. A sótartalom olyan, mint az Atlanti oceánban; a halászat sok embrt foglalkoztat. Bretagne és Cotentin partjain gyaskoriak a mesterséges osztrigatenyésztők.
2. M., département Franciaország Ény-i részében a M., Calvados, Orne, Mayenne és Ille-et-Vilaine közt 5928 km2 területtel, (1891) 513815 (1 km2-re 80) lak. Szakadozott partjainak hossza, a kisebb kanyarulatokat bele nem számítva, 330 km. A dombláncoktól minden irányban átszelt M. legmagasabb pontja a Saint-Martin-de Chaulieu (368 m.) E dombsorok a szárazföld belseje felé alacsonyodnak; Mortain környékén nagyon meredek faluak; itt normandiai Svájcnak hivják. Folyói nagyobbára rövid parti folyók; ilyenek a Vire, a Taute, a Divette, amelynek torkolatánál Cherbourg fekszik, az Az és a Sienne. A Chausey-szigetek a départementhoz tartoznak. Az éghajlat nagyon egyenletes; az első gyakori. A talaj, különösen a völgyekben termékeny; a megmivlt föld 3892 km2 területet foglal el. A főtermékek a gabonanemüek; 1892. 76200 ha.-on termett 1161542 hl. búza, 41013 ha.-on 766909 hl. árpa, továbbá 518000 hl. zab, 39801 hl. rozs. Olajos növényeket, burgonyát, gyümölcsöt, különösen almát és körtét nagy mennyiségben termesztenek. Az állattenyésztés virágzó; az állatállomány: 82877 db. ló, 349558 db. szarvasmarha, 223747 db. juh és 119899 db. sertés. Az ásványország csupán palát és jó épületköveket szolgáltat. Az ipar is kifejlődött; vászonszövéssel, csipkekészítéssel, hajóépítéssel, vasáru-, kesztyü-, üveg- és agyagedény-, bőr- és papirkészítéssel foglalkozik. A partokon és Uj-Fundlandon a halászat is sok embert foglalkoztat. A behozatal főcikkei vas, épületfa és szén; a kivitelé: gabona, szarvasmarha, hús, halak és vaj. Járásai: St. Lô, Avranches, Cherbourg, Coutances, Mortain és Valognes; fővárosa: St. Lô. 1790. Normandia részeiből (Cotentin, Avranchin és csekély részben Bocage normand) alakult. V. ö. Lecanu, Hist. du docése de Coutances et Avranches (1878); Joanne, Geogr. de la M. (1882).
(ejtsd: mencsesztr), 1. London és Liverpool után Anglia legnagyobb városa Lancashireben, az É. sz. 53° 29' és a Ny. h. 2° 14' 23" alatt, dombos vidéken, az Irwell, Medlock, Irk és a csaknem egészen beboltozott Tib és több vasúti vonal mellett. M. az Irwell jobbpartján fekvő Salfordtól nincs semmi által sem elválasztva; az előbbinek (1891) 505343, Salfordnek 198136 lak. volt. Hozzájuk számítandók azonban még a tőszomszédságukban fekvő Cheetham-Hill, Broughton, Harpurhey, Newton, Openshaw, Eccles, Pendleton stb. külvárosok, továbbá a valamivel távolabb fekvő Failsworth (10425 lak.), Moss Side (23833 lak.), Levenshulme (5506), Gorton (15215), Withington (25729) és Stretford (21751 lak.). M. az angol pamutipar és kereskedés középpontja. A pamutbörzéje szabja meg ez árucikk árát egész Európában. A pamutfonók mintegy 30000 embert foglalkoztatnak; virágzó iparágak még a pamutszövés, a gép-, különösen lokomotivgyártás; a vas- és acélművek, a papiripar különböző ágai, a kémiai ipar, esernyőkészítés stb. Az összes lakosságnak 13%-a az iparral és 7%-a kereskedelemmel foglalkozik. Kereskedelmének emelésére szolgál a Bridgewater-csatorna és az 1894. megnyitott M.-i hajóscsatorna, amely utóbbi a várost kikötővárossá tette. M. egy anglikán, Salford kat. püspök székhelye. M. ezenkivül tudományos intézetei által is jelentős. 1880 óta itt van a Victoria-University nevü vizsgáló hatóság; az Owen's college 27 docenssel a nyelvek, technologiai, természettudományok és jogtudomány, 32 docenssel az orvosi tudományok számára, 866 hallgatóval, nők számára fölállított külön kurzussal; 2 grammar-school; egy ingyenes fiuiskola nagy könyvtárral (40000 kötet), továbbá 185 népiskola (Voluntary- and Board-schools) 78340 tanulóval; teologiai fakultások. Egyéb közmüvelődési intézetek a 12 nyilvános könyvtár; a City Art Gallery képgyüjteménnyel, utánzatokkal és képkiállításokkal; a M. Art Museum, műipargyüjteménnyel. A nagyobb szinházak: a Royal, Prince's, Queen's és Salfordben a Prince of Wales-szinház. A számos politikai és társadalmi klubon kivül van irodalmi és filologiai, botanikai és természettudományi társasága. M. belső részei kizárólag az üzleteknek vannak szánva; a gyárak ellenben a város szélein és a külvárosokban épültek. A legélénkebb forgalmu utcák: a Market-Street, amelyben a börze görök izlésben épült (1864-74) s a főposta áll; a Deansgate és Morsley-Street. Utcái nagyobbára egyenesek. A jelentékenyebb épületek: az újabb időben restaurált székesegyház (a XV. sz.-ból); a kat. Church of the Holy Name; az 1868-77. 1 millió font sterlingen épült új városház az Albert-squareon gót ízlésben, 250 szobával (a többi közt a freskókkal diszíett ülésterem) és 79 m. magas toronnyal; a Free Trade Hall 6000 ember befogadására alkalmas nagy teremmel, ahol a hangversenyeket is tartják; az esküdtszéki palota (Assize Courts) a Great Duciestreetben; a vásárcsarnok a Water-streetben és aTown-Hall Salfordben. Emlékszobrok a Wellingtoné, Cromvelé (bronzból), Peelé, Vatté, Alberté és Cobdené. Miként Anglia egyéb nagyobb városainak, M.-nek is megvannak a parkjai: a Peel-, Seedley-, Ordsall stb. Park. M. alkalmasint a rómaiak Mancuniumából keletkezett. 1301. kapott addigi urától, Gresley Tamástól városi jogokat. A XVI. és XVII. sz.-ban bevándorolt német-alföldiek vetették meg szövőiparának alapját. 1819. forradalomnak volt szinhelye; ennek elnyomatása, de különösen a vasutak és csatornák építése által gyors fejlődésnek indult. 1720. csak 10000 volt a lakosainak száma. 1830. a gabonatörvények ellen a mozgalom innen indult ki. V. ö. Reilly, Hist. of M. (1861); Procter, Memorials of M. Streets (1874).
2. M., több város az É.-amerikai Egyesült Államokban; jelentékenyebb: a) New Hampshireben, Hillsborough countyban, 22 km.-nyire Concorditól, a Merrimac és vasút mellett, (1890) 44126 lak., pamut- és gyapjuszövőkkel, vagon-, lokomotiv- és egyéb gépgyártással, amelyekhez a mozgató erőt a Merrimac Amoskeag nevü vizesései adják és amelyek évenként 19 millió dollár értékü árut termelnek.. M.-t 1810. alapították. b) Virginiában, Chesterfield countyban, a Jamesriver partján Richmonddal szemben, (1890) 9246 lak., gyapju- és dohányiparral; a richmondi gazdag kereskedők több szép palotájával.
angol grófok és pairek, akik eredetüket Drogo és Monteacutótól, Hódító Vilmos kisérőjétől származtatják. Ennek utódait 1337. Salisbury grófokká emelték. A család közvetlen törzsatyja Sir Eduard Montagu. Nevezetesebb tagjai: Montagu Henrik sir, 1563., megh. 1642 nov. 7. Parlamenti tag, majd Lord-főbíró s később pair lett. - Eduard Kimbolton lord, Mandeville viscount, az előbbinek fia, szül. 1602., megh. 1671 máj. 5. Még atyja életében a felsőház tagjának hivták meg, ahol az ellenzék egyik vezérférfia lett. I. Károly 1642. őt is el akarta fogatni, de ez a terv meghiusult. A polgárháboru kitörése után a parlamenti sereg egyik vezére volt, részt vett a marston-moori és newburi ütközetben. Ez utóbbi csata után Cromwell-lel meghasonlott s állásáról lemondott. Ellenezte a király kivégeztetését, minek megtörténte után egész 1660-ig visszavonultan élt. Helyeselte a restaurációt és II. Károly alatt tagja volt az államtanácsnak. - Károly, M. gróf és később herceg, az előbbinek unokája (megh. 1722.), egyike volt a legelsőknek, akik 1688. Vilmos, orániai herceghez csatlakoztak, és részt vett a Boyne melleti ütközetben. 1696-ban velencei követ, majd 1701. párisi követségi titkár volt. Közreműködött a hannoveri ház trónralépésében, amiért őt I. György 1719. M. hercegévé tette. - György, Montagu, M. herceg, szül. 1699 jul. 5., megh. 1855 aug. 18. Előbb a tengerészetnél szolgált és 1822. hajóparancsnok lett; majd (1837-ig) a parlament tagja volt. - Vilmos, Drogo Montagu, M. herceg, az előbbinek fia, szül. 1823 okt. 15., megh. Nápolyban 1890 márc. 21. 1841. a tengerészetbe lépett; 1846. a gárdaezredben kapitány lett; 1850. kilépett a katonai szolgálatból 1848-55-ig az alsóháznak, azontul a felsőháznak volt tagja. A M.-család jelenlegi feje: Vilmos Angus Drogo Montagu, M. 9-ik hercege, szül 1877 márc. 3.
pamutbársony, melynek bolyhos felülete a pótvetülék felmetszése folytán áll elő. L. Bársony.
1894. megnyitott csatorna Manchester város és az Ir-tenger közt, 57,1 km. hosszu, fenéken 36 méter széles és 7,9 méter mély, 4 hatalmas zsilippel. A Manchester és Salfordnál épített dockok 8,4 km. hossuak és 42 ha.-nyi vizfelületük van. A csatorna építését 1887. kezdették meg és 15 millió fontba került.
l. Gázlángzók.
a legtulzóbb árnyalata a szabad-kereskedelmi pártnak, l. Közgazdaságtan.
(franc., ejtsd: mansett), külön álló vagy pedig az ujassal egybefüggő ruhadarab, sima, kikeményített gyolcsból v. fodrosan, a vagy csipkeszerüen kikészítve; az utóbbit nagyon hordták XIV. Lajos idejében. A virágbokréták papiros vagy selyem tartóját is hivják M.-nek; a gépészetben lágyabb ércből (vörösréz), gyakrabban bőrből készült perem, mely az egyszerü dugattyuk (l. o.) és a henger fala közti hézagot légmentesen kitölti.
l. (növ.), l. Hippomane.