l. Mangán oxidjai.
(szürke mangánérc), fontos mangánérc, mangánhidroxid (Mn2H2O4), 90,9% mangánoxidot és 9,1% vizet tartalmaz. eGyéb mangánércekkel együtt szokott előfordulni, de külön is. Nevezetes, hogy lapokban igen gazdag, szép nagy rombos rendszerbeli oszlopos kristályokban terem, melyeken ötvennél többféle kombinációt konstatáltak. Sugarasan szálas, rostos, tűs halmazokban, ritkábban szemcsésen is találni. Sötét acélszürke, majd vasfekete, néha futtatott szinekben fémesfényü. K. 3,5-4. Fs. 4,3-4,4. Igen jól hasad a véglap is, kevésbbé az oszlop irányában. Nevezetesen termőhelyei: Ilfeld (Harz-hegység), ahol egyéb mangánércekkel eyütt fél méternél vastagabb teléreket képez porfiriban. Nassau (mészkőben), Ilmenau és Ohrenstock (Türingiai-erdő), Undenäs (Svédország), Christiansand (Norvégia), Graham (Skócia), stb. Nem oly becses mangánérc, mint a barnakő.
A mangán három kloridjáról van tudomásunk, ezek közül azonban csak egy van tisztán előállítva. A mangánoklorid Mn2Cl4+SH2O. Mint mellékterméket nyerik a klór előállításánál. Előállítható ugy is, ha a mangánoxidot v. mangánokarbonátot higított sósavban feloldjuk és az oldatot kikristályosítjuk. Világos rózsaszinü, egyhajlásu prizmákból álló só, mely vizben és alkoholban könnyen oldódik. Az alkalifémek kloridjaival kettős sókat képez, melyek közül az ammoniumkloriddal képezett kettős sójából óvatos izzítással a vizmentes mangánoklorid (Mn2Cl4) is előállíható. A mangániklorid (Mn2Cl6) képződik a mangánhidroxidnak sósavban való feloldásakor. Ezt a sót azonban tisztán előállítani nem sikerült, ugyszintén a mangántetrakloridot (MnCl4) sem, melynek sötétszinü oldata akkor képződik, ha a barnakövet hideg sósavban oldjuk fel (l. Klór). E vegyület igen gyengén melegítva mangánokloridra és klórra bomlik szét.
l. Mangán.
mangánkarbonáttal kevert mészkarbonát v. mészpát.
A mangán következő oxidjait ismerjük: 1. Manganooxid (mangánoxidul), Mn2O2. A természetben mint manganosit található. Képződik a mangánhiperoxidnak (barnakő) hidrogén áramban való hevitésekor és a mangánoxálátnak izzításakor, ugyszintén ha mangánoklorid és nátriumkarbonát keverékét összeolvasztjuk. Zöldes szinü por. Erős bázis lévén, savakban könnyen oldódik és ekkor a megfelelő sók keletkeznek belőle. A levegőn igen magas hőmérsékletre hevitve, mangánoxiduloxiddá alakul át. 2. Mangánioxid (mangánoxid), Mn2O3. A természetben előforduló braunit többé-kevésbbé tiszta mangánioxid. Előállítható az előbbiből, a mangánhiperoxidból és a mangánoxiduloxidból, ha azokat száraz oxigén-áramban hevítjük. Fekete por; az előbbinél sokkal gyengébb bázis, ezért savakkal igen nehezen alakul át a megfelelő sókká. Hideg sósavban barna szinnel feloldódik; ez az oldat a melegítéskor mangánokloridra és szabad klórra bomlik szét. 3. Mangánomangánioxid v. mangánoxiduloxid, Mn6O8. A természetben mint hausmannit található. Előállítható barna por alakjában, ha az előbbeni oxidokat vagy a mangánhiperoxidot a levegőn huzamosan igen magas hőmérsékletre hevitjük. 4. Mangánhiperoxid v. mangándioxid, Mn2O4 = 2MNO2. A természetrben igen nagy mennyiségben található mint pyrolusit (barnakő), továbbá mint polianit. Mesterségesen többféle módon készül; így mangánokarbonát és káliumklorát keverékének óvatos hevítése révén. A természetben előforduló mangánhiperoxid acélfényü kristályos test, a mesterségesen előállított fekete por. Hevítve oxigént fejleszt és előbb mangánoxiddá később mangáno-mangánioxiddá változik át. Mint a hiperoxidok általában véve, ugy ez sem bázis, ezért higított savak nem támadják meg, de ezek jelenlétében is igen erélyesen oxidál. Koncentrált kénsavval melegítve oxigént fejleszt és a hőmérséklettől függően mint mangáno- v. mint mangániszulfát odódik fel. Töményebb sósavval már enyhe melegítéskor is klórt fejleszt, mert a sósavnak hidrogénjét vizzé oxidálja. A természetben előforduló mangánhiperoxid igen becses ásvány, mert az iparban a legkülönfélébb célokra és a többi mangánvegyületek előállítására használják (l. Barnakő). 5. Mangántrioxid, MnO3. A mangánsav (HMnO4) anhidridjének tekinthető. Sötétvörös, sajátságos szagu nedves tömeg, mely 50°-on ibolyaszinü, köhögésre ingerlő gőzzé alakul. E gőz kálium- v. nátriumhidroxid-oldatban zöld szinnel oldódik és ekkor az oldatban káliummanganát van. Összetétele egész biztonsággal még nem ismeretes. 6.Mangánheptoxid, Mn2O7. A felmangánsav (H2Mn2O8) anhidridje. Képződik akkor, ha porrá tört káliumhipermanganátot apró részletekben jól lehűtött koncentrált kénsavba dobunk, amidőn intenziv sötétszinü folyadék képződik, melyből a levegőn álláskor zöldesfekete olajos test válik ki. Igen erélyes oxidáló test, mely a hevítéskor v. meggyujtható testekkel érintkezve, igen hevesen eldurran. A mangánheptoxidnak koncentált kénsavval készült oldatából Frankénak sikerült előállítani a mangántetroxidot, MnO4 is, melynek gőze sötétkék szinü, de ennek összetétele és sajátságai még biztosan megállapítva nincsenek.
A mangán az ömlesztett bronzok tisztítására igen jól használhatók, mert ezeknek oldott oxidjait szétbontja és mangánoxid alakjában kiválasztja. Azonban tiszta mangánt nehéz gyártani, mert a levegőn csakhamar szétporlik, ezért leginkább mangán-vasötvényt gyártanak 80, sőt ennél is nagyobb százalék mangánnal. Ezt az ötvényt az acélfürdők tisztítására használják és ferromangánnak is nevezik. Ha a rezet magánoxiddal és szénnel keverve tégelyben megömlesztjük, keletkezik a mangánréz, melynek összetételről az alábbi táblázat tájékoztat:
|
mangánnal |
rézzel |
vassal |
szénnel |
|
|
sárgás szürke ötvény |
13,48% |
83,45% |
1,24% |
0,11% |
|
sárgás fehér " |
16,86% |
81,03% |
1,67% |
0,06% |
Ezt az ötvényt használják a mangánbronz készítésére olyképen, hogy először a rezet ömlesztik meg a mangánnal, azután pedig hozzáadják a szükséges ónt. Hogy a fmek jól elegyüljenek, retortagrafitból való rúddal az ömledéket megkevergetik. A bronz 3-6%-ának megfelelő súlyu mangánréz teljesen elégséges az ötvény tisztitására. Több mangán növeli a bronz szilárdságát és keménységét, erre való tekintettel oly mangánbronzot is készítenek, melyben az ón nagy részét mangánnal helyettesítik. Az célöntészetben használják még a ferromangán-sziliciumot, még pedig 18% mangán és 9% szilicium tartalommal. Az u. n. mangán újezüst az alpakkához hasonló ötvény, melyben a nikol helyett mangán van (57,1% réz 19,1% mangán és 23,2% ezüst). Ezt újabban ugy készítik, hogy 60 rész rezet 40 rész 80%-os vasmangánnal és 15 érsz cinkkel ömlesztenek össze. Azonban ez az ötvény az alpakkát nem pótolhatja, mert kémiai behatásoknak kevésbbéáll ellent és ridegebb.
l. Pácok.
(rhodochrosit), mangánkarbonát (MnCO3) ritkán tiszta, leggyakrabban a vele izomorf mészmagnéziával és vaskarbonátokkal keverve; rózsaszinü vereses v. málnapiros, aziért málnapátnak is nevezik. Hatszöges rendszerbeli kristályokban, nevezetesen romboéderekben és gömbös, fürtös, veséded halmazokban, belsejében sugaras, rostos; találni vaskos tömegekben is. K.3,5-4,5. Fs. 3,3-3,6. Nagyon szép a hazai M., különösen Kapnikról, Nagyágról, Felsőbányáról, továbbá Offenbánya, Rodna, Boica, Körmöc, ahol ezüst- és ólomércekkel együtt telérekben terem. Élénk szinüek ismeretesek Horhausenből (Nassau), Vieille (Pireneusok), szépek a freibergiek (Százország), Ilfeld (Harz), Dietz (Nassau). A rhodochrosittal szinonim a dialogit.
l. Mangánötvények.