Vazul, politikus, szül. Budorászán (ma Bondoraszó, Bihar) 1852. Elemi és középiskoláit Belényesen, a jogot Nagyváradon s a teologiát Aradon végezte. Midőn Metinau az aradi teologiát újólag szervezte, őt is tanárrá nevezte ki, előadván az egyházjogot 1892-ig. Korábban szerkesztője volt a kerület lapjának a Biserica si Scoala (Templom és iskola) hetilapnak. Szigoru erkölcsü, magába vonult ember, de roppant fanatikus. Az egyházi zsinatokon és kongresszusokon kérlelhetetlenül támadta meg fölebbvalóit. Ezért többrendbeli zaklatásnak volt kitéve. Midőn 1892. politikai izgatásai miatt püspöke fölmentette a tanszéktől, politikai fanatizmusa nem ismert határt. Majd itt, majd ott jelent meg s izgatott főpapja s mindazok ellen, kik vele egy nézeten voltak. Mig a politika nem ragadta magával, szorgalmas irodalomtörténeti kutató volt s ennek révén - több becses kéziratot fedezve föl a biharvármegyei s más román egyházaknáál - a bukaresti román tudományos akadémia levelező tagjává választotta. 1895 aug. 10. ő volt a nemzetiségi kongresszus románpárti elnöke.
(növ.), l. Rhizophora.
az Amur (l. o.) középső része.
mangor, manger a. m. obulus, quadrans, vagyis fillér, melyből 150 db. tett ötven dénárt s igy 1 M. 1/2 dénárt ért. V. ö. Tripartitum (l. 133., 32. §).
tiszai hajóskifejezés, a. m. futózátony. Olyan homokzátony, mely a mderben hirtelen képződött s hamar el is tünik.
(állat), l. Ichneumon.
a Cseh-erdő (l. o.) egy része.
(ejtsd: menhetten ájlend), 22 km. hosszu és átlag 3 km. széles ziget a Hudson és East-river közt. Rajta van New-York város belső része. É-i részét még most is sűrü erdő takarja.
l. Mannheim.
vagy Maina, kerület D-i Peloponnezusban; az a félsziget, melyet a Taygetos- (Pentadactylon-) hegység D-i kiágazása képez, Gythion (Marathonisi) várostól a Tainaron- (Matapan-) fokig; hozzá tartoznak Gythion és Itylon eparchiák a Lakonia nomoszból; a harcias mainotok (l. o.) lakják.