Manifestum

(lat.), államkormánytól eredő nyilvános kibocsátása főleg háboru kitörésekor szokásos. Más, p. politikai pártok által közzétett kibocsájtványt iss M.-nak nevezik. A tengeri jogban M.-nak nevezik a hajó egész rakományára vonatkozó s az egyes fuvarlevelek kivonati összeállítását tartalazó fuvarlevelet.

Maniguetta

(növ.), l. Habzelia.

Manihiki-szigetek

a. m. Roggeveen-szigetek (l. o.).

Manihot

Plum. (növ., Maniok, Mandiocca Link), a kutyatejféléknek magas, többnyári kórói vagy félcserjéi, ritkán fái, mintegy 80 fajjal Amerika forró vidékein. Gyökerén nagy gumók képződnek. Levele egyszerü v. tenyeres, virágzata egyszerü, kevés virágu v. összetett fürt, v. ágas-bogas, tokja háromfejü. A M. utilissima Pohl (Jatropa Manihot L., keserü juka, kasszavabokor, l. az Eleségnövények l. mellékletén). Amerika forró vidékének a legszükségesebb eleségnövénye. Itt honos, 2 m. magas levele 5-7 metsztü, virágzata kevés virágu, termése hüvelykhosszuságu, hosszas gömbölyded ráncos-zászlós; magva fehér-szürkével márványozott. Amerikának meleg vidékein egész Floridáig, de Ázsiában és Afrikában is termesztik. 3-6 cm. hosszu, nyalábos, tejelő és nagyon lisztes, gyakran 15 kg. nehéz gyökere tejében kéksav is van. Alkalmas kezeléssel: sajtolás, kimosás, szárítás, főzés v. pörkölés útján azonban ezt a mérget eltávolítják, ekkor jó táplálék, a kenyeret meg a burgonyát együtt pótolja. Ehetőségét az indusoktól tanulták el, s a braziliai nép táplálkozásának ma is alapja. Mint más tropikus eleségnövény a M. csekély munka után is gazdagon fizet. A gyökeret szétmorzsolják, a levét kisajtolják, bambusznádfonadékon át megmossák, azután kályhában megpörkölik. A sajtóban maradt tisztítatlan, rosttal kevert morzsalék neve kasszave, maniok, mandiokka-liszt v. farinha, ez a néger étele. A lecsurgó folyadékból tiszta keményítő (polviko) ülepedik le; megpörkölve ez a finomabb tapioka. Ma már árulják is. Olyan mint a szágó, levesbe főzik. Másutt, más módon még más terméket is kszitenek. Lisztjéből lepényt v. kenyeret (kasszabi kenyér) is sütnek, mely a mienkhez nagyon hasonló, jó izü, egészséges és könnyen emészthető. Az Antillákon a mandiokkalisztet búzaliszttel keverik s ugy sütnek belőle kenyeret (conaque). Friss gyökerét kelésre kötik, az indus szeszes ital is főz belőle. Leveléből ételt v. salátát készítenek. A M. Aipi Pohl (édes maniok, édes juka, ksszava v. kasszavebokor) 2 m. magas, Braziliában terem, itt, valamint Amerika meleg vidékein termesztik is. Gyökerében édes lé van, azért könnyebben lehet, mint az előbbit, hasonlóknak elkészíteni. A M. v. Jatropha Janipha Pohl délamerikai 2-4 m. magas, mint az édes kasszavét ugy használják. Mind a három magva meghajt és hánytat.

Manik

zöldes szinü indiai gyémánt.

Manika

az angol délafrikai társaság birtokaihoz tartozó vidék Dél-Afrikában a D. sz. 18 és 21° és a K. h. 31°30' és 33° alatt a masonák földje és Gaza portugál gyarmat közt, 26000 km2 területtel. Nagyobbára hegyek takarják; közepes magassága 1900-3000 m. Legnagyobb völgye a Szabi folyóé, amely itt veszi föl az Odzit a Siuszanával. A talaj termékeny, de nem igen mivelik. A Revue mentén az alluviumból aranyat mosnak. A portugálok már grégen jogot formáltak ezen országra, de csak 1884. kötöttek Gungunghaza törzsfejedelemmel olyan szerződést, amelynek értelmében politikai jogokat lett volna szabad gyakorolniok. E szerződésnek akkor akartak érvényt szerezni, midőn Umtali törzsfejedelem már az angol délafrikai társasággal az ország megszállása iránt a szerződést megkötötte. Midőn tehát a portugálok 1890. Umtalit megszállották, az angol kormány közbevetette magát és a portugálok minden tiltakozásuk dacára az erőszaknak engedni voltak kénytelenek és 1891. M.-ról lemondtak.

Manila

a Filippi-szigetek fővárosa és érseki székhely Luzonon, a róla elnevezett tágas öböl K-i partján, ahol a Bay-tó 55 km. hosszu lefolyása, a Pasig torkollik, (1887) 154062 lak., akik közt 19739 (nagyobbára khinai) külföldi. Az iparos foglalkozások közül a legjelentékenyebb a dohánygyártás, ami 1882-ig monopolium volt, meg a manilakalap-készítés, továbbá a kötélverés, szönyeg- és nankingszövés, cukorfinomítás, szeszégetés és gépgyártás. Az összes Filippi-szigetek kereskedelme M.-ban pontosul össze, amellyel nagyobbára angol hajós-társaságok rendes hajóösszeköttetést tartanak fenn. A kivitel főcikkei: cukor (1890. 140 millió kg.), kender (63 millió kg.), szivar (109 millió db.), kávé, festékfa, indigó, bivalyszarvak, bőrök, kókuszdió, gyöngyház, végül arany és ezüst (1,1 millió dollár értékben). A bevitelben az első helyet foglalják el a pamutszövetek, továbbá fonalak, gyapjukelmék, kémiai szerek, vaseszközök és áruk, rizs, bor stb. M. az 1500 m. hosszu körfallal körülfogott spanyol városrészből (M. murada) és a körülte elterülő külvárosokból (Binondo San José, Quiapo, Snta Gruz, Sampaloe, San Miguel, Tondo, Malate, Ermita, Pandacan, San Fernando de Dilao és Santa Ana) áll. Amabban vannak a hatóságok székhelyei; itt van a székesegyház, az érseki palota, az ayuntamiento vagy kormányzói palota, körülbelül 10 gazdagon díszített templom, a polgári és katonai kórház, kaszárnyák, arzenál stb. A kereskedelem és ipar a Pasig É-i partján van, ahová 2 híd vezet, különösen pedig az európai külsejü Binondóban. Ugyanitt van a La Escualta-utca gazdag árutárakkal, a börze és a rakodópartok. M.-ban nagyobb számmal vannak iskolák; a Colegio de S. Tomas és az Ateneo municipal kitünő felszereléssel, középiskolák; az egyetem 4 fakultással és a San José-kollégiummal, amelyben egy elemi orvosi és gyógyszerészi kurzus van. A leányiskolák Beatorios nevet viselnek. M. 1765 óta jobban meg van erősítve. Alapítója 1571. Miguel Lopez de Legaspi volt 1590. Gomez Perez Desmarinas falakkal vette körül. A földrengések 1796., 1824., 1852., 1860., 1863 és 1880. nagy kárt tettek benne.

Manila-elemi

(növ.), l. Kanárifa és Elemi.

Manilakender

(növ.), a khinai Musa Cavendishii Paxt, de még inkább a M. texiis N. ab E. hársrostja. Ez a Molukki- meg a Filippi-szigeteken terem. Termése hasznavehetetlen, de az 1,8-2,7 m. hosszu levélrostjából (abakarost, banánrost) nagyon tartós hajókötél lesz. Maniliából évenkint átlag 500000 mázsa M.-t szállítanak ki. A M.-zsebkendő, M.-harangkötél is magyar kötőfék s más luxusztárgy is belőle való, de jobban szeretik selyemmel összeszőni. A M. olcsó, de nehezebben lehet feldolgozni, mint kenderünket. Ezenfelül törékeny, ámbár a szívóssága a mi kenderünkét felülmulja. Más Musa-fajról is gyüjtik. L. Fourcroya és Agave.

Manilius

római költő, valószinüleg sziriai eredetü és Augusztus korában élt. Reánk töredékben maradt Astronomica tankölteménye, melyben a csillagzatoknak befolyását az emberi életre irja le, dagályos, sokszor darabos és nehezen érthető nyelven; de egyes leirásai nincsenek költői szárnyalás és szépség nélkül. a nürnbergi (1472) kiadást Scaliger (Lejda 1600) és Bentley (London 1739) átdolgozta, Pingré (Páris 1786) pedig francia forditással együtt adta ki. V. ö. Jacob, De Manilio poeta (Lübeck 1832-36).


Kezdőlap

˙