Manjéma

(Ma-nyéma), K.-afrikai néger néptörzs, a Tanganyika-tó Ény-i részén egész a Kongóig (ott Lualaba-törzs), mely a Bantu-négerek családjába tartozik. Először Livingstone irta le ezen törzset, melynek területe a Kongo-államok vidékébe tartozik.

Mankato

Blue Earth county székhelye Minnesota É.-amerikai államban, a M. jobbpartján, vasúti vonalak mellett, (1890) 8838 lak., lenmagolajprésekkel, posztó-, butor- és gazdasági eszközök gyártásával; széna- és gabonakereskedéssel.

Mankó

1. az a támasz, melynek segélyével a béna ember jár; 2. mint hajóskifejezés a. m. fogantyu. Valamely evező, csáklya stb. végén keresztben álló darab fa, aminél fogva az illető eszköz könnyebben markolható. - Mankós csáklya a. m. fogantyus csáklya. - Mankóshajó (mászó hajó), l. Kapaszkodó hajózás. M. a halászoknál az az ágas fa, mellyel a vezérrudat hajtják a jég alatt való halászásnál.

Mánkoczi István viselt dolgai

népies humoros irat a XVI. sz. végéről. Mánkoczi egy pap gazdasszonyának részeges és együgyü fia, aki bejárta az országot, sőt Cseh- és Lengyelországot és Litvániát; jártában-keltében sok kalandban botlik, sokat erőszakoskodik és ostobaságával sokszor pórul jár; maga nem humoros alak, történetéből csak az világlik ki, hogy «bolondnak hí járása », hanem a szerző humoros, aki hősének egy-egy kalandjából innikus tanulságokat von le, melyek a korviszonyokra céloznak. A M. csak kéziratban maradt fenn, melyet 1874. fedezett föl Deák Farkas a Radvánszky-család levéltárában. V. ö. Beöthy, Szépprózai elbeszélés I.

Mankópálma

zamorapálma, paxinba (növ.) l. Iriartea.

Manlius

János, vándor-nyomdász, a magyarországi könyvnyomdászat egyik úttörője, 1582. Német-Újvárt állította fel műhelyét. Ez évben jelent meg vezetése alatt Beythe István ottani református prédikátornak több munkája, igy: A kjelrjelztyeni Tudomannak reuid Summaza c. műve is. 1584. pedig ugyancsak Beytbe Istvánnak: Esztendő altal való Vasarnapi Epistolák c. munkája. Négy évvel később azonban M. műhelyét már Monyorókeréken találjuk. Itt jelent meg már ugyanis 1588. Frankovics Gergely dr.-nak: Hasznos Es Fölötte szükséges orvosi könyve. 1592. pedig Laskai Jánosnak: Az Aesopus Életéről, Erkölcséről, minden Fő Dolgairól és Haláláról való Historia c. munkája. Ámde ugyanezen évben már innen is távoznia kellett és Hunyadi Ferencnek: Historia a régi hires Troja városának tiz esztendőkig való megszállásáról c. munkácskája már Felső-Lövön jelent meg 1582., valamint Heltai Gáspár: Vigasztalo könyvetskéje is 1593. A nyomda azonban itt sem volt biztonságban, 1594. tehát visszavitte azt ismét Német-Újvárra, hol 1595. Beythe András: Fiveskőműve, 1596. pedig Heltai Gáspár: Szaz Fabvlája megjelent. A zaklatott nyomdának azonban itt sem volt maradása, mert Agenda-ja 1598. már Német-Kereszturon, Magyari Istvánnak 1600. megjelent: Az iol és boldogul valo meghalasnak tudomanyárul irattatott kézbéli kjelnyuecske c. és 1602. megjelent: Az orszagokban valo soc Romlasoknac okairol c. művei már Sárvárott nyomattak.

Manlius

Marcus, a monda szerint a patricius M. törzsök megalapítója. Kr. e. 392. konzul volt; állítólag midőn a gallusok 387. Rómát éjnek idején be akarták venni, M. az elsőt, ki a falra fölmászott, letaszította s ezért a Capitolinus melléknevet nyerte; valószínübb azonban, hogy a család e nevét a Kapitoliumhoz közel fekvő lakása miatt viselte. Kevéssel azután, mivel állítólag a plebejusokkal szövetkezve zendülést akart szervezni, bevádolták és kivégezték. V. ö. Röm. Forschungen (II. Berlin 1879. - Titus M., mint katonai tribun Kr. e. 361. párharcban megölt az Anio mellett egy óriás termetü gallust, mire az ellenség visszavonult; a megölt vitéz nyakláncáról (torques), melyet M. ékességül viselt Torquatusnak nevezték őt. Háromszor volt konzul, egyszer diktátor; harmadik konzul korábban (340) nagy szerencsével harcolt a latinok és a campániaiak ellen; állítólag ekkor ölette volna meg fiát is, mivel az, atyja parancsát megszegve, az ellenséget megtámadta és megverte.

Manmatha

(ind.) a. m. a remegést keltő, az indus szerelemisten, l. Káma.

Mann.

vagy Mannerh., latin állatnevek után Mannerheim Károly Gusztáv gróf, orosz entomologus nevének rövidítése.

Manna

v. mannatermék (növ.), különféle növény belsejéből kiszivárgó édes váladék. p. az Eucalyptus manniferáé (ausztráliai M.), a Tamarix manniferáé (l. Tamariska), az Alhagi Maurorumé (l. Alhagi, manna izraelitarum, persa M.), a mannakörisé. Mannacukrot termel továbbá a rozmafenyő, a zellergyökér, a mannakása, sőt sok gomba is. A M.-t, kivált a M.-kőrisét (l. o.), régebben többször, mint mostanában, más orvossághoz pótléknak adták, ma gyenge meghajtó, kivált betet gyermeknek: l. Adáz, Mannazumó, Trencsényi M., l. Búza eső és Ficaria.


Kezdőlap

˙