(ejtsd: man), Le M., Sarthe francia département fővárosa és püspöki székhely a Sarthe mindkét partján, közel a Huisne torkolatához, vasútnál (1891) 57412 lak., vitorlavászon-, viaszkos vászon-, muszlinszövéssel, csipkekészítéssel, kémiai iparral, réz- és vasöntéssel, vászonfehérítőkkel és élénk kereskedéssel, amelynek fő cikkei a mezőgazdasági termékek. M.-ban élénk a szellemi élet; különféle nép-, közép- és szakiskoláin kivül van mezőgazdasági társulata, 1761. alapított tudományos és művészeti egyesülete, 1875. alapított történelmi és régészeti társulata, régiség- és természetrajzi muzeuma, 1846. alapított külön régiségtára; mintegy 60000 kötetből álló nyilvános könyvtára, végül képtára. A legjelentékenyebb épületei: a pompás St. Julien-székesegyház, gyönyörü kórussal, a Notre-Dame de la Couture, a püspöki palota, a városház, prefektora az 1839-42. egy régi amfiteátrum helyén épített szinház, az igazságügyi palota, árvaház, Chanzy szobra a Place de la République-en. A rómaiak korában Vindinum volt a neve. Már korán lett püspökség székhelye; püspökei közé tartoztak szt. Bertram és szt. Aldrik. Plantagenet Henrik itt tartotta székhelyét és ekkor nagyon virágzott a hugenotta-háborukban sokat szenvedett, hasonlókép 1793. és 1799. a chouanokkal vívott csatákban. 1871 jan. 10. és 12. Chanzy francia vezér seregét a németek itt megverték és ezáltal a Páris fölmentésére irányuló kisérletet meghiusították. V. ö. Charles, Giude illustré du touriste au M. et dans la Sarthe (1880); Chanzy, La deuxieme armée de la Loire (1872).
(Mansard is, ejtsd: Manzár), 1. Ferenc, francia építész, szül. Párisban 1598. megh. u. o. 1666 szept. Noha legkiválóbb alkotásai már nincsenek meg v. át vannak alakítva, mégis megitélhetjük modorát és művészetét a Maisons-Laffitte kastélyban, hol a finomult műízlés a szigoru klasszicizmus egyszerüségével párosul. M.-nak nagy hatása volt a német építészet fejlődésére is, hol tanítványai irányát és művészetét szintén meghonosították; de az u. n. M.-födelek feltalálását tévesen tulajdonítják neki, mert ő csak közkedveltséget szerzett azoknak, 1650 körül.
2. Hardonin-M. Gyula, az előbbi unokája és tanítványa, szül. Párisban 1645., megh. Marly-le-Roiban 1708 máj. 11. XIV. Lajos udvari főépítőmestere volt. Számos kastélyt épített Páris környékén; tőle ered a versaillesi kápolna s a párisi Invalidus-dom (1706) is. V. ö. Gurlitt, Gesch des Barockstils, des Rokoko u. des Klassicismus (Stuttgart 1887-89); Jules H. M. (Lipcse 1880).
v. tető, l. Fedél.
1. egykori grófság (1100 km2) a mai Merseburg porosz kerületben, amelyet 1780. a grófi család férfiágának kihalta után Porosz- és Szászország egmás közt felosztottak. 1815-ben Poroszország a Szászországhoz adott részt is megkapta. - 2. M., járási székhely Merseburg porosz kerületben, a Thalbach és vasút mellett, (1890) 2745 lak., közelében a M. grófok amaz ősi kastélyának romjaival, amelyet a 30 éves háboruban dúltak föl.
régi német grófi család, mely a hasonló nevü vár és grófság (l. o.) birtokosaira vezeti vissza származását. A XIII. sz.-ban az utolsó M. gróf egyetlen leánya, querfurti Burkhard magdeburgi várgrófhoz ment nőül. Burkhard unokáiban a család két ágra oszlott, a M.-i és querfurti ágra; 1475. pedig a vorderorti és a hinterorti ág keletkezett. Ez utóbbi ág 1666. magvaszakadt, mig a vorderorti ág II. Ernő fiai személyében számos új oldalágra elágazott. ezek közül az eislebeni protestáns hitü ág 1710-ben halt ki; 1780. pedig a birodalmi hercegi rangra emelt katolikus ág halt ki József hercegben. A M.-család birtokai ekkor József egyetlen leányának kezével a Colloredo-családra szállottak (l. Colloredo-Mansfeld). V. ö. Niemann, Geschichte der Grafen von M. (Aschersleben 1834). - A család tagjai közül említendők: M. Hoyer, V. Henrik császár hű és győztes hadverzére; III. Albrecht, szül. 1480., megh. 1560., Luther tisztelője és a protestánsok pártfogója, kit V. Károly a schmalkaldeni háboruban száműzött és birtokaitól megfosztott; Albrecht csak a passaui béke megkötése után kapta vissza ősi birtokait. Péter Ernő (l., szül. 1517., megh. 1604., Luxemburg- s Brüsszelben szerepelt helytartói minőségben és mint császári hadvezér is emelkdett hirnévre. Ő kapta 1594. a birodalmi hercegi címet és rangot. M. Károly gróf, ki 1595. hazánkban tüntette ki magát mint császári fővezér; katonáit a rablástól eltiltotta és a németeket sokszor megintette, legyenek háladatosak a magyarok iránt, akik sok országot megvédenek a török ellen. Elfoglalta Párkányt és visszaverte az Esztergom felmentésére siető budai pasát és azután folytatta Esztergom megvivását. A táborban dühöngő vérhas azonban reá is átragadt. Megh. Komáromban 1595 aug. 14.
Péter Ernő (II.), M. gróf, I. Péter Ernő természetes fia, szül. 1580. és megh. Boszniában, Uranovicban 1626 nov. 19. (29). Katolikus vallásban nevelték és már ifju korában lépett a császári hadseregbe, melynek zászlaja alatt Németalföldön és Magyarországban is szolgálatokat tett Rudolf császárnak és királynak, aki ezek fejében legitim származásunak ismerte el. 1610. azonban hűtlen lett a császárhoz és a kat. párthoz, mert Rudolf, igérete ellenére, atyjának németalföldi birtokait nem adta neki. M. ekkor a protestáns fejedelmek uniójához csatlakozott és a református hitre tért át. Midőn a csehek 1618-ban a császári kormány ellen felkeltek, M. azonnal önkéntes csapatot gyüjtött, melynek élén segélyükre sietett; 1622 ápr. 22. Wieslochnál, György Frigyes hadeni őrgróftól támogatva, Tillyt, a liga vezérét legyőzte, 1622 őszén katonáival és Keresztély braunsch weigi herceg társaságában a németalföldi hadseregbe lépett. Három év multán zsoldos hadát feloszlatta, 1625. francia, angol és dán pénzen új zsoldoshadat toborzott, mellyel Nyugat-Németországba tört. Célja az volt, hogy a császáriaktól kifosztott protestáns Sziléziába nyomul, hol esetleg Bethlen Gáborral akart egyesülni és magát Bécst fenyegetni. 1626 szeptember 18. Magyarországba nyomult. Bethlen Gábor egy lovas dandárt küldött M. elé, ő maga pedig Nógrádot vette ostrom alá és csak október 2. Széchenynél egyesült M. kiéhezett és Wallenstein által egyre szorongatott hadaival. De mert sem bethelne, sem Wallenstein csatát kockáztatni nem akart s időközben Keresztély dán király is Lutter am Barenberg táján Tillytől vereséget szenvedett; Bethlen Gábor időszerünek találta a II. Ferdinánddal való kibékülést (dec.). A béke értelmében M. és Ernő hercegnek el kellett hagynia Magyarországot, katonái pedig menedékleveleket kaptak. M. erre hazánkon keresztül Boszniába ment, honnan Velencén át Angliába készült, de útközben elhalt.
Merseburg porosz kerületben, 496 km2 területtel, (1890) 63003 lakossal, Mansfeld székhellyel.
Merseburg porosz kerületben, 587 km2 területtel, (1890) 92551 lak., Eisleben székhellyel.
(ejtsd: menszfild), 1. város Nottingham (ettől 24 km.-nyire) angol grófságban a Sherwood Ény-iszélén, vasút mellett, (1891) 15925 lak., csipke-, paszománt-, harisnyakészítéssel, tégla- és sörgyártással, vasöntéssel. - 2. M., több város az E-amerikai Egyesült-Államokban, amelyek közt a legjelentékenyebb Richland conunty székhelye Ohióban, 96 km.-nyire Columbustól, vasútak mellett, (1890) 13473 lak., cséplőgép-, papirgyártással, gőzmalommal, jelentékeny állatkereskedéssel.
(ang., ejtsd: mensön hauz), Londonban a Lord-Mayor hivatalos lakása.
(Le Mans), északnyugati Franciaországban elterjedt finom ízü húsa és jó tojóképessége végett kedvelt fényes fekete tollazatu fajta. Hasonlít a Laflechehez (l. o.), de ennél valamivel alacsonyabb és zömökebb termetü. Éghajlatunk alá nem alkalmas.