(lat., rövidítve m. p.) a. m. sajátkezüleg.
(lat.) a. m. kéz. A római jogban a férjnek hatalma neje fölött, kivel szigoru római házasságban élt. A szigoru római házasság háromféle módon jöhetett létre: a) Usu azaz egyévi szakadatlan együttlakás által, anélkül, hogy a nőhárom éjjelig (trinoctium) a férfi házából kimaradt volna. A nő tehát, aki a férji hatalom alá jönni nem akart, 3 éjjen át kimaradt a házból, de ez aztán nem is volt szigoru római házasság, b) Confarreatio által; ez a házasságkötésnek ünnepélyes - s ugy látszik csak az előkelő polgároknál; patriciusoknál szokásos - formája, papok s tiz tanu közbenjöttével, fehér kenyérnek (farreum) ünnepélyes áldozásával; c) Coëmtio, vagyis látszólagos vétel «per aes et libram» (l. Mancipatio) alakjában, melyet a férfi a nővel, s ha a nő gyámság v. atyai hatalom alatt állott a gyám illetve atya közbenjárásával kötött. Justinianus alatt a M. már nem létezett. - M. Angliában eskü, minthogy az esküvő kezét a szentirásra teszi.
l. Kézirat.
(lat.), a római legis actiones (l. o.) egy neme. Helye volt a biróságilag elmarasztalt (judicatus) v. tartozását a biróság előtt beismert adós (in jure confessus) ellen, aki kötelezettségeit a törvényes határidő alatt nem teljesítette.
(lat.) a. m. kéz kezet mos.
(lat.), l. Holtkéz.
(lat.), nők és férfiak önfertőzési művelete, midőn kezeikkel v. ujjaikkal (nők) izgatják nemi szerveiket.
(lat.) a. m. védelem, főleg a birtokot illetőleg.
l. Manuzio.
szanszkritül Manavadharma sásztra, a manavák, egy ilyen nevü véda-iskola követőeinek törvénytudománya. Az indek bevett szokásuk szerint csodás eredetet tulajdonítanak neki. A mű előszavában el van mondva, hogy a risik v. bölcsek Manu Szvaiambhu fia, az ős ember elé járultak és felkérték őt, hogy magyarázza meg nekik részletesen a négy kaszt törvényét. Manu teljesíti kérésöket s az első 57 versben elmondja a világ keletkezésének történetét. Aztán a nagy bölcs Ehrigunak engedi át a szót, ki jól ismeri a Brahma isten által Manuval közlött törvényeket. A törvénykönyv többi része tehát Bhrigu elbeszéléséből eredőnek van feltüntetve. Ez a leghiresebb műve az ind. jogi irodalomnak. Valószinüleg egy régibb Manava-dharmaszutra, a manava-iskola egy rövidre szabott törvénykönyvecskéjének bővített átdolgozása. Mint annyi más ind műnek, ugy M. megirásának idejét sem lehet pontosan meghatározni. Bühler azt hiszi, hogy legkorábban Kr. e. kétszáz évvel s legkésőbben Kr. u. a II. sz.-ban keletkezhetett. Ez azonban csak hipotézis. V. ö. Haughton, Manove- Dharma-Sastra with the verbal englisch translation by Windows. Jones (London 1825 2 köt.); Loiscleur-Deslongchamps, Lois de Manou. Publ. en sanserit avec des motes et trad. avec notes explic (Páris 1830-33, 2 köt.).