March

Edmund Mortimer, gróf, l. Plantagenet.

Marchantia

(növ.), l. Májcsillag.

Marchantiaceae

(növ.), l. Májmohák.

Marche

(ejtsd: mars), Franciaország egykori tartománya; Haute- és Basse-M.-ból állott; amaz Creuse, emez körülbelül Haute-Viennenek felel meg, amannak fővárosa Guéret, emennek Dorat és Bellac voltak a fővárosai. M. grófság 1177-1303. állott; ekkor Szép Fülöp a francia koronához csatolta.

Marche

(franc.) a. m. 1. menet (l. o.); 2. a kommandónak (vezényszó) az a része, amelynek elhangzásakor az előbb jelzett mozdulatot végre kell hajtani, v. végrehajtását meg kell kezdeni. - M.-route, 1. a csapatok vagy katonák követendő útja; 2. menetlevél.

Marchegg

mezőváros Alsó-Ausztriának grossenzersdorfi kerületében, a March folyó mentén és a Bécset Pozsonnyal összekapcsoló két vasútvonal, meg a M.-budapesti vonal gócpontjában; (1880) 1530 lak., a Pálffy hercegek várkastélyával, robbanó szerek gyárával stb. IV. Béla és V. István királyok korában M. vidékén több ízben ütközetre került magyarok és csehek (Ottokár) között; Hunyadi Mátyás alatt a város a magyarok kezébe került, 1703. pedig Ebeczky István kuruc vezér a M. védelmére emelt sáncokat foglalta el.

Marchena

(ejtsd: marcsena), járási székhely Sevilla (ettől 55 km.nyire) spanyol tartományban, homokos síkságon, a Corbones közelében, vasút mellett, (1887) 14752 lak. Kéntartalmu ásványvizforrásai; az Arcosi hercegek palotájával, 1490. való érdekes, szt. Jánosról elnevezett templommal.

Marches

(ang., ejtsd: márcsisz), Anglia határa Skócia és Wales felé.

Marchesa Colombi

l. Torriani.

Marchese

l. Marquis.


Kezdőlap

˙