Marchesi

(ejtsd: markézi), 1. Matild, eredetileg Graumann, énektanítónő, szül. M. m. Frankfurtban 1826 márc. 26. Nicolaitól Bécsben és Garciától Párisban tanult; 1847-48. Olaszországban, 1849-52. Londonban énekelt, hol Salvatore de Gastrone lovag (M. Salvatore szül. Palermóban 1822 jan. 15.) ismert énekes neje lett. Férjével vendégszerepelt egész Európában; 1854-61. énektanárnő volt Bécsben; 1865-68. a kölni konzervatoriumban; jelenleg Párisban él. Megirta: Erinnerungen aus meinem Leben (Bécs 1877.). Leánya, Blanche, 1895. mutatta be magát mint énekesnő Berlinben.

2. M. Pompejus lovag, olasz szobrász, szül. Milánóban 1790. megh. u. o. 1858. febr. 6. Canova tanítványa, utóbb a milanói akadémia tanára lett. Legsikerültebb művei: Terspsichore; Venus Urania; Szt. Ambrus, Károly Emánuel király, Volta és Malibran énekesnő szobrai; Goethe ülő márványszobra a frankfurti városi könyvtárban; I. Ferenc császár szobrai Grazban és Bécsben; fülöp Emánuel szavójai herceg síremléke Torinóban; A jó anya, márványcsoport a milanói S. Carló-templomban.

Marchesván

(héb., röv. Chesván), a zsidó kalendáriumban a 2., illetve a 8. hónap neve, amely Babiloniából ered (archu-samânu: a nyolcadik hónap). Október hóval esik össze.

Marchet

Gusztáv, osztrák közgazdasági iró és tnár, szül. Bécs melletti Badenben 1846 máj. 29. Jogi tanulmányait a bécsi egyetemen befejezvén, 1869. a mariabrunni erdészeti akadémiához nevezték ki, hol a jogismeretet s a nemzetgazdaságtant adta elő. 1875. a mariabrunni akadémia feloszlatása után a bécsi Hochschule für Bodencultur nevü főiskolához nevezték ki, eleinte rendkivüli, utóbb rendes tanárul, hol a nemzetgazdaságtan és statisztikát, a jogismeretet, pénzügy- és közigazgatástant adja elő s emellett különösen a mezőgazdasági jogügy, valamint mezőgazdasági hitelügy terén élénk irodalmi tevékenységet fejt ki. E téren szerzett hirneve következtében több ország kormánya vette már igénybe M. szkértelmét, egyebek között a magyar kormány is véleményadásra szólította fel a mezőgazdasági hitelügy rendezése tekintetében. A szaklapokban megjelent nagyszámu kisebb-nagyobb dolgozatain kivül főbb művei: Die rechtliche Stellung der land-und forstw. Beamten in Österreich (Bécs 1884); Ein Fückblick auf die Entwicklung der österr. Agrarverwaltung (u. o. 1889); Das Recht des Landwirthes (u. o. 1890, 2. köt.).

Marchfeid

l. Morvamező.

Marchienne-au-Pont

(ejtsd: marsienn o pon), község Hainaut belga tartományban, 6 km.-nyire Fontaine-l'Evequetől, az Heure és Sambre összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 15157 lak., gazdag szénbányákkal, üveghutával, gazdasági gépgyártással, kémiai iparral, vaskohókkal és olvasztókkal.

Marchio

l. Marquis és Gróf.

Marcia

(ol., ejtsd: marcsa) a. m. induló (l. o.).

Marciana Silva

(lat., a. m. marcianus erdő), az Alb-liget s a Fekete-erdő legdélibb része. L. Abnoba.

Marcianopolis

ókori város Alsó-Moesiában, melyet még Traján császár alapított; később Bulgária fővárosa, most Preslav.

Marcianus

bizánci császár (450-457), már II. Theodosius idején (432) mint fővezér vett részt a vandalok elleni afrikai háboruban s a császár halála után, ennek kivánsága szerint, utódja lőn az uralkodásban, 450 aug. 25. Hogy trónját biztosítsa, noha már 60 éves volt,nőül vette Pulcheriát, az elhunyt császár nővérét, s azután bölcsen és igazságosan uralkodott. Nevezetes hogy Attilával szemben igen bátran viselkedett; nemcsak az évi adót tagadta meg, hanem még III. Valentinianus nyugat-római császárt is gyámolította az Attila elleni harcban.


Kezdőlap

˙