Marcibányi-Dombegyháza

község, l. Dombegyháza.

Marcinelle

(ejtsd: marszinell), község Halmaut belga tartományban, 2 km.-nyire Charleroitól, vasút mellett, (1890) 11187 lak., szénbányával, vaskohókkal, acél- és vasművekkel, téglagyrtással.

Marcion

keresztény gnosztikus tudós és egy külön keresztény felekezet alapítója a II. sz.-ban. M. a kereszténység fenséges voltától eltelve, másrészt a kisázsiai egyházban fennmaradt zsidós elemek ellen hevesen küzdve, majd atyjától, a sinopei püspöktől, az egyházból kirekesztetve, Rómába ment a II. század közepe körül, hol Cerdon szir gnosztikussal való összeköttetését felhasználta arra, hogy azt a nagy ellentétet, mely szerinte törvény és evangelium, a zsidóság és kereszténység közt van, elméletileg megalapítsa. Szerinte van egy igazságos és egy jó isten; amaz teremté korlátolt erejével ezen hozzá hasonló világot, melyből a zsidó népet kedvencévé választotta, adott ennek törvényt, küzdött e néppel egyesülten a sátán birodalma ellen,de sikertelenül. Ekkor az emberiség iránti szeretetéből elküldte a jó isten Krisztust; akik benne hisznek, teljes boldogságot nyerendenek isten tulvilági országában. M. a többi gnosztikusoktól eltérőleg a hitet és szeretetet eleibe tette a gnozisnak v. ismeretnek; a valódi kereszténység szerinte a szent iratokból merítendő, de ő ilyenekül csak Pál néhány levelét és egy Lukácséhoz közeljáró evangelimot tekintett; erkölcstana eléggé tiszta és szigoru volt, az aszkezisnek, világmegvetésnek tanaival és példájával hirdetője; a zsidóság iránti gyülöletből szombatra böjtöt rendelt. Megh. 170 körül. Követői a marcioniták, már egyházilag rendezett párt a VI. sz.-ig fennmaradtak.

Marcipán

(lat. Marci panis a. m. Márkus kenyere), finom cukorsütemény, mely édes és keserü mandolából meg cukorból és rózsavizból, mit hozzá kevernek, készül; vagy frissen kerül a kereskedésbe (lübecki, hamburgi M.), vagy lassu tűzön sütve, amikor is cukorszörppel leöntik és kandirozott gyümölcsökkel körülrakják (kőnigsbergi M.).

Marcius

Gnaeus, l. Coriolanus.

Március

(lat. martius, bőjtmás hava), az évben Julius Caesar óta a harmadik, a régi római évben az első hónap, mely Marsnak volt szentelve, mitől nevét is kapta; mindig 31 napos volt. M.-ban van a tavasz kezdete, mikor is a Nap a kos jegyébe és az egyenlítőbe lép, amivel egyidejüleg áll be a tavasz napéjegyenlőség is (20-22. közt). A hőmérséklet átlagos változása, azaz a havi közepes hőmérséklettől hosszu időn át észlelt eltérések átlaga Közép-Európában körülbelül 1,8o, tehát kisebb mint februárban, de nagyobb mint áprilisban; maga a középhőmérséklet Budapesten 4,8o.

Márciusi sör

l. Sör.

Március tizenötödike

Az 1848 februári párisi forradalom hire Bécsben és Magyarországon is heves forrongásban hozta a kedélyeket. Ez események hatása alatt tartotta Kossuth Lajos március 3-iki hires beszédét, melyben független magyar bank felállítását a honvédelmi rendszer átalakítását, magyar független felelős nemzeti kormányt, az ország alkotmányának képviseleti irányban kifejtését sürgeti, amely kivánalmak országgyülési felirat alakjában voltak a király elé terjesztendők. Márc. 11. a bécsi tanuló ifjuság peticiót nyujt be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki kör hasonlóképen elfogadott márc. 12. tartott gyülésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontu kérvényt, melynek tartalma a következő volt: «Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyülést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kivánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség.» Az a felett való határozást, hogy e kérvényt az országgyülésnek, v. az országos ellenzéki választmánynak nyujtsák be, a márc. 14. d.u. tartandó gyülésre halasztották. E közben érkezett Pestre a hir, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom s a bécsi tanuló ifjuság peticióját az országgyülési rendekkel elfogadtatta; e hir hatása alatt, midőn a gyülés (a szónokok Klauzál G., Nyári P., Irinyi J. voltak) az utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal elégedetlen ifjuság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetése alatt a Pillvax-kávéházba ment és ott a «Közvélemény asztalá»-nál elhatározta, hogy másnap, azaz 15. reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Jelen voltak: Petőfi, Jókai, Bozai Pál, Bulyovszky Gyula, Vasvári Pál, Sükei I., Telepi György, Hamari Dániel s még néhányan. Gyülekezési helyül a Pillvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés idejéül reggeli 8 órát. Petőfi megigérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ir s azt maga fogja elszavalni. Másnap a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő s Hamari D.) s ennyien indultak el az előleges megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az egyetem-utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára s Petőfi elszavalta előző éjjel irt költeményét, a Talpra magyart, Jókai fölolvasta a 12 kivánatpontot. Innen az újvilág-utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat s az előbbihez hasonlóképpen jártak el. Ekkor már nemcsak az ifjuság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájok, mely nőttön nőtt. Ezután a siker és lelkesedés hatása alatt a Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonultak s itt Petőfi és Jókai saját felelősségökre kinyomatták a Talpra magyart és a Tizenkét pontot s szétosztogatták a nyomda előtt váró közönségnek. Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Mig a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy s Irányi beszédet tartottak a néphez. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára, amit végre is hajtottak s a kiszabadult fogoly kocsiját az ifjuság maga hozta át Pestre. A tüntetés a nemzeti szinházban ismétlődött. Másnap, márc. 16. már Pest vármegye alispánj Nyári Pál, Rottenbiller Lipót polgármester s mások állottak a mozgalom élére s igy lett az országos jelentőségüvé.

Marcks

Erich, német történetiró, szül. Magdeburgban 1861 nov. 17. Lipcsében és berlinben végezte tanulmányait, azután magántanár lett Berlinben, 1895. pedig a lipcsei egyetemhez hivták meg az újkori történet tanárának. Az ifjabb irói nemzedék egyik legkitünőbb tagja és elsőrangu szónok. Munkái: Der römische Bundesgenossenkrieg (1884); De alis (1886); Die Zusammenkunft in Bayome (1888); Das französische Staatsleben und Spanien von 1563-1567 (1889); Gaspard Coligny (I. köt. 1892); Philipp II. von Spanien (Preussische Jahrbücher 73. köt.). 1896 óta a Deutsche Zeitschrift für Geschichtawissenschaft társszerkesztője.

Marc-Monniek

francia iró, l. Monnier.


Kezdőlap

˙