vár, l. Mára.
(franc., ejtsd: marésal), másként: marsal, katonai cím; Franciaországban a vasalókovácsot (M. ferrant), a lovassági őrmestert (M. de logis) is M.-nak nevezték. L. Marsal.
(franc. ejtsd: -soszé), a középkori mareschalichia szóból eredt. Régente Franciaországban a lovas rendőrséget nevezték e névvel, melyet a forradalom után gendarmerie-nak neveztek. E névvel illeték a régi marsal-prevotal-törvényszéket is, mely a hamis pénzverőkkel, a rablókkal és betyárokkal szemben sommásan járt el. Belgiumban a lovasrendőrséget mai napig is jelölik e névvel.
Loch-, (ejtsd: -lok mari), tó Skócia É-i részében, Ross és Cromarty grófságok Ny-i részében. Területe 25 n (ejtsd: -lok mari), tó Skócia É-i részében, Ross és Cromarty grófságok Ny-i részében. Területe 25 km2, mélysége 110 m. Lefolyása az Ewe-tóba az Ewe. A környékén emelkedő hegyek közt a legmagasabb a Slengach Slioch (1220 m.).
(franc.) a. m. tengerjárás; basse M., apály; haute M., M. mondante, dagály. L. Árapály.
kisközség Udvarhely vmegye udvarhelyi j.-ban, (1891) 1215 magyar lak.
(ásv.), az obszidiánnak barna szinü, meglehetősen átlátszó félesége, mely lelő helyéről van elnevezve (Szibéria, Othotski kerület).
(lat.) a. m. szabad tenger, Grotius Hugónak világhirü műve a tenger szabadságának bizonyítására.
(ol., a lat. maritima szótól), nagy kiterjedésü mocsáros és egészségtelen vidék a Tirreni-tenger partján, a Malgra és Volturno között. Római és toscanai M.-ra osztják; ez utóbbiak Grosseto tartományban a Cecina és Fiora közt a tulajdonképeni M. A talaj e mocsáros vidéken igen termékeny,de egészségtelen levegője miatt nem igen mivelik; az etruszkoknak egykoron itt virágzó városaik voltak. Levezető csatornák és töltések maradványai mutatják, hogy milyen módon szárították itt ki a mocsárokat. Medici l. Cosimo, l. Ferdinánd és II. Cosimo megkisértették az álló vizek levezetését, de munkálatukat későbben abba hagyták és csak 1829. kezdték meg újra. A Livornoból Civita Vecchiába vezető vasút kiépítése folytán sokat javultak az egészségi viszonyok. V. ö. Valle, La Maremma toscana (Firenze 1863).
(állat) a. m. Coregonus (l. o.).