1. Endre, prot teologus, szül. Tiszaföldváron 1857 szept. 24. Tanulmányait szülőföldén kezdte, a szarvasi főgimnáziumban folytatta s a soproni (1875-76) és pozsonyi (1876-79) teologiai akadémián végezte. Ettől fogva lelkész atyja mellett káplánkodott, mig 1881. a selmecbányai ev. főgimnázium, 1885. pedig a pozsonyi ev. teologiai akadémia tanára lett, mely utóbbinak 1895 eleje óta egyúttal igazgatója. 1882. bölcsészetdoktori oklevelet szerzett. A magyar prot. irodalmi társaságnak, melynek alakulásában fontos szerepet játszott kezdettől fogva választmányi tagja. Cikkeit és kisebb dolgozatait az egyházi lapokban és folyóiratokban közölte, következő műveit pedig önállóan adta ki. A szép, mint fenséges (Selmecbánya 1882); Az eszme evangeliuma (Pozsony 1885); Luther élete (u. o. 1885, e munkára Lepsényi Miklós [I. o.] egy vaskos könyvben válaszolt, mely 1889. jelent meg); Evangelikus dogmatika (u. o. 1888); A prot. irodalmi társaság és Debreczen (u. o. 1889); Bahil Mátyás (Budapest 1892); Jean Paul Levánája (Mezőtúr 1892); Novák Márton, a koósi prédikátor (Pozsony 1894); Pál apostol élete és levelei (u. o. 1895-96, 2 köt.). Egyik szerkesztője volt továbbá A Mi Otthonunk (1892-94) címü vallásos hetilapnak. - 2. M. Tóbiás, l. Masnicius.
v. torony, az a többnyire fából készült építmény, mely a tűzoltók gyakorlatainak megtartására szolgál.
l. Függő szerek.
(héb.), a zsidó biblia szövegére vonatkozó adatok összesége, amelynek kezdetei az első századba nyulnak vissza, s amely több gyüjteményben van letéve. Négy ilyen főbb gyüjtemény van, amelyek M. parva, M. magna, M. finalis és Ochla (ve-ochla) nevet viselnek. A bibliai szövegre nézve némi eltérések voltak a palesztinai és babiloniai zsidók között, amelyek szintén össze vannak állítva. A bibliai szöveg megőrzésével foglalkozó tudósok (maszóréták) műve a pontozás is, amely a palesztinai és a babiloniai zsidóknál lényegesen különböző volt. V. ö. Bacher, Die hebräische Sprachwissenschaft vom 10. bis zum 16. Jahrhundert (Trier 1892).
l. Maszóra.
Egyiptom arab neve; M. el-Káhira, Kairo.
a régi egyiptomiaknál dívott temetkezési építmény, l. Építészet (VI. köt. 235. old. s a II. képmelléklet 8. ábrája).
(gör.), fájdalmasság az emlőben (l. Mastodinia). Néha a havibaj kiséretében lépnek fel fájdalmas duzzadások az emlőkben, amelyek orvoslásra nem szorulnak, mert nem gyuladásnak az első tünetei
(gör.) a. m. emlőgyuladás. L. Emlők.
a Kiosz szigetén ősi idők óta tenyésztett Pistacia Lentiscus gyántája. A gyánta kisebb mennyiségben magától is kifolyik ugyan, nagyobb tömegben azonban ugy kapják, hogy az ágak héját, mely a gyántát tartalmazza, hosszában felmetszik. A kifolyó gyánta részben már az ágakon keményszik meg, részben a fa alá borított kőlapokra csurog. Az ágakról leszedett darabok adják a legfinomabb árut, mig a kőlapokon megkeményedett gyánta kevésbbé értékes 1/2 -2 cm. átmérőjü gömbös darabokban kerül a kereskedésbe. A legfinomabb M. átlátszó, zöldes aranysárga, mig a rosszabb fajták sötétebbek és zavarosak. Szaga balzsamos, íze keserü. Alkotó részei 80-90% borszeszben oldódó M.-sav és 10-20% közömbös, borszeszben oldhatatlan masticin. Bár merev, hosszabb rágás után tésztaszerüvé válik. Orvosi célokra ma már csak külsőleg használják, különösen a fogorvosok (éteres oldatát vattába itatva, odvas fogak eltömésére, vagy borszeszes oldatban szandarak-gyántával), továbbá füstölőszerekbe, bőrizgató tapaszokba stb. Ragasztó szerekhez, firnászhoz, a keleten pedig rágószerül használják. - M.-pótlék, l. Bábakalács; M.-festés, l. Hideg zománc.