(Felső- és Alsó-), azelőtt falvak, amelyek 1891 óta Bécs XII. kerületének részét alkotják.
(Mayen-Reuss), a Reuss baloldali mellékvize Uri svájci kantonban. A Susterhorn lábánál ered és Wasen közelében torkollik.
Lajos Arnold Ernő, német jogtudós, szül. Braunschweigben 1832 okt. 12. Heidelbergában és Berlinben jogot tanult, 1857. Göttingában, 1866. Berlinben habilitáltatta magát, 1868. Halléban egyetemi tanár, 1886. a marburgi, 1888. a göttingai egyetem kurátora lett s ugyanekkor nemességet is kapott. Főbb művei: Die Rechtsbildung in Staat u. Kirche (Berlin 1861); Über den Abschluss von Staatsverträgen (Lipcse 1874); Das Verwaltungsrecht (Holtzendorff, Encykl. der Rechtswiss., u. o. 1890).
rovarnevek után Meigen János Vilmos, német entomologus (1764-1845) nevének rövidítése. Főművei: Klassif. u. Beschreib. der europ. zweiflügeligen Insekten (Braunschweig 1804); System. Beschreib. der europ. zweiflüg. Insekten (Hamburt 1818-38).
két county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Ohióban (1101 km2 ter., 32 325 lak., Pomeroy székh.) és Tennesseeben (556 km2 ter-. 8000 lak., Decatur székh.).
La (ejtsd: mezs), a Dauphinei-Alpok második legmagasabb hegytömege az Ecrins-csoportban, La Bérardetól É-ra. Csúcsai: a Pic Occidental (3987), Central (3970) és Oriental (3880 m.). A Glacier de l'Homme, de Tabuchet és de la M. az É-i, a Glacier des Etansons a D-i oldalán vannak.
János Vilmos, német rajzoló és rézmetsző, szül. Altenburgban 1733 okt. 23., megh. Berlinben 1805 febr. 2. A lipcsei és berlini egyetemen tanult, de 1752. a művészetre adta magát és sok rézkarcot, illusztrációt készített. Különösen sikerültek Engel Mimika-jához, Sebaldus Notbanker-hez és Gellert Meséihez készített képei.
az ilynevü járás székhelye Zürich svájci kantonban, a Zürichi-tó jobbpartján, vasút mellett, (1888) 2859 lak., selyemgyárakkal, malmokkal és nagy szőllőültetvényekkel. 1 km.-nyire tőle Obermeilen falunál fedezték föl 1854. az első cölöpépítményeket.
(ejtsd: melyek) Henrik, francia drámairó, szül. Párisban 1831 febr. 23. A Louis le grand liceumban tanult s kezdetben kereskedő volt, de csakhamar egészen a szinházirodalomra adta magát; 1888 óta a francia akadémia tagja. Számos, nagy tetszéssel fogadott darabot irt, legtöbbnyire Halévyvel (l. o.) együtt; ilyenek: Le coposte (magy. is: A másoló, ford. Ábrányi El, Pest 1873); Barbe-Bleue (magy. is: Kékszakállu herceg, ford. Latabár E., Debrecen 1869); La vie parisienne (1867); Le bouquet és leghíresebb darabja: Froufrou (1869); Décoré (magyarul: A rendjel, 1888); Margot (1890); Brevet supérieur (1892). Legújabb darabja: Grosse Fortune (előadták 1896 febr.) csak gyönge sikert aratott a Comédie françaisben. Számos művét operette-alakban feldolgozva Offenbach és Lecocq is megzenésítette; ezek közül többet sikeresen adtak magyarul is, mint: A Gerolsteini nagyhercegnő; Szép Helena; Tricoche és Cacolet; Toto és Tata; A kis herceg stb. A Carmen dráma szövegére (ford. id. Ábrányi K.) Bizet (l. o.) irt zenét.
természetrajzi nevek után a Meinert F. dán entomologus nevének rövidítése, ki 1885 óta a kopenhágai muzeum entomologiai osztályának igazgatója. Egyebek mellett főleg a százlábuak tanulmányozásával foglalkozott és számos hazai meg külföldi új fajt irt le.