Agost, német nemzetgazda és statisztikus, szül. Boroszlóban 1822 dec. 16. Jogi és államtudományi tanulmányainak befejezése után a közigazgatás különböző ágaiban működött, mig 1868. a porosz statisztikai hivatalhoz kormánytanácsosi ranggal s 1872. a német birodalom statisztikai hivatalához neveztetett ki. Emellett 1875 óta az államtudományok tanára a berlini egyetemen. Főleg agrárkérdésekkel és a statisztika elméletével foglalkozik. Nagyobb munkái: Der Boden und die landwirtschaftlichen Verhältnisse des preussischen Staates nach dem Gebietsumfange von 1866 (Berlin 1868-74); Die internationale land- u. forstwirtschaftliche Statistik (u. o. 1873); Die Mitverantwortlichkeit der Gebildeten und Besitzenden für das Wohl der arbeitenden Klassen (u. o. 1876); Geschichte, Theorie und Technik der Statistik (u. o. 1886).
l. Maidanpek.
Causse de M., l. Causses.
a. m. Mexiko (l. o.).
(ejtsd: mehillonesz) del Sur, kikötőváros Antofagasta chilei tartományban, a Nagy-oceán partján, a Morro de M. (807 m.) által védett M.-i öböl mellett, kopár területen, vasút mellett, egykoron jelentékeny guano- és ezüstkivitellel. 1877 óra, amidőn egy földrengés nagy részét rombadöntötte, elvesztette minden jelentőségét.
Bolivia partjain nagy mennyiségben előforduló s szuperfoszfátnak kiválóan alkalmas guano (l. o.).
(gör.), a mozgásról és egyensúlyról szóló tudomány. Rendesen kinematikára, sztatikára és dinamikára osztják fel. A kinematika (l. o.) pusztán a mozgás leirására szorítkozik, ellenben a mozgás okaival, vagyis az erőkkel nem foglalkozik. A sztatika (l. o.) az erők egyensúlyának feltételeit vizsgálja. A dinamika (l. o.) az erők okozta mozgások meghatározásával foglalkozik. Aszerint, amint szilárd, cseppfolyó vagy légnemü testek egyensúlyáról és mozgásáról van szó, megkülönböztetünk geomekanikát, hidromekanikát (l. Hidrosztatika és Hidrodinamika), ill. aeromekanikát (l. o.).
v. egyszerü gépek, az emeltyü (l. o.), csiga (l. o.), tengelykerék (l. o.), lejtő (l. o.), ék (l. o.) és csavar (l. o.).
l. Iparműtan.
1. műszerész, azaz mérnöki és fizikai műszerek készítője; 2. mekanikai, a mekanikára vonatkozó, mozgási; 3. gépies, megfontolás vagy eszmélet nélkül való.