A vasúton szállított árukért szedett díjtételekben (l. Díjszabás) foglalt kezelési illetéken és szállítási adón kivül a vasutak u. n. M.-eket is szednek azokért a mellékmunkálatokért, melyek a szállítással kapcsolatban végeztetnek, esetleg direkte a feladó, illetve az átvevő kivánságára. Ez utóbbiek közül megemlítjük: a fuvarszekérről való lerakásért avagy felrakásért, a vasúti kocsiba való be- és kirakási illetékek, átrakodásért, darupénz, mérlegdíjak, kocsirakományoknál a darabok megszámlálásáért. Továbbá M.-ek szedetnek: a felvételi elismervényért, fekbérért, kocsiálláspénz, takaróbér, vámhivatali közvetítésért, utánvételi jutalék, bánatpénz, szállítási érdekbevallás, fuvardíjpótlék a helytelen bevallásért, forgalmi akadály miatt raktározó árukért. Végül megemlítendők az állatok szállításakor fölmerülő M.-ek: etetésért, itatásért, locsolásért, kocsi homokolásáért, borjubékókért és álláspénz.
(növ.), l. Calyculus és Külső kehely.
a. m. körüllakók. L. Ellenlábasok.
l. Szolgálati lépcső.
az, ami az előadás igazolására szolgál, p. a számadás egyes tételeit igazoló számlák, utalványok, nyugták; a hatósághoz intézett beadványban foglaltakat igazoló okiratok stb.
(növ.), l. Pálha.
l. Mondat.
l. Udvarok.
a nyelvtanban egyik legfontosabb beszédrész neve. Amit a M. kifejez, azt nem külön, önálló dolognak képzeljük, hanem mindig valami tárgyhoz kötjük, mert ennek csak egyik jegyét teszi. Már most a M. kétfélét jelenthet: vagy igazán valami tulajdonságát, megkülönböztető sajátságát a tárgynak, p. piros virág, félénk állat; vagy pedig csak számát, mennyiségét, p. három virág, sok állat. Van tehát kétféle M.: tulajdonságnév (adjectivum) és számnév (numerale). A tulajdonságnév a szorosabb értelemben vett M. Minden tárgyon kétféle tulajdonságot kükönböztetünk meg. Némelyeket észreveszünk akkor is, ha csak magukat az illető tárgyakat vesszük tekintetbe, p. jó gyümölcs, szép rózsa. Más tulajdonságaikat ellenben csak ugy gondolhatjuk, ha egyéb tárgyakkal együtt képzeljük, összehasonlítjuk, egyáltalán valami viszonyba állítjuk velük; p. ha azt mondom: kerti gyümölcs, akkor a gyümölcsöt már nem magában tekintem, hanem együtt gondolom a kerttel, vagy ha p. hasonló rózsát említenek, akkor ezt a rózsát egy más rózsával összehasonlítom, viszonyba állítom. Vannak tehát viszonytalan tulajdonságok, minők jó, szép, és vannak viszonyos tulajdonságokat aszerint is föl lehet osztani, hogy miféle viszonyokról van szó. Az ilyen M.-ben különösen négyféle viszonyt szoktunk kifejezni. Először is hasonlítást, azaz két tárgynak egymáshoz hasonlóságát vagy egymástól különbségét, p. egyenlő, hasonló; különböző, más, egyéb; rokon, idegen. Ide tartozik a fokozás is (l. o.). Második viszony, mely a M.-ben ki lehet fejezve, az, hogy bizonyos tárgy hozzátartozik ahhoz a tárgyhoz, mely a jelzett szóban van megnevezve, vagyis hogy ez a tárgy valami más tárggyal el van látva; a hozzá tartozó tárgy mindig a M.-ben van kifejezve; p. vizes kő, fényes nap, aranyhaju gyermek. Vannak fosztó M.-ek, melyek a hozzátartozásnak éppen ellenkezőjét fejezik ki: erőtlen ember, fénytelen kő, hajatlan (kopasz). Harmadik viszony az előbbinek megfordítottja, t. i. az, mikor a jelzett tárgy tartozik valami más tárgyhoz, s itt is ez a másik tárgy a M.-ben van kifejezve: p. vizi kő, vizi növény, házi állat, ezek azt jelentik, hogy a kő v. növény tartozik a vizhet, s az állat a házhoz. Negyedik viszony a helyzet, melyben a jelzett tárgyat valamely más tárgyhoz képest gondoljuk. a) Néha csak általában a távolságot v. az irányt jelöljük meg, melyben az egyik tárgy esik a másikhoz: a közel falu, a távol bércek, első és hátsó láb. b) Sokszor pontosan kifejezi a M. a helyet, melyen a tárgy áll, egy másik hasonló tárgytól számítva: első, második, századik, utolsó; egyik, másik, harmadnapra; tized-rész, ötöd magával. (Ezeket majdnem mindig számnevekből képezzük s minthogy a tárgyaknak egész sorára vonatkoznak, sorszámoknak nevezik őket.)
(forgón kivüli dülő) alatt oly szántóföld-területet értenek, mely a rendes vetésforgóba beosztva nincs s többnyire évelő növények, u. m. lucerna, csicsóka, fűmag stb. termelésére szolgál.