v. incidentális ügy, l. Incidens.
l. Magánvád.
az állomásokon, amelyeken az átmenő vonat nem szokott direkte áthaladni.
l. Hasüri szervek.
a hangjegyirásban azok, melyek a rendes ötvonalu rendszeren fent és alant mint vonal-rövidítések használtatnak a hangjegyek fejein keresztül v. felette és alatta, p.
Mellérem
kereszt-, pénz- vagy más alaku emlék vagy jelvény, melyet szalagon v. láncon viselnek a nyakban v. a mellen. Fejedelmek ajándékoztak ilyen, az ajándékozás fontosságához képest díszítménybe vagy drágakövek közé foglalt érmeket a maguk arcképével. Különböznek ezektől a rendjelek, katonai, hadi és vitézségi érmek, melyek szabályszerü alakban és nagyságban veretnek.
Emil, gör. kat. áldozó-pap, egyh. iró, szül. Napkoron (Szabolcs) 1857 márc. 16. Középiskoláit Ungváron és Szatmáron, a teologiát Ungváron és Esztergomban végezte. Még felszenteltetése előtt püspök h. titkár lett. Pappá szentelték 1879 dec. 3. Egészségi szempontból Kis-Dobrára ment plébánosnak 1882., hol most is működik. 1890 óta egyúttal a bodrogközi kerület esperese. Irodalmi munkássága különösen a görög ritusban használandó magyar liturgia és a naptáregyesítés felé irányul, mely két óhajtandó cél elérésére ugy a lapokban, mint önálló művekben nagy tevékenységet fejtett ki. Művei: A gör. kat. egyház szertartásainak értelmezése (Ungvár 1878); A gör. szert. katolikus egyház ünnepeinek értelmezése (Eger 1878). E két füzet a gör. szertartásra vonatkozó magyar nyelvü irodalom első termékei (Új M. Sion 1878 jun.). Vasárnapi és ünnepnapi apostolok és evangeliumok stb. (Eger 1892); A dicséret áldozata (u. o. 1883; Ungvár 1890, 1891); Szt. Nagy Bazil atya szent és isteni liturgiája (Hajdu-Dorog 1890); Gör. szert. katolikus liturgika (Ungvár 1891); Szt. Kereszt naptára (1893 óta) stb. 1887-1888. szerkesztette a Gör. szert. katolikus Hitszónokot.
l. Hang.
l. Mellüregi szervek.
igen sokfélék lehetnek. Leggyakrabban a mellhártya gyuladásával találkozunk, amely kiindulását vagy a szomszédos szervek gyuladásos folyamataiból (bordák, csigolyák, tüdők stb.) veszi, v. elsődleges lehet. A gyuladás lefolyhat nagyobbfoku izzadmány képződése nélkül, vagy savós, genyes, vagy véres izzadmány képződésével. A mellhártya üregébe levegő juthat (pneumothorax), ha az egy bármi okból származó folytonossághiány közvetítésével valamely levegőt tartalmazó szervvel, többnyire a levegőutakkal közlekedésbe kerül. A mellhártya betegségei közé tartoznak még annak különböző új képletei, ritkán a belé kerülő élősdiek. V. ö. Kétli K., A mellhártyalobokról, különös tekintettel az aetiologiára és therapiára (Budapest 1891). L. még Empiéma.
l. Mellhártyabetegségek.