l. Agrippa (I. köt., 176. old.).
Mén, Ménas, Egyiptom legrégibb királya, ki állítólag északról jövén, legelőször alapított Memfiszből kihatólag nagyobb szabásu államot. Manetho szerint M.-nek a Kr. e. 5702. év körül kellett volna uralkodnia, de tényleg ez a 3. évezred elején történt.
kisközség Arad vmegye radnai j.-ban, (1891) 1246 oláh és magyar lak.; vasúti megállóval. M. az aradi Hegyalja tövében fekszik s egyike volt hazánk legkitünőbb bortermő helyeinek; a filloxera pusztításai folytán M. szőllői tönkrementek. (L. Aradi borvidék.)
az egész évben heverő tenyészlovak és csikók, amelyeket nyáron a legelőn együtt tartanak és csikós által őriztetnek. Megkülönböztetnek csikó- és anya- vagy kanca-M.-t; továbbá szilaj, félig szilaj és szelid M.-t. Szilaj M. az, melynél a kancák és mének egész évben együtt vannak a legelőn, istállót egyáltalában nem látnak, mesterséges takarmányt nem kapnak s a csikók oly vadak, hogy mielőtt használatba vétetnének, nagy fáradsággal szelidíthetők csak meg; ilyenek p. a délamerikai M.-ek. A félig szilaj M. télen némileg már istállóban mesterséges takarmánnyal tartatik, de a mének nyáron a kancákkal együtt vannak a legelőn; ilyen az orosz M.-ek nagy része. A szelid M. télen már rendszeres etetés és ápolásban részesül s a hágatás kizárólag csak kézből történik; ilyenek jelenleg nálunk és Nyugat-Európában a M.-ek. A tulajdon és cél szerint megkülönböztetnek állami M.-t, mely főleg az ország lótenyésztésének javítására szolgáló apaállatok előállításával foglalkozik; udvari vagy fejedelmi M.-t, mely főleg az uralkodó udvartartását látja el lovakkal; katonai M.-t, mely a lovasság számára tenyészt lovat, s községi és magán M.-t. A lóanyag minősége szerint van közönséges, félnemes és nemes M., tiszta vérü s kevert vérü M., félvér s telivér M. Állami M.-ek csak oly nagyobbmérvü lótenyésztéssel foglalkozó országokban vannak, melyekben a lótenyésztés magától még nem fejlődött annyira, hogy a hadsereget elegendő jó lóval látná el; ilyen a legtöbb európai állam. Nekünk 4 állami M.-ünk van, u. m. a mezőhegyesi (Csanád), alapíttatott 1785., kiterjedése 30 106 kat. hold, lólétszáma 2300 db., a lovak 3 törzsre osztatnak, u. m. Gidránra (l. Arab-angol), Noiusra, mely az 1816. dekerült ilyen nevü normandiai eredetü mén s eltérő vérü kancák után alakíttatván, kis és nagy Noniusra osztatik; előbbi hintós, utóbbi kocsi- és paripaló; a harmadik törzs angol félvér. Bábolna (Komárom), alapíttatott 1789., kiterjedése 7106 kat. hold, lólétszáma 450 db., a mult sz.-ban Mezőhegyes fiók-M.-e volt, de most önálló s telivér s félvér arab lovakat tenyészt. Kisbér (Komárom), alapíttatott 1853., kiterjedése 11 256 kat. hold, lólétszám 500 db., angol telivér és félvér lovakat tenyészt. Fogaras a Királyhágón tul, alapíttatott 1874., lólétszám 401 db., lippizai lovakból alakíttatott és most még ott ily vérü anyag tenyésztetik.
v. ménetriers (rossz lat. ministeriales), a középkorban igy nevezték az É-i Franciaországban kóborgó népénekeseket és vándorköltőket; Olaszországban (menestrello) is voltak. L. még Jongleur.
l. Mén.
a hadcsapatoknak rendezett mozgása valamely meghatározott cél felé. A M.-ek általában utazó és ütközeti M.-ekre oszlanak. Utazó M.-ek azok, amelyeknél az ellenséggel való találkozás ki van zárva s a közönséges béke-M.-ektől abban különböznek, hogy az együtt menő csapattestek sokkal erősebbek, hogy az élelmezés és elhelyezés más alapelvek szerint történik, hogy a csapatk kényelme és a lakosság kimélete nem vétetik annyira tekintetbe, mint béke idején. Az utazó M.-ek a háboru megkezdése előtt a csapatok összpontosítása, háboru alatt a pótlásoknak a sereghez való küldése, a háboru után pedig a hadseregnek a békeállomásokra való visszaszállításakor fordulnak elő. Ütközeti M.-eknek azokat nevezzük, amelyeknél az ellenséggel való találkozás lehetséges, valószinü vagy bizonyos. A M.-ek irányuk szerint lehetnek: a) előre M.-ek, b) oldal- és párhuzamos M.-ek, c) hátra M.-ek. A M. vagy közönséges - 22-30 km. - vagy gyorsított, 30 km.-nél hosszabb út egy nap alatt. Erőltetett M., ahol a rendes pihenők megrövidíttetnek s a cél eléréseig meg nem szakadnak. Végre a M.-ek lehetnek éjjeliek és nappaliak. A M.-ek kiszámításánál tekintetbe kell venni, hogy mennyi idő kivántatik a szabályzatban meghatározott M.-sebesség szerint valamely út meghaladására, a pihenésre szánt idő tartamát és a M.-oszlop hosszát. Mennél hosszabb az oszlop, annál több időre van szüksége, erre való tekintettel, nagyobb csapatok M.-énél lehetőleg kisebb részekre kell osztani az oszlopot, hogy minden rész külön úton menjen. Magától értetődik azonban, hogy a részekre való osztás és külön úton való menés csak távol az ellenségtől lehetséges. Az utazó M.-ekre mostanában, amennyire csak lehet, a vasutak és gőzhajók használtatnak fel. L. még Lépés.
(héb., az egész mondás: mene, mene, tekel, ufarszin: megszámlált, megszámlált, megmért, töredékek), Dániel könyvének elbeszélése szerint Bélsacar babiloni király egy lakomáján kéz jelent meg és a fennebbi szavakat irta a falra, amelyeket senki sem tudott megfejteni, mig végre Dánielt hivták elő, aki azokat ugy magyarázta, hogy Bélsacar uralkodásának napjai meg vannak számlálva, Bélsacar megméretett és könnyünek találtatott, hogy birodalmát össze fogják törni és a persáknak és médeknek adják. «Még ugyanazon éjjel ugymond a Dániel könyve (5. fej.), megöletett Bélsacar, a khaldeusok királya».Innen van, hogy M. a. m. intő szózat.
a gyülekezőhelytől a mozgósított hadseregig való menet tartamára ideiglenesen ezredkötelékbe egyesített csapatok, melyek a különböző ezredek legénységi fogyatékának pótlására szolgálnak. Igy nevezték 1870-71. Franciaországban az ezredek 4-ik zászlóaljából összeállított ezredeket, menetzászlóaljaknak pedig az önkéntesekből és nemzetőrökből formált csapatokat, amelyeknek rendeltetése volt hadra kelni.
(durée du trajet; time of the journey; Fahrzeit). A vonatok gyorsasága (l. Menetsebesség) szerint hosszabb-rövidebb idő alatt futják meg a vonatok az egyes állomásközöket. Ez időket M.-knek nevezzük. A M.-k megállapításakor számításba vesszük a vonal hosszát, emelkedési viszonyait és a lokomotiv munkabirását, valamint a megállás és indításra fordított időveszteséget. E két utóbbi tényezőt az átlagos M. (vonal hossza osztva a gyorsasággal és szorozva hatvannal) számításakor nem vesszük tekintetbe, értékük - mit a vonatok összeállítása, a kocsik neme, terhelése, fékezése stb. befolyásol - számos kisérlettel lett megállapítva. E rendesnek nevezhető M.-ket szigoruan meg kell tartani, hogy azonban a kezelés avagy más okokból származó kisebb késések kiegyenlíthetők legyenek, az egyes szakaszokra rövidebb M.-ket is számítanak ki. E kettő között a különbség annál kisebb, mennél nagyobb sebességgel közlekedik valamely vonatnem, ezért személyvonatoknál alig 3-5%, tehervonatoknál azonban husz százalékra is fölemelkedik. A menetrend-könyvecskékben minden vonatnak menetrendje külön táblázatban van kitüntetve mindkét M. felsorolásával.