Hogy a vonatoknak rendszeres, de főként veszély nélkül való menesztése biztosítva legyen, a vonatokat megszámozzák, még pedig könnyebb tájékozás végett a M. szerint, mely kétféle: a vonat a pálya kezdőpontja felé halad avagy megfordítva; az előbbi irányba haladó valamennyi vonat páratlan, az utóbbi irányban haladók pedig páros számmal jelöltetnek. Hazánkban minden vonalra nézve Budapestet vesszük kezdőpontnak s ez irány szerint állapítjuk meg a vonatok M.-át. Igy például a Nagyváradról Budapestre menő gyorsvonat száma 501; a Fiuméból Budapest felé haladó gyorsvonaté 1001; a Bécsből Budapest felé indított gyorsvonaté 1, illetve ha a Duna balpartján levő vonalon halad 101. Mind e vonalakon a Budapesttel ellentétes irányba indított gyorsvonatok száma 502, 1002, 2, illetve 102. A fentebbi példából látható, hogy a számozás még a különböző vonalok szerint is (egyesek, századok, ezresek stb.) csoportosíttatik. Ezenkivül nálunk szokásban van a gyors- és személyvonatokat 1-től 10-ig jelölni (6, 106, 506, 1006 stb.), a vegyes vonatokat 10-20 számokkal stb. Végül fontos még az, hogy az egyöntetüségért a harangjelzések szintén a M. szerint a pálya kezdőpontja felé páratlan számu, a végpont felé pedig páros számu ütésekkel csoportosíttatnak, p. a Budapest felé menő vonatnak indulását háromszor ismételt három ütés jelzi, visszafelé háromszor ismételt két harangütés.
(billet, ticket, railway ticket). A vasút és az utazó közötti szállítási szerződés (fuvarlevél) a M. megváltása, illetve átvételével köttetik meg. A M.-ek hajdan a postakocsikon való utazáskor használtakhoz hasonlítottak. Angliában Milton állomás főnöke, Edmontson Tamás 1840 körül használt először saját állomása részére kéregjegyeket, egybeállítván a kéregjegyeknek most általánosan használt számozási és ellenőrzési rendszerét is az ezekhez szükséges szekrénnyel és sajtókkal. A kéregjegy nagysága körülbelül 30/61 mm. Számozásuk minden viszonylatban 0001-től 10 000-ig halad; szinük más-más a használandó kocsiosztály szerint; ezenkivül kereszt- és ferde sávokkal különböztetik meg a vonatnemeket. A rányomtatott szöveg igen eltérő. A jegyváltáskor a composteurrel száraz nyomatként a kelet és nap szaka is rányomatik. 1896 márc. 1-től a keményebb papirból készült jegybe betolható egy hirdetési jegyzék.
vasutakon minden egyes vonat közlekedéséről rendes M.-et vezetnek, melybe bejegyeztetik a személyzet, az egyes állomásokra való érkezési és indulási idő, hőmérséklet, a menetet akadályozó körülmények, utasok száma st. E M.-eket okmányként, szigoru pontossággal kell vezetni és a központban tényleg minden egyes tételét felülvizsgálják és megbirálják.
A vasúti M.-ek szerkesztésekor számos tényezőt kell mérlegelnünk. A személyvonatok a távolsági és a szomszédos forgalom igényeinek megfelelően két fő csoportra osztandók. Előbbiek menetük gyorsítása végett csak a fontosabb pontokon tartózkodhatnak és ott is csak annyi időre, mig a gépkezelés, utasok fel- és le- vagy átszállása föltétlenül megkivánja. Ellenben utóbbiak minden megállóhelyen vesztegelnek s az utasokat a távolsági forgalom részére összegyüjtik avagy a vidék gócpontjaiba szállítják. A teherforgalom számára szintén más-más elvek szerint szerkesztjük ama vonatoknak M.-ét, melyek átmenő árut (élőt, gyümölcsöt stb.) szállítanak, valamint azokét, melyek vonalainak mentén a kezelést végzik. Végre a vonatok harmadik fő csoportját a katonavonatok teszik. A pálya emelkedési, kereskedelmi és több más helyi és műszaki viszonyai szintén mértékadó tényezők. A M.-ek külön-külön szerkesztetnek a személyzet és a nagyközönség részére. Az előbbieket vonalszakaszonként kis könyvecskékbe foglalják. Minden vonatra nézve megállapíttatik száma, rangja, terhelése, rendes és legrövidebb menetideje (l. o.) stb. Továbbá grafikonokba (l. o.) foglaljuk a könnyebb áttekintés céljából. A M.-eket az egyes vasútigazgatóságok a külföldi vasutakkal egyetértőleg állapítják meg, de jóváhagyásuk a miniszter hatásköréhez tartozik.
l. Menestrels.
A vonatok közlekedésének gyorsaságát befolyásolja: a pálya állapota, a lokomotiv futóképessége, a használt járóművek szerkezete, a használatban levő fékrendszer, a vonatok hossza. Mindezeket számításba véve állapítjuk meg a vonatok M.-ét. A vonatok M.-ét az óránkint befutott kilométerekkel jelöljük meg, s ez nálunk általában nem haladja meg a személyvonatoknál a 75, tehervonatoknál a 40 kilométert. Természetesen ezek az átlagsebességek: a befutott út hossza osztva az idővel; tényleg azonban tekintettel arra, hogy az indítás és megállás mindig 1-3 perc időt vesz igénybe, a nyilt vonalon a vonatok az átlagosnál nagyobb sebességgel haladnak, mit az is befolyásol, hogy a váltókon át p. 50 km.-nél nagyobb gyorsasággal nem szabad haladni; lassító jelek közelében a gyorsaságot mérsékelni kell stb. A vonatok gyorsaságát évről évre fokozzák. Angliában több vonalon közlekednek vonatok 80 km. átlagos sebességgel, ezek a nyilt vonal nagy részén 100, sőt 110 km. gyorsasággal haladnak, de a vonatok rövid, kis vonatok, sőt Amerikában 1895 szept. 11. egy négy kocsiból álló 256 tonna nehéz vonat 218 utassal New-York-Buffalo között 412 perc alatt, vagyis 102,3 km. átlagos gyorsasággal tette meg a 702,8 km. hosszaságu utat. A legnagyobb gyorsaság 130 km. volt. A 17,5‰ emelkedéseken előfogatu mozdony segédkezett. A vonat kétszer állott meg és 28-szor lassította menetét.
város Girgenti olasz tartományban, 17 km.-nyire Sciaccától, kis parti folyó mellett, (1881) 10 060 lak., déligyümölcstermesztéssel, közelében antik kőbányával.
kisközség Győr vármegye sokoróaljai j.-ban, (1891) 884 magyar lakossal; vasúti megálló, postahivatal és postatakarékpénztár. A M.-i síkon volt 1044 jul. 5. az a nagy csata, melyben Aba Sámuel király Henrik német császártól teljes vereséget szenvedett és menekülni volt kénytelen. 1704. a labancok pusztították el.
v. Menecius, l. Khinai nyelv és irodalom (X. köt. 514. old. 2. hasáb).
1. Antal, német államtudományi és jogi iró, szül. Maniowban (Galicia) 1841 nov. 12. Az oszrák perrendtartásnak 1874 óta rendkivüli, 1877 óta pedig rendes tanára a bécsi egyetemen. Főbb művei: Das Recht auf den vollen Arbeitsertrag in geschichtlicher Darstellung (Stuttgart 1886); Das bürgerliche Recht und die besitzlosen Volksklassen (Tübingen 1890); Über die socialen aufgaben der Rechtswissenschaft (Bécs 1895). Ez a szocialisztikus irányu rektori beszéd nagy feltünést keltett.
2. M. Károly, osztrák közgazdasági iró s az u. n. osztrák nemzetgazdasági iskola feje, szül. Neusandecben (Galicia) 1840 febr. 23. 1873 óta a közgazdaságtan tanára a bécsi egyetemen. 1876. Rudolf trónörökösnek előadta a közgazdaságtant és statisztikát s őt külföldi tanulmányútjaira is elkisérte. Gazdaságtörténeti és módszertani dolgozatai nagy feltünést keltettek. Művei: Grundsätze der Volkswirtschaftslehre. Allgemeiner Theil (Bécs 1871); Untersuchungen über die Methode der Socialwissenschaften und der politischen Ökonomie insbesondere (Lipcse 1883); Die Irrthümer des Historismus in der deutschen Nationalökonomie (Bécs 1884); Beiträge zur Währungsfrage in Österreich-Ungarn (Jena 1892); Der Übergang zur Goldwährung (Bécs 1892); Die Valuta-Regulierung in Österr.-Ungarn (1892).
3. M. Miksa, osztrák politikus, szül. Neusandecben (Galicia) 1838 szept. 10. A bécsi egyetemen jogot tanult, 1864. doktori diplomát kapott s 1871. ügyvéd lett Bécsben, hol a német egyesületet alapította. 1870 óta a sziléziai tartománygyülés, 1871 óta az osztrák parlament tagja s mindig a német nemzeti pártot támogatta. Művei: Die Wahlreform in Österreich (Bécs 1873); Der böhmische Ausgleich (Stuttgart 1891); Die Reform der directen Steuern in Österreich (Bécs 1895):