Mennydörgőfű

(növ.), a Sempervivum tectorum L. vagyis a háztető kövi rózsája. A néphit szerint mintegy népies villámhárító, a házat a mennykőcsapástól védelmezi; l. Fülfű.

Mennyei harmat

(növ.) l. Mannakása.

Mennyei rózsa

vagy égi rózsa (növ.), a Lychnis vagy Agrostemma coeli rosa L. (Viscaria oculata Lindl.), tulajdonképen konkolyfaj. Egészben kopasz, levele szálas-lándsás; virága csinos és különféle szinü, azért kedvelt kerti virág, Lippay szerint M. a Lychnis Coronaria; l. Konkoly.

Mennyey

József, pedagogus, szül. Kisdovorányban (Nyitra) 1823 febr. 9., megh. Szombathelyen 1889 máj. 1. Az elemi iskolai tanulmányokat Érsekújváron, a középiskolát s a teologiai s bölcseleti tanfolyamokat mint piarista Nyitrán elvégezvén, 1848 aug. 9. kinevezték az érsekújvári kat. képezdébe tanárnak. 1860-69-ig mint igazgató működött Kalocsán. 1869. árva-turócvármegyei tanfelügyelő lett s ebben az állásában működött 1879-ig, mikor az 1876. XXVIII. t.-c. folytán szükségessé vált rendezés folytán Árva-Liptó vármegyébe helyezték át. Innen hasonló minőségben Vas vármegyébe ment s itt volt 1888-ig, mikor aztán nyugalomba lépett. Tagja volt az 1868. összehivott tankönyv- s taneszköz készíttető állami bizottságnak is. Főbb művei: Életintelmek (Ketteler Vilmos után, Pest 1863); Általános tanítás- és tanodai neveléstan (Hermann J. után, u. o. 1866); Nevelés- és tanítástan (Kalocsa 1866, 3 köt.).

Mennyezet

általában minden épülethelyiség lefedésének alsó (belső) felülete, szorosabb értelemben véve vizszintes síku lefedés alsó lapja. Architekturával, festéssel v. mindkettővel szokták díszíteni. Újabban különösen az angolok fejtenek ki nagy díszt a M.-ek díszítésében. Hiresek és örökszépek a velencei M.-díszítések, különösen a doge-palota M.-ei, amelyeket fából faragott, aranyozott gyümölcsfüzérek és pompás M.-festmények tesznek nevezetesekké. Az olasz renaissance szabad fa- és stukko-M.-díszítményeivel szemben a középkori, különösen a francia M.-dísz a M. gerenda-szerkezetének szigorubb formákkal, festéssel, faragással való díszítéséből áll. L. Födém és Kaszetta.

Mennyileges elemzés

l. Kémiai analizisz.

Mennyiség

«a tárgyak minden - valóságos vagy csak lehetséges - tulajdonsága, mely bizonyos megállapítások után (mérték-egység stb.) számok segítségével leirható». (V. ö. König, Analizis I., 1. old.) Az itt szóban levő tulajdonságok oly általános fogalmak, amelyeknek alárendelt fogalmait bizonyos megállapítások után számok segítségével meg tudjuk egymástól különböztetni, ugy hogy e tulajdonságok leirása tényleg abban áll, hogy számok segítségével jelöljük ki, vajjon valamely adott tárgynak melyik, az illető tulajdonságban, mint általános fogalomban, benne foglalt alárendelt fogalom felel meg. Hogy e dolgokat egy példával felvilágosítsuk, felhozzuk az egyenes vonaldarab husszuságát. Ez mint általános fogalom magában foglalja, mint alárendelt fogalmakat, az egyes egyenes vonalu közök hosszuságait, melyek a közök mérésére vonatkozó geomatriai megállapítások után számok segítségével különböztethetők meg egymástól. Igy tehát az egyenes vonalu köz hosszusága M. Más példák a M.-re az időtartam, a súly, a sebesség stb. Ama számok, melyek valamely M. jellemzésére szolgálnak, a M. mérőszámai.

Mennyiségtan

l. Matematika.

Mennyiségtani földrajz

l. Földrajz.

Mennykő

A német és szláv néphittel egyezően a magyar nép babonás vélekedése is M.-nek, vagyis a lecsapó villámmal együtt az égből aláhulló tüzes lövegek kihült magvainak tartja a belemnitek (l. o.) megkövesült maradványait, valamint a kőkorszakból kőbaltákat, nyílhegyeket és az ilyenek lepattogtatása után hátramaradt kőmagvakat. Minthogy ilyenek olykor csakugyan villámsujtotta fák tövében is akadnak, e véletlen találkozás csak megerősíti a népet vélekedésében, mely a zivatarról alkotott mitologiai felfogással (l. Égi háboru és Isten nyila) teljesen megegyezik, sőt annak egyik folyománya. A M.-höz még többféle babonás hit és kuruzslás is fűződik. A származásukról való vélekedés közvetetlen eredménye az, hogy a villámcsapás elleni talizmánként őrzik őket némely helyütt. Már valamivel távolabb eső a többi között pedig az a másik babona, amely szerint nehéz szülés esetén a vajudó asszonynak segítséget nyujtanak. A tejgazdaság körébe tartozó babonák sorában is van szerepük.


Kezdőlap

˙