Saverio, olasz zeneszerző, szül. Nápolyban 1797 jun. 26., megh. u. o. 1870 dec. 17. Zingarelli tanítványa; mintegy 60 operája közül az elsőt Violenza e costanza (Hirtelen és állandó indulat) 1820. irta; leghiresebbjei: Elisa e Claudio (1821); Il giuramento (1837, magyarban: Az eskü, vagy Syracusa zsarnoka, 1839). Operáival beutazta Madridtól, Páristól, Bécstől kezdve Olaszország nagyobb városait is. Novarában 1833 óta székesegyházi karnagy volt, félszemére megvakult; 1840. a nápolyi zeneiskola igazgatója lett és vakon tovább komponálva, tollba mondtaműveit. Mintegy 20 miséje, Garibaldi-himnusza, Bellini-, Rossini-, Donizetti-gyászzenéje, sok dala stb. maradt.
(eredetileg Kremer) Gerhard, a XVI. sz. hirneves kartografusa, szül. Rupelmondeban (Flandria) 1512 márc. 5., megh. Duisburgban 1594 dec. 2. A rézmetszést tanulmányozta, később a jülichi herceg kozmográfusa lett. Fő műve az általa tervezett és rézbe metszett atlasza: Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura (Duisburg 1595). E térképgyüjtemény lemezei - amelyből egyes lapok (mint Európa 1572. és Franciaország 1585.) már előbb is megjelentek - M. halála után Amsterdamba kerültek Hondius Joducus (szül. Wackeneben 1543., megh. 1611 febr. 16.) hollandi rézmetszőhöz, akitől azokat fia, Hondius Hendrik (szintén ügyes rézmetsző) örökölte. E két rézmetsző javításokat aligha eszközölt M. térképein, melyek azonban nagyon elterjedtek, miután számos kiadásban jelentek meg. Magyarország térképét a 282-283. lap közé ékelve Lazins Farkas fölvételei alapján közölte s összesen 38 vmegyét, 11 erdőt, 9 tavat, 6 hegyet, 66 folyót, 56 várat és 189 várost ábrázol rajta. A sárospataki iskolában Comenius kivánságához képest, még a XVII. század közepén is ezeket a térképeket használták. Egyéb művei: Tabulae geographicae ad montum Ptolemaei restitutae (1578) és Atlas minor. M. emlékszobrát Duisburgban 1878 szeptember 2. leplezték le.
a földről v. annak egy részéről oly módon készült kép, melyet akkor nyerünk, ha a föld felszinét a föld középpontjából, a földdel az egyenlítő mentén érintkezésben levő henger felületére vetítjük s ezt a hengert egy síkra kiterítjük. L. Térképek.
az a szerkezet, melyről a folyók vagy állóvizek vizállásainak magasságát leolvashatjuk. Rendesen egy cm.-ekre beosztott lécből áll, mely valami szilárd állványhoz van erősítve, hogy helyéből el ne mozdulhasson. A M. 0 pontja rendesen a legkisebb viz szinében van s a számozás alulról felfelé megy, de néha, p. Németországban némely helyen a 0 pont a legmagasabb árviz szinében van s innen megy a számozás lefelé. A léc maga öntött vasból szokott lenni kidomborodó v. bemélyedő beosztással és számozással, zománcfestéssel bevonva. A M.-k szolgáltatják a legfontosabb adatokat a folyók vizjárásának természetére nézve. L. még Folyó.
county Kalifornia É.-amerikai államban, 4352 km2 területtel, 6000 lak., M. székhellyel.
6798 m. magas hegycsúcs az Andokban, a D. sz. 32° alatt Argentina és Chile határán.
város San-Luis argentinai tartományban, fontos vasúti gócpont, kb. 9500 lak.
a régi római kalendáriumban Numa Pompiliustól beiktatott hónap, mely kezdetben 2 évenkint 22-23 nappal február 23-ika után következett és mely a mai szökő napunknak is alapja; l. Naptár.
több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Illinoisban (1424 km2 ter., 20 505 lak., Aledo székh.), Kentuckyben (720 km2 ter., 14 790 lak., Harrodsburg székh.), Misszuriban (1372 km2 ter., 15 765 lak., Princeton székh.), New-Jerseyben (673 km2 ter., 63 450 lak., Trenton székh.), Ohióban (1492 km2 ter., 23 780 lak., Celina székh.), Pennsylvaniában (1616 km2 ter., 68 750 lak., M. székh.) és Ny.-Virginiában (1398 km2 ter., 7890 lak., Princeton székh.).
(franc., ejtsd: merszi) a. m. köszönet, köszönöm.