egyike a legrégibb mérnöki műszereknek. Már a rómaiak használták telekfelvételre mensula praetoriana néven s ez a neve a legújabb korig meg is volt. Most használt alakjában három szilárd lábra erősített rajztáblából áll. A táblát csavarokkal vizszintessé lehet tenni, függélyes tengely körül a tájékozás végett körül lehet forgatni és pedig tisztán kézzel is nagyjából és paránycsavarral finomabb beállításnál. Az asztaltáblára papirost ragasztunk s a felvételt azonnal a mezőn erre rárajzoljuk. Felszereléséhez tartoznak: egy függő az asztalon felrajzolt pontnak a mezőn kitűzött fölé való állítására, egy talpas libella a tábla vizszintessé tételére és egy dipotra, vagy újabban távcsöves vonalzó irányzásra és esetleg távolságmérésre is (l. Tachimeter).
(ném. Vermessungsdeck, ol. coperta di strazzatura; ang. tonnage deck), a hajókon ama fedélzet, amelynek felületnagysága a hajómérésv. köbözésnél számításba vétetik. Oly hajóknál, melyeknek háromnál kevesebb fedélzete van, a legfelső fedélzet, három v. több fedélzettel biró hajóknál, alulról felfelé számítva, második fedélzet a M. A hajómérés eszközlésénél a M. alatt fekvő hajóűr, nem számítva a válaszfalakat, mint egy rész méretik,mig a M. felett levő, egymástól deszkafalak vagy fedélzetpalánkok által elválasztott hajórészek és felépítmények űrtartalma külön-külön határoztatik meg. L. Hajómérés.
(curveometer), l. Görbemérő.
az elektrotechnikában l. Galvanometer, Elektrodinamometer, elektrometer, Villamos óra. A geodeziai M. külön címeik alatt vannak leírva.
4-5 mm. vastag vasdrótból, 20-25 cm. hosszu szemekből készült lánc, melynek hossza a régi mérték szerint rendesen 10 öl, újabban 20 méter. Ma már teljesen kiszorítja a láncot a sokkal kényelmesebb és pontosabb acélszalag.
Kisebb, önálló háromszögeléseknél, asztalfelvételeknél mindig kell egy alaphosszat (bázis) olyan pontossággal megmérni, melynek elérésére a lánc vagy a mérőszalag nem elegendő. Ekkor használjuka jó szivós, olajfestékkel többszörösen bemázolt, fából készült M.-eket. A léc két vége vagy lapos, vagy egy kissé letompított derékszögü élben végződik, melyre acél vagy bronz sisak van erősítve, olyan módon, hogy ha a M. egyik végén az él vizszintesen van, akkor a másikon függélyesen áll azért, mert mindig legalább két léccel mérünk s igy a léceket egymás végéhez pontosan lehet illeszteni (l. az ábrát). A léceket az iránynak könnyebb betartása végett sokszor a megmérendő vonal mentén feszesen kihúzott kötél mellett fektetjük le.
[ÁBRA] Mérőléc.
Két egyenes egymásra M., ha egymással 90°-u szöget képez. Egy egyenes M. valamely síkra, ha a síknak mindazon egyeneseivel, melyek az adott egyenesnek és a síknak metszéspontján keresztül mennek, 90°-u szöget zár be. Két sík egymásra M., ha mindegyikben lehet legalább egy oly egyenest húzni, mely a másik síkra M.
a. m. 1. függő ón (l. o.), 2. mélységmérő (l. o.).
(ném. és ang. Log; ol. barchetta), a hajók menetsebességének meghatározására szolgáló készülék. Ez a Lock nevü angoltól 1660. feltalált és még a jelenkorban is változatlan alakban használt műszer egy 230 m. hosszu vékony zsinegből áll, mely egy üres forgatható fahengerre (1. ábra) van tekerve.
[ÁBRA] 1. ábra.
A zsineg egyik végén különben egy oldallal körívalaku háromszögletü deszkácska van, melynek köroldala ólommal bélelt, hogy a deszkácska a vizbe vetve, a viz felszinére függélyes állásban ússzon. A mérésnél az orsó deszkácskáját hajó hátsó részétől a vizbe dobják, mire az a vizben a 2. ábrán látható állást foglalja el és a viznek nyomása által csaknem egy helyben tartatik.
[ÁBRA] 2. ábra.
A hajó ez alatt menetét folytatván, az orsózsineg a hengerről legombolyodik s azon pillanatban, midőn a hajó hosszának megfelelő hosszaságu zsineg (előfutó) már kifutott, kezdődik tulajdonképen a mérés. E célra egy 15 vagy 30 másodpercig ömlő homokóra szolgál, mely a kellő pillanatban (midőn az előfutó része a zsinegnek már kint van, azaz egy a zsinegbe szövött szines szövetdarab láthatóvá lesz) megfordíttatván, az orsózsineget addig hagyják kifutni (legombolyítani), mig a homokórában levő homok a telt tölcsérből az üresbe át nem ömlött.
[ÁBRA] 3. ábra.
Az orsózsineg megfelelő távolságokra kis csombokok (csomók) v. spárgafonalak által jelezve lévén,a hajó tehát annyi tengeri mérföldet halad óránként, ahány a zsinegen jelzett csomó v. fonal kifutott, miután a csomók távolságai egymástól egy tengeri mérföldhöz ugy viszonylanak, mint 15 vagy 30 másodperc egy órához, illetve 60 perchez. Rendes körülmények között a M.-t mindenfél órában kivetik. 24 óra lefolyása alatt megfutott távolságnak megmérésére az u. n. patens-sebességmérő szolgál (3. ábra), mely műszer a vizbe vetve és a hajó után vonszolva, a meghaladott távolságot bármikor leolvasni engedi és sokkal pontosabb adatokkal szolgál, mint a közönséges M. E műszernek fő alkatrésze egy kis propeller, mely a hajónaka viz tükrén való tovasiklása folytán forgásba jön s a forgás gyorsaságát a hajó sebességéhez mérten, ezzel bizonyos arányban eszközli. A kis forgó propeller egy óraműhöz hasonló szerkezetet hoz működésbe, melynek három számlapján a hajó által megfutott tengeri mérföldek száma könnyen leolvasható. Sokféle patens-sebességmérő létezik, melyek közül a Massey-féle a legelterjedtebb.
erős olajozott vászonból vagy acélból készült hosszmérő eszköz. A vászonszalag tekintve romlandóságát és nyulékonyságát, csakis közelítő mérésre és nem a szabadban használható. Mezei munkára egyedül csak a pontosabb és szilárdabb acélszalag használható, melyen a métereket és decimétereket kis lyukakonátillesztett és összelapított fejü sárgaréz szögecskék jelzik. Zsebszalagokon a centiméterek is meg vannak jelölve maratással.