Barferus (l. o.) külső kikötője a Kaspi-tó mellett.
(lengyelül: Miedzyrzecs), város Szjedlec orosz-lengyel kormányzóságban a Krzna és vasút mellett, (1892) 12 119 lak., sárgarézöntéssel, bőrgyártással és malmokkal.
II. Boleszló lengyel király fia, szül. 1072. Atyjával 1079. Magyarországba menekült és Szt. László, ki bujdosásában sokat köszönhetett boleszlónak, rokonait szivesen fogadta. Boleszló 1084. elhunyván, Szt. László mint saját fiát neveltette s főbbjeivel együtt nagyon szerette a szelid jellemü gyermeket. Fölserdülvén, a fiut nagybátyja, Vladiszlav hazavitette; ott azonban már 1087. megmérgezték azok, kik féltek, hogy atyja haláláért boszut áll.
Ferenc (mások szerint Frigyes Antal), az u. n. állati mágnesesség (mesmerismus) tanának megalapítója, szül. Ignanzban, a Bodeni-tó mellett 1733 máj. 23. megh. Meersburgban 1815 márc. 5. A dillingeni papnöveldébe járt, aztán Ingolstadtban teologiát és természettudományokat hallgatott, majd Bécsbe ment, hol 1766. promoveáltatta magát De influxu planetarum in corpus humanum c. értekezésével. 1771 óta Hell atyával együtt a mágneskő gyógyító hatását tanulmányozta és arra a föltevésre jutott, hogy az emberben is van ahhoz hasonló erő, melyt állati mágnesességnek nevezett. E fölfedezését Schreiben an einen auswrtigen Arzt über den Magnetismus (Bécs 1775) c. könyvében tette közzé. 1788. Párisba ment, hol a mágnesességet csakhamar divatba hozta. Két hive, Deslon és Bergasse, aláirást nyitott, hogy megvegyék M. gyógykezelésének titkát, de ő, bár nagy összeg gyült egybe (340 000 livre), azt mégis megtagadta; több előkelő betege meghalván, vizsgálatot indítottak ellene, s két bizottság is helytelenítette M. gyógyítási módját. Ekkor minden tekintélyét elvesztette s előbb Angliába, majd Németországba vonult vissza. L. Mágneses kúra.
(gör.-lat.) a. m. a gyümölcs húsa v. a középső puhább rétege, l. Gyümölcs.
(ejtsd: mezokko), Valle vagy Mesolcina, 36 km. hosszu és 1 km.-nél sehol sem szélesebb völgye a Moesanak Graubünben svájci kantonban, a St. Bernardin és Tessin kanton határa közt. Jobbról a Rheinwaldgebirge 2-3000 m. magas ága, balról pedig a Pizzo della Lumbreda (2977 m.) és a Pizzo Tembo (3276 m.) egyik ága fogja körül. Legjelentősebb helységei: San Bernardino, vastartalmu ásványvizforrással; Cremeo v.M. (1686 lak.), a graubündeniek által 1526. feldúlt M. erősség romjaival, Grono és Roveredo (1065 lak.).
l. Embrio.
l. Mesocco.
l. Misszolungi.
l. Levélbél.