Mesterlapu

(növ.), l. Imperatoria.

Mesterlegény

a. m. iparossegéd (l. o.).

Mesterség

az iparos foglalkozásának elnevezése, mint p. asztalos-, lakatos- stb. mesterség. Rendesen csak az illető iparág megnevezésével fejeztetik ez ki, vagyis asztalos, lakatos stb.

Mesterséges ásványok

Az ásványok keletkezési, képződési viszonyait és körülményeit sokáig csakis egyes észleletek, hiányos megfigyelések alapján, sőt spekulativ úton is felállított hipotezisek világították meg. Természetes, hogy ezekkel nem lehetett beérni; biztosabb, határozottabb támaszra, alapra volt szükség, hogy az ásványok képződését magyarázhassák. A kisérletet vették igénybe s a legkülönfélébb módokon igyekeztek az ásványokat az őket alkotó anyagokból mesterségesen előállítani és e közben az összes körülményt pontosan megfigyelni. Amaz ásványok, amelyeket az őket alkotó anyagokból a laboratoriumban állítanak elő: M. Minthogy az ásványt rendszerint szintétikus úton állítják elő, az egész eljárásnak ásvány-szintézis a tudományos neve. A M. előállításának, az ásvány-szintézisnek van gyakorlati haszna is, mert módot nyújt a gyakorlati életben nagy értékü ásványoknak, nevezetesen pedig drágaköveknek mesterséges előállítására. Részben már siker is van, amennyiben elég szép és nagy rubinokat állítanak elő (l. Drágakövek), valamint zafirt is, nem szólva az olyanokról (p. gyémánt), melyeknek mesterséges előállítása sikerült ugyan, de vagy nemelegendő nagyságban, vagy pedig roppant drágán. Berthier állította elő 1823. szintétikus úton az első M.-t (augitot), később azután az ötvenes években különösen Ebelman foglalkozott behatóan ásvány-szintézissel. Azóta az ásvány-szintézis egyre hódított és ma már aránylag kevés ama jól ismert ásványok száma, melyeket az olvasztó tégely ne produkált volna, v. amelyeket más úton-módon elő nem állítottak volna. V. ö. Fouque és M. Lévy, Synthese des minéraux et des roches (Páris 1881); Bourgeois, Reproduction artificielle des minéraux (u. o. 1884).

Mesterséges bor

l. Borhamisítás és Műbor.

Mesterséges dobhártya

Ámbár a dobhártya a halláshoz nem okvetlenül szükséges - lévén az első sorban védőhártya -, mégis egyes dobhártyahiánynál a hallásképességneknemcsakmennyisége, de minősége is megváltozhatik, amely fogyatkozást a dobhártya nyilásának befedésével javítani sikerült némelykor. E fedésre a legkülönfélébb anyagokat próbálták ki változó eredménnyel. Igy vékony, lágy gummihártyát, celloidinréteget, papirost stb. használtak már e célra. A M. csak ugy és addig maradhat a fülben, amig a fül azt megtűri, mert a fül nagy érzékenységénél fogva a M., mint idegen test következtében, könnyen meggyuladhat.

Mesterséges fa

Igy nevezik azokat a keverékeket,melyeknek főbb alkotórésze a finomabb por vagy forgácsalaku fa, keverve más pótlékkal és valamely kötőanyaggal. Készítenek ezekből az anyagokból a butoriparban, az építészetben és egyebütt díszítésre szolgáló olcsó faragványutánzatokat; azonkivül mindenféle apró díszműtárgyat is.

Mesterséges fajta

az olyan, mely tenyésztés által keletkezett, ellenben természetes fajta az, mely főleg az éghajlatnak és a fajta hazájának természetes viszonyai következtében létesült. M.-k p. az angol telivér ló, a sorthorn marha, az angol húsjuhok és az angol sertések; ellenben természetes fajták az arab ló, magyar marha, rackajuh, bakonyi sertés stb.

Mesterséges fogak

l. Fogak.

Mesterséges földrengések

l. Földrengés.


Kezdőlap

˙