l. Húsmérési jog.
l. Breccia-márvány.
l. Mecset.
az a művelet, melynek célja a mészkövet égetett mésszé alakítani. A M.-hez külön e célra szerkesztett mészégető kemencéket használnak; ezen kemencék berendezése különböző. A legegyszerübbek az időszakiak, t. i. oly kemencék, melyek nincsenek folytonos működésben, hanem a M. után ki kell hűlni hagyni a kemencét, belőle az égetett meszet kiszedni és újból mészkővel megtölteni. A folytonos M.-re berendezett kemencék előnye éppen az, hogy bennük a M. szakadatlanul folyik, minek megfelelően a tüzelőanyag is jobban kihasználható. Tüzelőanyagul rendesen fát, esetleg kőszenet, barnaszenet is használnak.
v. meszeny, a kalcium elemnek rossz magyar neve.
a Biharhegység Sebes-Körös és Szamos közti részének egyik tagja, mely Szilágy vmegyének K-i részében az Egregy völgyével párhuzamosan DNy-ról ÉK-re csap. A hegységet a Rézhegységtől a Plopis-hágó választja el; főtömege 3-400 m.-nyire emelkedik a fővölgyek talpa fölé, közepes magassága átlag 700 m.; legmagasabb csúcsai a Perjei-Magura (988 m.) és a Terbete (868 m.). többnyire sűrü erdők borítják; nagyobb völgyei nincsenek, de Zilah és Magyar-Egregy közt mélyebb hágó rovátkolja, melyen át az országút is halad. A hegység hossza 40 km.
v. elmeszesedés (petrificatio v. incrustatio), oly folyamat, midőn a vér által odavezetett tápanyagból valamely állati szövetben kevés magnéziasókkal kevert szénsavas vagy foszforsavas mészsók rakódnak le. A csontok képződésénél és növekedésénél, vagy a tüskebőrüek és kagylók meszes héjainál, a rákok bőrvázának képződésénél a folyamat normális, fiziologikus. Igen kiterjedten fordul elő az elmeszesedés kóros viszonyok között, p. elhalt szöveteken (sajtos, skrofulás nyirokmirigyek, elhalt élősdiek stb.), vagy rosszul táplált, elfajult szöveteken (p. elzsírosodott verőerek, daganatok stb.). Ha a csontváz kiterjedten reszorpciót szenved, p. rosszindulatu csontdaganatoknál, ugy a mészsókkal tultelített nedvek által még teljes működésben levő szervek is, p. a gyomor nyálkahártyája, a tüdők, a vesék kiterjedten meszesedhetnek el (u. n. mész-metastasis, Virchow). Az elmeszesedéstől jól megkülönböztetendők a konkréciók, a kövek képződése. M. a botanikában, l. Elmeszesedés; az ásványtanban, l. Bekérgezés.
l. Meszes.
Demeter, váradi püspök.Atyja Benedek volt a Hermann-nemzetségből. Származásuk helye a mai zemplénvármegyei Long község helyén állott Meszes falu. 1324. budai éneklő kanonok, 1331. a váradi egyházmegyébenaltizedszedő volt (subcollector). Már 1341-ben Károly király kiemeli nagy tudományát, tehetségeit, mikért Ősi (Teleki) birtokot adta neki, udvari káplánjává tette s Váradon kanonoksághoz juttatta. Nagy Lajos király megbizásából Olaszországban s Avignonban járt András nápolyi herceg ügyében. Innen visszatérve, ó-budai prépost lett. Bazaráb Mihály fia, Sándor az ő közvetítésével tért hűségre. Zágrábi kanonoksága után végre Várad püspöki székén állapodott meg 1345. A Báthory püspök által megkezdett székesegyház építését M. fejezte be, belső felszerelését ő hajtotta végre. Püspöksége 25 éves fordulóján Márton és György kolozsvári szobrászokkal, a prágai Szt. György-szobor alkotóival, a székesegyház bejáratához Szt. István, Imre és László ércszobrát ő készíttette. Két év mulva, 1372 dec. 7. halt meg s a székesegyházban védőszentje tiszteletére emelt kápolnájába temették.
a benedekrendieké volt a váradi egyházmegyében. Álmos vezértől, II. Béla atyjától alapíttatott s kiváltságait megerősítette II. Géza is 1152. III. István 1165. atyja és saját lelkének üdvére szintén tett itt misealapítványt. 1248. az apátság mármint hiteles hely működött. Az oklevelek 1281. említik utoljára. Címét a király most is adományozza.