(methan), metilhidrogén, mocsárgáz. Igen fontos szénhidrogén-vegyület, az u.n. paraffin-sorozat első tagja. A M. ez idő szerint a szén és hidrogénből álló vegyületek között a legegyszerübb, képlete CH4. A természetben igen el van terjedve, nagyobb mennyiségben egyes kőszénbányák üregeiben (80-96%) és a pennsylvaniai petroleumforrásokból kitóduló gázokban (60-90%) található. A persák szent tüze Bakuban nem egyéb mint a föld alől kitóduló, égő M. Csekély mennyiségben néhány ásványvizben (Herkulesfürdő), a gyomor gázaiban és a házi állatok kilehelt levegőjében is előfordul. A M. nagyon sokféle módon képződik, igy különösen a növények rothadásakor, ha az a levegő kizárása és viz jelenlétében történik. Az álló vizek és mocsarak fenekét ellepő iszap felzavarásakor feltóduló gáz jelentékeny mennyiségü M.-t tartalmaz. Képződik továbbá igen sok szerves anyag (fa, kőszén, stb.) száraz lepárlásakor, ezért a világító gáznak sohasem hiányzó alkatrésze. Szintetikus úton először Berthelot állította elő széndiszulfidgőz és kénhidrogéngáz elegyének izzó rézen való keresztül vezetése révén. Igen sokféle módon előállítható; rendesen ugy szokás, hogy vizmentesnátriumacetátot nátronmésszel keverve üveg retortában hevítenek.L. még Bányagáz.
l. Jászok.
l. Ónsavak.
(gör.), valamely teljesen kifejlett szövetnek átalakulása más szövetté ébrényi sejtdús stádium közvetítése nélkül.
(gör.), régi nyelvtani műszó, a. m. átalakulás, rendesen a szótő átalakulása, más tőből való ragozás.
vagy Metapontum, ókori görög város Lukánia keleti partján, a Tarentumi-öböl mellett. Romjai Terramare mellett találhatók.
(ejtsd: metasztazio) Péter Antal Domonkos Bonaventura (eredeti nevén Trapassi), olasz költő, szül. Rómában 1698 jan. 13., megh.Bécsben 1782 ápr. 12. Kiváló költői képességeivel már mint gyermek magára vonta a híres Gravina Vince jogtudós figyelmét, aki pártfogásába vette és neveltette M.-t (ő görögösítette nevét is) és halála után egész vagyonát reá hagyta. Ezt azonban M. hamar eltékozolta s 1720. Nápolyba ment, hol egy ügyvédnél dolgozott. Első operaszövege Gli orti esperidi nagy sikert aratott s a már ekkor híres énekesnő, Marianna Bulgarini arra buzdította, hogy számára több librettót írjon. Ekkor írta Didone abbandonatát, melyet Sardi megzenésített; a darabot 1724. páratlan tetszéssel adták Nápolyban s csakhamar egész olaszországban, sőt Bécsben is. E sikerei után VI. Károly császár Bécsbe hívta és udvari költővé nevezte ki M.-t, kit Mária Terézia is különösen kedvelt. Művei több mint 100 kiadást értek; legjobbak a párisi (12 köt. 1816-20); leveleit Carducci (Bologna 1883) és Antona-Traversi (Róma 1886) adta ki. Magyar fordításban is megjelentek: Alcides a válaszúton (ford. Berzeviczy Pál, Pest, 1793); M.-nak egynéhány játékdarabjai (ford. Döme K., Komárom 1802); Galatea (ford. Csokonai, Nagyvárad 1806); A pásztor király (ford. u. az, 1806); Ismét egy-két játék M.-ból (ford. Döme Károly, Pozsony 1815.). A bécsi Mihály-templomban (Luccardi mintázta 1855.) és Rómában (mintázta Gallori 1886.) szobrot állítottak M. emlékének.
mindazon szilikátok, melyek a metakovasavból (H2SiO3) származtathatók.
(gör.) a. m. áttétel; általában vébve valamely kórfolyamat vagy kórtermény helyzetváltozása, áthelyeződése más távolabb eső testtájékra v. szervbe; szorosabban valamely anyagnak a nyirok- v. vérpályák útján a test bizonyos helyéről annak más helyére való hurcoltatása és lerakódása. Az átvitt anyagok vagy szilárdak, v. oldott anyagok, melyek csak az átvitel helyén válnak ki oldataikból. L. Embolia.
l. Láb.