a légköri csapadékból (l. o.) keletkező viz.
(a görög metron s a francia metre szóból), jelenleg majdnem minden európai országban törvényesen elfogadott alapegysége a hosszmértékrendszernek. A M. törvényes hossza egyenlő azzal a hosszusággal, melyet a nemzetközi költségen Sevresben, Páris mellett fentartott nemzetközi intézetben (Bureau international des poids et mesures) őrzött iridium-platina rúdon két vonás jelöl meg. Ezt a M.-t nálunk a vele teljesen hasonló szerkezetü iridium-platina rúd képviseli, melyet az országos levéltárban mint törvényes prototipot őriznek. Ezen a rúdon ugyancsak két vonással megjelölt hosszuság értéke
1m - 1,m 3+8,m 646 T + 0,m 00100 T2
ahol m M.-t, m mikront, azaz egy ezredrész millimétert és T hőmérsékletet Celsius-fokokban jelent. L. még Fokmérés.
a megvilágítás erejének egysége a fotometriában az egységül használt fényforrástól függ és annak a megvilágításnak erejével egyenlő, melyet ama fényforrás az egy méternyi távolságban eredményez, ha a sugarak a megvilágított felületet merőlegesen találják. Mérőegységnekhasználtatik p. a müncheni sztearingyertya (52 mm.-nyi magas lánggal), v. a német paraffingyertya (55 mm. magas lánggal), v. az angol spermacetgyertya (44,5 mm. magas lánggal); a megvilágítás erejének egysége akkor M.-nak neveztetik. Miután a nevezett három fényforrás intenzitása nem egészen egyenlő, az általa elért megvilágítás ereje sem az, s igy annak egysége (a M.) sem lehet egyforma. A használt fényforrásoknak megfelelő egységei amegvilágítás erejének megközelítőleg ugy aránylanak, mint 100:96:94. L. még Fotometer és Fotometria.
a. m. kilogramm-méter (l. o.).
súlymérték = 100 kg.
a méterre (l. o.) mint hosszegységre alapított mértékrendszer, melyet Franciaországban az 1799. törvény alapján bevezettek. A tizes beosztásnak szigoru keresztülvitele miatt a legtökéletesebb mértékrendszer. Tudományos méréseknél a M. kizárólag alkalmazásban van. Anglia, Dánia, Oroszország és Montenegro kivételével egész Európában a gyakorlati élet számára is törvényesen bevezették. A M. általános elfogadását nagy mértékben elősegítette az 1875 máj. 20. Párisban kötött «nemzetközi méterkonvencio», melyhez 18 állam hozzájárult. Ennek alapján létesült Párisban a Bureau International des poids et mésures, melynek feladata a minta méter és a minta kilogramm elkészítse.
A méternek törvényesen megállapított jele m. A m. alacsonyabb egységei. 1/10 m. = deciméter (dm.); 1/100 m. = centiméter (cm.); 1/1000 m.= milliméter (mm.); 1/1000 mm. = mikron (m v. M). Magasabb egységei közül leghasználatosabb a kilométer (km.) = 1000 m. A terület egysége a négyzetméter (m2), azaz oly négyzet, melynek minden oldala = 1 m. Alacsonyabb egységek: négyzetdeciméter (dm2) = 1/100 m2; cm2 = 1/10000 m2; mm2 = 1/100000 m2. Magasabb egységek: ár (a) = 100 m2; hektár (ha.) = 10 000 m2; km2 = millió m2. A térfogat egysége a köbméter (m3) a megfelelő alacsonyabb és magasabb egységekkel: liter (l.) = 1/1000 m3; deciliter (dl.) = 1/10 l.; köbcentiméter (cm3) = 1/1000 l.; köbmilliméter (mm3) = 1/1000 cm3 stb.
A M. tömegegysége a kilogramm (kg.), a Párisban őrzött platina kocka tartalma, mely közel egyenlő 1 liter 4°C. hőmérsékletü desztillált viznek tömegével. A kg. ezredrészét gramm-nak (g.) nevezik. 10 g. = 1 dekagramm (dkg.); 100 g. = 1 hektogramm (hg.); 100 kg. = 1 métermázsa; 1000 kg. = 1 tonna; 1 decibramm (dg.) = 1/10 g.; 1 centigramm (cg.) = 1/100 g.; 1 milligramm (mg.) = 1/1000 g.
l. Méhsör.
l. Metán.
a levegőn száradása közben, valamint oxidáló anyagok, mint a ferriciankálium, a káliumpermangán nitritek, káli klorikum s mások befolyása alatt képződik az oxihemoglobinból. Az élő testben vérömlenyekben, cisztákban is találtatik. Szine barna, tűkben v. hasábokban jegecedik. Jellemző a M.-ra nézve a savanyu v. közömbös oldatainak szinképében C és D közt sötét elnyeléscsík. Alkalikus M.-oldatok szinképében két elnyeléscsíkot lehet látni.
l. Metodisták.