(ejtsd: mödon), község Seine-et-Oise francia départementban, 3 km.-nyire Sevrestől, a Szajna balpartján emelkedő dombos vidéken, vasút mellett, (1891) 8005 lak., pléhedénygyártással, csillagvizsgálóval és földdelejességi intézettel; nagy katonai léghajóállomással. Erdejében szép sétahelyek vannak, amelyeket a párisiak gyakran fölkeresnek. Kastélyát, amely az 1870. háboruban elpusztult, II. Henrik idejében Delorme építette a lotaiai herceg részére; benne lakott Louvois; ennek özvegyétől XIV. Lajos megvette a dauphin részére. A nagyobbat már Napoleon romboltatta le. Rabelais egy ideig M.-ban lakott. V. ö. Robert, hist. et description nat. de la commune de M. (1843).
(ejtsd: mölán) Paula Erzsébet Sarolta, Guizot (l. o.) első felesége.
(ejtsd: mőle-), belga község Ny.-Flandria tartományban, 6 km.-nyire Thielt várostól, vasút mentén, (1890) 9035 lak., szövő- és csipke-gyárakkal.
(ejtsd: mölen) Ádám Ferenc van der, flamand festő, szül. Brüsszelben 1632., megh. Párisban 1690 okt. 15. Szülővárosában Snayers Péternek volt tanítványa, tanulmányainak befejezte után pedig Lebrun ajánlatára Párisba került, hol 1673. az akadémia tagja lett. Nagy falképeket festett a versaillesi kastélyban és Párisban, a rokkantak palotájában (most tüzér-muzeum); sokat dolgozott a hires gobelin-gyár számára is. Függő képei közül 23 van a Louvreban; Franciaországon kivül sem ritkák. A madridi, brüsszeli, berlini és bécsi muzeumokban, a drezdai és müncheni képtárban, a szt. pétervári Eremitageban is láthatók képei. A budapesti orsz. képtárban is képviselve van egy Lovas-ütközettel (588. sz.).
Tourn. (növ.), l. Medvekapor.
Róza, l. Caron.
(ejtsd: mört), 160 km. hosszu folyó Vosges és M.-et-Moselle francia départementokban. A Vosges hegységben eredő Kis- és Nagy-M. összefolyásából Fraize közelében keletkezik, széles völgyben folyik; fölveszi a Faveot, Vezouset, Mortagnet, Sanont, Amezulet és Gueule d'Enfernél beletorkollik a Moselbe. 12 km. hajózható.
(ejtsd: mört e mozell), francia département Luxemburg, Belgium, Meuse és Vosges között, 5232 km2 területtel, (1891) 444 150, 1 km2-re 84 lak. A Vosges és az Ardennek ágai takarják, amelyek a lunévillei járásban 7-700 m.-nyi magasra emelkednek. Franciaország ezen egyik legerdősebb départementjét a Mosel és mellékfolyói: Euron, Madon, Bouvade, Ingressin, Terrouin, Meurthe, Eche, Seille és Alzette, továbbá a Maas mellékvizei, a Vannes és Chiers öntözik. Az éghajlat meglehetősen zord; tulajdonképen csak nyár és tél van. A szántóföldekre 2143, a legelőkre 159 km2 esik. Főtermékek: gabona (1 556 000 hl. búza, 80 000 hl. rozs, 68 400 hl. árpa, 1 794 000 hl. zab), burgonya (5 millió hl.), azonkivül cukorrépa, komló és bor (10 évi átlagban 444 435 hl.). A házi állatok közül leginkább lovakat (56 348), juhokat (118 997), sertéseket (101 800), szárnyasokat és méheket tenyésztenek. A folyókban számos a hal és a rák. Ércekben a département gazdag; vasérc-termelésben (1 715 900 t.) egyike a leggazdagabbaknak Franciaországban; bányásznak azonkivül márványt, alabastromot és kősót. Ásványvizforrások, illetőleg fürdők: a moussoni, Pont-a-Moussonnál és a st. thiébaulti Nancy közelében. Az iparágak közül a pamutipar Nancyban és környékén, a kesztyükészítés Lunéville körül, a bőrgyártás, szeszégetés, tégla- és mészégetés, papir-, kártya-, szappangyártás, hangszerkészítés és az üvegipar a legjelentékenyebbek. Ez utóbbira nézve Baccarat egyike Franciaország legjelentékenyebb gyárainak. A Rajna-Marne-csatorna átszeli M.-t. Járásai: Nancy, Lunéville, Toul és Briey; fővárosa Nancy. M. 1871 óta áll fenn, amikor Meurthe nagyobb és az elveszett Moselle département fenmaradt csekély részéből alakították. E két département 1791. a lotaiai hercegség részeiből, továbbá Metz, Toul és Verdun püspökségekből alakíttatott. V. ö. Joanne, Géogr. de M. (1876 óta több kiadás) és Braconnier, Carte géol. et agronometrique de M. (1879).
(franc., ejtsd: mörtrier) a. m. lőrés.
(ejtsd: mőz), 1. francia département belga Luxembourg, Ardennes, Meurthe-et-Moselle, Vosges és Haute-Marne közt, 6228 km2 területtel, (1891) 292 253 lak. Nagyobbára É-ról D-felé emelkedő fensíkokból áll, amelyek D-en a Langresi-fensíkhoz, É-on az Ardennekhoz csatlakoznak. A Rajna és Szajna közti vizválasztón van a Buisson d'Amanty, a département legmagasabb hegycsúcsa, É-on elhúzódó dombsor a Ny-i, K-en elhúzódó dombsor a K-i Argonne. Vizei részint a Rajna, részint a Szajna környékéhez tartoznak; az előbbi 369 606 ha.-t, az utóbbi 253 181 ha.-nyi területet foglal el. A Maas mellékvizei a Vaise, Vannes, Andon, Chiers és Oison; a Moselé az Orne de Woëvre és Yron; a Szajnáé a Marne, Saulx, Ornain és az Aisne. Az éghajlat hűvös; Verdunben az évi középhőmérséklet 10,8°. A talaj az É-i részen köves és meglehetősen kopár, D-en és a völgyekben termékeny. Gyümölcsön és zöldségen kivül terem gabonát (2 091 201 hl. búza, 81 048 hl. rozs, 571 200 hl. árpa, 2 722 550 hl, zab), hüvelyeseket, olajos növényeket, bort (tiz évi átlagban 226 274 hl. bort). Jelentékeny foglalkozási ág az állattenyésztés; az állat-állomány 54 147 db. ló, 107 217 db. szarvasmarha, 133 542 juh, 92 679 db. sertés, 22 788 méhkas; az állattenyésztéssel kapcsolatban jelentékeny a vaj- és sajtkészítés. Vasérceken kivül palát, épületköveket és Verdun közelében az u. n. marbre des Argonnest bányásszák. A vasiparon kivül iparos foglalkozás az olajpréselés, bőrgyártás, üvegkészítés, faience-, papir-, acél-, szeszgyártás, azonkivül gyapjufonás. A Rajna-Merne-csatorna 96 km.-nyi hosszuságban vonul át a départementon. Járásai: Bar-le-Duc, Commercy, Montmedy és Verdun. Fővárosa: Barle-Duc. Lotaia (373 393 ha.), Metz, Toul és Verdun püspökségek (137 130 ha.), Clermontois (34 111 ha.) és a Champagne (60 000 ha.) részeiből alakították. V. ö. Bonnabelle, Le département de la Meuse hist., géogr. et stat. (1879); Joanne, Géogr. de la M. (1878).
2. M. (Maas, lat. Mosa), a Rajna ikerfolyója a francia Haute-Marne départementban a langresi fönsíkon ered s 230 km.-nyi folyás után hajózható lesz. Franciaországban a Chiers és Semoy folyókat veszi föl, Givetnél Belgium területére lép, hol a Sambre és az Ourthe ömlik belé, majd Hollandián folyik át, mialatt a Roer, Niers és Dommel folyókkal gyarapodik s miután a St. Andries-csatornával érinti a Rajnának Waal ágát, Loevenstein mellett ezzel egyesül; ezentul Merwe, vagy Merwede a neve s aztán a Biesboschba szakad, majd Dordrechtnél ismét két ágra oszlik, melyek az É-i tengerbe ömlenek. Deltájának fő ága az Új-M., mely a legészakibb és Briel alatt ér a tengerbe; a középsőnek neve Havliet (utoljára Flakkee folyó) s Hellevoetslius alatt ömlik a tengerbe; a D-i vagy a Krammer Hollandsch Dieptől elágazik és Goeree és Schouwen közt nyomul be a tengerbe. A M. folyamhossza 804 km., vizterülete 48 600 km2, legnagyobb szélessége Gorkum mellett 325 m.