l. Pacsirtafélék.
l. Chorepiscopus.
l. Mezőrendőrség.
(servitutes praediorum rusticorum), a telki szolgalmaknak (servitutes praediales) egyik neme. A legnevezetesebbek: a) a gyalogösvény; b) a marhacsapás; c) a szekérút; d) a hajózás szolgalmai. Ezek az útszolgalmak; e) a legelő; f) a vizvezetés; g) vizmerítés; h) baromitatás; i) vizelvezetés s a mezőgazdaság érdekében szükségessé válható egyéb szolgalmak.
l. Fajdfélék.
a franciák és angolok hordozható vasutaknak nevezik, mi e vasutak jellegének ugy szerkezetük mint használatuk tekintetében megfelel, amennyiben oly modorban kell szerkeszteni, hogy az egész vasúthálózatot könnyen lehessen egyik helyről a másikra szállítani, ott elhelyezni és újra használni, mi szükségképen föltételezi, hogy az egyes alkotó elemek, illetve sínpárak aljzatukkal együtt legyenek helyükről elmozdíthatók és összesen csak olyan nehezek legyenek, hogy egy sínpárt aljzataival együtt egy, de legfeljebb két ember képes legyen nagyobb távolságra is elvinni. A síneket tehát lehetőleg kis szelvénnyel készítik (van 3,5 kg.-os is); a sínköz 0,4-0,6 m., a vasaljak hossza a sínköz kétszerese; a sínek hossza egyenesben legfeljebb 5 m., az ívekben szükség szerint 1 1/4, 2 1/2 stb., hogy a sínpárok jobban simuljanak a talajhoz függő útközöket alkalmaznak számos alakban. Kocsik minden alakban vannak (l. Erdei vasút), legszükségesebbek a könnyen kiüríthető buktató csillék, melyekkel a mezei termények: répa, burgonya stb. szállítható. E rendszerü vasutak a Legrand-, Koppel-, bochumi, Krupp-, Décauville- stb.-félék. Különösen az utóbbi fejlesztette legtöbbre rendszerét, minek fényes bizonyítéka volt az 1889-iki párisi kiállításon használt 0,6 m. sínközü vasútja (legkisebb sugara volt 30 m., emelkedése 25‰). Portoricóban 300 km. vasút van közforgalomban Décauville-féle rendszer szerint építve; használták a Panama-csatorna építésekor, az orosz vasutaknál és most Abissziniában is 55 km. vasutat építettek az olaszok. Hazánkban is mindinkább terjed a mezőgazdaságokban. A M.-nak megvan az az előnye, hogy velök közönséges szekerekkel teljesen járhatatlan talajon és helyeken, mint felázott réteken és szántóföldeken is lehetséges a szállítás és ami a gazdára nézve szintén fontos: a vasút megmenti a talajt a letapodástól és a mély kerékvágásoktól. V. ö. Lázár L. Pál, A mezei vasút (Magyar-Óvár 1888).
A M. engedélyezésekor követendő eljárást az 1886-ban kiadott 40 321. szabályrendelet állapította meg. A M. jellege az idézett szabályrendelet első pontjaiban némileg meghatároztatik, de a vasutak jellegének megállapításakor nem tekinthető kriteriumnak sem az, hogy mit szállít, mert az egyre megy, akár nyersterméket, akár iparterméket szállítunk; sem az nem lehet mértékadó, hogy állandó vagy kevésbbé állandó jellege van-e az építkezésnek, és hogy milyen felépítményt használunk. A hivatalos eljárásoknak különbözőségét a M.-ról szóló szabályrendelet bevezető sorai az intézkedések sürgősségével is indokolja, de vajjon nem áll-e fenn a gyors intézkedés szüksége még fokozottabb mértékben az iparvasutaknál, mely a kereskedelem érdekében létesíttetik és igy a piacok árhullámzásának van kitéve? A helyes alap, mely a vasutak engedélyezését befolyásolhatja, csakis a vasút üzemkezelése és elhelyezése lehet, ez határozván meg, hogy mely foku hatóság megitélése szükséges annak elbirálására, hogy mennyiben háromolhat a vasút építése és kezeléséből hátrány a szomszédosok anyagi érdekei avagy testi épségére.
A hártyaröptüek rendjébe s a mézgyüjtők, másnéven virágkedvelők, családjába tartozó családos életet élő Apis-nemet a méhek közt az elsőbbség illeti meg. Az Apis szót némelyek a latin apextól (a. m. hegy) származtatják le, de valószinüleg feniciai eredetü szó, mely sémi értelemben a. m. nemző. Vannak azonban nyelvészek, kik e szót a szanszkrit pa-val (a. m. inni) hozzák kapcsolatba, mellyel rokon az olasz ape, francia abeille. A német Imme a kelta hymniből (a. m. virány) képződhetett; a kelta Immecken, Immichen értelme különben virágnyaló vagy csókoló. A Biene szó szintén kelta eredetü. Breton nyelven binina (mai jelentősége mérgezni), miből kifolyólag Biene mérgezőt jelentene. Bininaból lett idővel bîa, bie, bin, bei, bein, mivel rokon az angol bee, svéd bien. Az éles mé szó e rovar vékony hangjának utánzása állítólag, különben finn neve is méh, mig vogulban man-várpinak (a. m. mézcsináló) mondják. A M.-nek Apis mellifica, talán inkább mellifera?, több fajtája van, melyek némelyike külön fajokul is említtetik; ilyen az olasz méh (Apis ligustica Spin.) s az egyiptomi (Apis fasciata Latr.). Előbbinek másodlagos változványa a himettoszi (A. kekropia) s a bánsági (A banatica). A szürkéssárga szőrü egész Afrikában elterjedt afrikai méh (Apis Adansonii), valamint az apró fekete madagaszkári méhnek (Apis unicolor Latr.) csekélyebb gazdasági jelentőségük, mint a középeurópai méhé, melynek változványait közönségesebben fajtáknak mondják.
A munkások mindjárt kikelésük után hozzálátnak a fiasítás etetéséhez s általában a belső teendők végzéséhez, mig a korosabbakat a külsők annyira elfoglalják, hogy bő mézhordás idején még azzal sem törődnek, ha tőlük az anyát elveszik. A méhek főbb teendői: a lakás kiszemlélése s annak beépítése testük termékével, a viasszal (l. o.). A méhsejtek, melyek falai szabályosan hatoldaluak, fenekük pedig a kristálytani romboéder, a legnagyobb térkimélés és legkisebb építőanyag-szükséglettel épülnek (l. Lép). A méhek azonban sok oly dolgot végeznek azonkivül, mi bámulatot gerjeszthet irántuk; melengetik a fiasítást; szellőzik, tisztítják a lakot; kitatarozzák és átalakítják a sejteket; eltávolítják a munkaképtelen v. alkalmatlanná vált egyedeket; táplálják a fiasítást s e célból gyomrukban mézből és himporból plasztikus anyagot készítenek, a nektáron, himporon (méhkenyér) és vizen kivül a nyárfák s vadgesztenyék rügyeiből mézgagyántát is gyüjtenek, mely a lépek megerősítése, nyilásuk betapasztására szolgál. Gyüjtő szorgalmuk oly élénk, hogy azt minden áron még porzás útján is kielégíteni törekszenek. Tulajdonképeni rabló méh nincsen, de alkalomadtán s különösen ha inség fenyegeti őket, minden méh rablóvá válik. L. még Anyaméh és Munkásméh.
1. Vologda és Arkhangelszk orosz kormányzósága 876 km. hosszu folyója, a pecsora vizválasztóján mocsáros dombos vidéken ered; eleinte D-nek, azután ÉNy-nak folyik és a Fehér-tenger Mezeni-öblébe torkollik. A Pisma torkoaltától kezdve (370 km.-nyire) hajózható. Vizterületei 78 760 km2. Nagyobb mellékfolyói a Vaska (398) és a Pesza (302 km.). - 2. M., az ugyanily nevü járás székhelye Arkhangelszk orosz kormányzóságban, a M.-i-öbölnél, (1893) 1840 lak., halászattal, hajóépítéssel és fakereskedéssel.
(ejtsd: mezan), Ardeche és Haute-Loire francia départementok határán emelkedő 1754 m. magas hegycsúcs, a Cevennek legmagasabb hegycsúcsa. Két trachit csúcsból áll. Ny-ról könnyen feljuthatni rá.
(áll.), a virágállatok bélüregében hosszában végig húzódó lemezszerü redők, amelyeknek védelme alatt fejlődnek az ivartermények is.