l. Hosszufejüség és Koponya.
a kőkorszaknak azon időszaka, mely a régibb (paleolit) és az újabb (neolit) kőkorszak közt folyt le.
olyan meteorit, melynek alapanyaga vas és amelyben vas, olivin és bronzit az ásványi elegyrészek.
l. Mezzovo.
l. Középkor.
szorosabb értelemben mivelés alatt levő föld, főképen szántóföld; tágabb értelemben mezőgazdasági terület, t. i. szántóföld, rét és legelő, mint az erdő, kert, belsőség ellentéte. átvitt értelemben bizonyos cselekvés szinhelye, csatamező, vérmező stb. - M., a heraldikában a címerpajzs felszine neveztetik igy. Szabályszerüen rajzolt vonalak által a pajzs többrendbeli mezőkre v. u. n. helyekre oszlik.
nagyközség Maros-Torda vmegye marosi alsó j.-ban, (1891) 3017 magyar és oláh lak., járásbirósággal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Egy közeli hegytetőn állott a bándi vár (Omlósvár), melynek semmi nyoma sincs; a Székely krónika szerint Sándor István, Szt. István-kori főrabonbán a bándi várhoz Zsombor és Zsebő rokonait szállítá s igy Bánd akkor nyeré első székely lakóit. A XIV. században már önálló egyházközség volt M. Környékén sok só mutatkozik. Rákóczi Györgyné Lorántffy Zsuzsannának itt nagy birtoka volt.
nagyközség Békés vármegye békési j.-ban, (1891) 2253 házzal és 12 469 lak. (közte 7365 magyar, 2258 német és 2840 tót, hitfelekezet szerint 8023 ág. evang., 3232 helv., 616 m. kat. és 319 izr.); van takarékpénztára, négy gőzmalma, ipartestülete és alsófoku ipariskolája, többféle egyesülete és ipartársulata. Határa 14 640 ha. Hajdan Körös-Berénynek hivták. A XIV. sz.-ban a Maróthy-család birta, 1490. az orszg rendei Korvin Jánosnak adományozták, ki azt 1496. Derencsényi péternek ajándékozta. Többször cserélvén urat, 1627-től kezdve a Károlyiak kezén volt. A XVIII. sz. elején a rácok elpusztították. 1716. tótok telepedtek itt le, 1725. németek s 1727. visszatelepedtek a szétűzött magyarok. A gyulai uradalommal együtt a Haruckern-családnak jutott, mely 1775-ig birta.
község, l. Bodon (2).
kisközség Torda-Aranyos vmegye maros-ludasi j.-ban, (1891) 1842 oláh lak.