nagyközség Győr vmegye pusztai j.-ban, (1891) 1498 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Maros-Torda vmegye marosi felső j.-ban, (1891) 1731 oláh és magyar lak.
kisközség Maros-Torda vmegye marosi alsó j.-ban, (1891) 1605 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
nagyközség Szatmár vmegye nagykárolyi j.-ban, (1891) 1283 német és magyar lak.
A mezőgazdaság érdekében a törvény (1894. XII. t.-c.) által ilyenekül nyilvánított cselekmények. Gazdasági terményeknek ellopása tekintetében az új törvény az eddigi büntető törvénynek szigorát jelentékenyen enyhítette. (L. Lopás, XI. köt. 653. old.) A többi kihágások gazdasági terményeknek, a mezőgazdasághoz szükséges tárgyaknak megrongálás ellen védelmét s más mezőgazdasági érdekeknek biztosítását célozzák; igy p. határ- vagy tilalmi jeleknek, fáknak, csemetéknek, gazdasági célokra szolgáló megfigyelő eszközöknek, hatósági, mérnöki jelvényeknek, dülőutaknak jogtalan rongálása: másnak földjén jogosulatlan legeltetés, szekerezés, átjárás, marhahajtás; szántóföldön hagyott mezőgazdasági eszközöknek jogosulatlan használata; jogosulatlan kender- és lenáztatás, ruhaszárítás, vászonfehérítés; hasznos madaraknak pusztítása; káros állatok, növények irtásának elmulasztása stb. A büntetés rendszerint 200, bizonyos esetekben 100 koronáig terjedhető pénzbüntetés. Két éven belül történt visszaesés esetében annak kétszerese. A pénzbüntetések felerészben az országos közgazdasági alapot, felerészben a községet illetik. A közönséges büntető törvény alá esnek a cselekmények, ha a kár 60 koronát meghalad, kivévén, ha a károsult fél 60 koronánál nagyobb összeget nem igényel. A M. jobbára csak a sértett fél indítványára, bizonyos, a közérdeket mélyebben érdeklő esetekben hivatalból üldözendők. Az eljárás a közigazgatási hatóságokhoz tartozik. Azokban az esetekben, melyekben másodfokban a közigazgatási bizottság határozott, harmadokban a földmivelési miniszter dönt. A zálogba vett állatok, ha a tulajdonos 8 nap alatt nem jelentkezik vagy más biztosítékot nem ad, kellő közhirré tétel útján nyilvánosan elárverezendők. Állatok által okozott károknál a károsult kártérítés helyett négy hét alatt u. n. kárdíjt követelhet, melynek legmagasabb összege egy darab állat után egy koronában (ló, szarvasmarha, öszvér, szamárnál), legkisebb összege (baromfinál) 5 fillérben van meghatározva; bizonyos esetekben azonban a kárdíjnak kétszerese, bizonyos más esetekben, jelesül kertekben, szőllőkben, faiskolákban vagy a mezei termények érési idejében vagy éjjel történt legeltetés esetében, annak háromszorosa követelhető. A behajtót a törvény által meghatározott hajtópénz illeti. Családtagok, gyámság és gondnokság alatt álló egyének által elkövetett károkért a családfők, gyámok, gondnokok, a cselédekért a gazdáik felelősek, ha a kötelességszerü felügyeletet elmulasztották. Állatok által okozott károkért a gazda felel. A kártérítési igény 6 hónap alatt elévül. A behajthatatlan pénzbüntetés elzárásra vagy közmunkára változtatandó át. L. még Marha által okozott károk.
az az őrszemélyzet, melynek rendeltetése a mezőgazdasági területnek, azon levő terményeknek vagy gazdasági felszerelvényeknek biztonsága, károsító, jogtalan cselekményektől való oltalmazása érdekében működni, az elkövetett rend- és jogellenes cselekmények elkövetőit kipuhatolni és az illetékes büntető hatóságoknak feljelenteni v. átszolgáltatni. A speciális mezei rendőrség szervezését szükségessé teszi az a körülmény, hogy a közrend, biztonság és nyugalom fentartására általában hivatott rendőri fegyveres erő, nevezetesen az állami csendőrség, egyéb szolgálatai által jelentékenyen elfoglaltatván, azt az aprólékos őrködést, melyre a mezei vagyon biztonsága végett szükség van, nem teljesítheti. Az 1894. XII. t.-c. a M.-nek ügyét a modern követelmények szerint szabályozta. E törvény kimondja, hogy a mezei határ őrizetére a politikai községek, a szőllőterület őrizésére pedig az u. n. hegyközségek kötelesek megfelelő számu mező-, illetve hegyőrt alkalmazni. Hatósági engedély által egyes község felmenthető az állandó mezőőr alkalmazás kötelezettsége alól, vagy megengedhető, hogy több szomszédos község közös mezőőrt tartson, vagy hogy a mezőrendőr teendői a szomszédos erdőkben alkalmazott erdőőrre bizassanak. Állandó mezőőrtartás alól felmentésnek nem lehet helye, ha a községi határ területe összesen, vagy a bekerített, illetve külön mezőőrt tartó birtokok levonásával 300 katasztrális holdnál nagyobb; az erdőőr megbizásának pedig csak akkor lehet helye, ha a mezei terület 200 katasztrális holdnál nem nagyobb. A községi mezőőrök javadalmának terhét az érdekelt birtokosok viselik. Ha valakinek egy v. több szomszédos határban legalább 100 katasztrális hold birtoka vagy bármekkora területü bekerített birtoka, kertje, gyümölcsöse van, külön arra felesketett mezőőrt tarthat és ha tart, ugy illető területe után a községi mezőőr költségeiben participálni nem köteles. A mezőőr szolgálati eljárásait részletesen az 1894. XII. t.-c. végrehajtási rendeletének D) melléklete tartalmazza. Ugyanebben van szabályozva a mezőrendőr fegyverviselése és fegyverhasználata; valamint az ellene indítható fegyelmi eljárás is.
(Réjesu), kisközség Maros-Torda vmegye marosi felső j.-ban, (1891) 1318 oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
kisközség Torda-Aranyos vmegye maros-ludasi j.-ban, (1891) 1458 oláh és magyar lakossal.
kisközség Maros-Torda vmegye marosi felső j.-ban, (1891) 2008 oláh és magyar lakossal.
nagyközség Bihar vmegye mezőkeresztesi j.-ban, (1891) 1558 magyar lakossal.